Samsung S27B970D LED monitor teszt

Kell-e a nagyobb felbontás?

2013. május 2., csütörtök, 09:55

Samsung S27B970 monitor LED monitor Samsung monitor monitor teszt Samsung LED monitor

Különös kitérőt tettünk a tévék világából, amikor tesztre fogtuk a Samsung egyik csúcsmonitorát. Az AV-Online szerkesztősége számára a tévék és házimozik tesztelése olyan, mint konyhának a tej és kenyér. Mindennapjaink része és szükséglete, de ha valamiért nem jut, akkor bizony zsömlét kell venni. Szerencsére abból is lehet finomat kapni, csak meg kell találni a megfelelő pékséget és persze meg kell fizetni a minőséget. Így esett meg, hogy miközben a régi modellek már kifutottak, de az új, 2013-as típusok még nem érkeztek meg, lecsaptunk egy érdekes monitorra.

Most tényleg egy monitort tesztelünk tévék helyett? Igen! Ráadásul meg is tudjuk magyarázni, hogy miért!

Napi munkánk része, hogy sorra járjuk a különböző kereskedéseket és megnézzük azoknak szinte minden helyiségét. Nem csak a bemutató szobákat, de az irodákat is, ahol sokszor hosszan beszélgetünk a technikáról, fejlődésről, ízlésről, no meg persze a piacról. Beszélgetés közben pedig fel-felbukkan egy-két film az irodai számítógép képernyőjén. Ma ugyanis a legtöbben már nem lemezeket pakolgatnak demószobáikban a lejátszóba, hanem a sérülékeny korongok tartalmát inkább egy szerverre másolják, és onnan teszik elérhetővé az üzlet összes helyiségében. Kényelmes, praktikus és nem utolsósorban a vásárlók is egyre inkább ezt a módszert részesítik előnyben. Ennek ismerete tehát szükséglet a kereskedők számára. (a legtöbben nem csak ismerik, de mesteri szinten űzik is az otthoni AV hálózatok tervezését és építését)

A szerverre kerülő demó anyagokat persze számítógépen keresztül tartják rendben. Tehát ha érkezik egy újabb lemez, akkor az egy PC-n (vagy Mac-en) keresztül jut a NAS-ra és ha már nem kell, akkor is arról elérve lesz kiadva rá a törlő parancs. Így néha mi is egy számítógép előtt ülve tanakodunk azon, hogy adott demóanyaggal érdemes-e tesztelni? Rászánjunk pár percet, megnézzük a bemutatószobában is? Lejmoljunk egy demókorongot a márkaképviselettől, vagy sem? Ilyenkor jó dolog, ha válogatás közben, már az irodai monitoron is látszik a kép minősége. No meg ellenőrizhető a hang minősége. No de arra most ki se térjünk, hogy néhány kereskedő milyen hangrendszert képes az irodába is bepakolni!

Monitort szinte mindenki használ, mi is a filmekbe való beletekerésre. Megnézzük, hogy milyen a bitráta, milyen a színösszetétel. Sőt, ha épp egy koreai gyártó tesztlemezéről van szó, aminek a fele abból áll, hogy egy csapat fiú, majd lány ugrál, vagyis táncol, szinkronban, a zenére, valami teljesen követhetetlen dalszöveg és zenei massza közepén, akkor a lemez szépen megy is a fiókba. Csak megjegyeznénk, hogy a Gangnam Style Mozarthoz méltó remekmű volt ahhoz képest, amivel a távol-keleti gyártók néha bombáznak minket. Nem bánjuk, ahogy ők sem bánják, hogy ezeket a lemezeket nem igazán használjuk.

Igen, ezzel nagyjából meg is magyaráztuk, hogy miért fogtunk neki a tesztnek.

Az S27B970 a Samsung csúcsmodellje, sok csatlakozással és PLS paneltechnológiával. Felbontása jóval több, mint másfélszerese a Full HD-nak. A kivitele pedig össze sem hasonlítható a tipikus otthoni monitorokkal.

A gyáriak reklámszövege szerint stílusos és funkcionális. Szerencsére azt nem állítják, hogy tökéletes. Ugyanis egy tökéletesen funkcionális monitorral szemben elvárás a VESA csatlakozás, hogy azt fali konzolra is tehessük. Az S27B970 azonban a talpában hordja elektronikáját, így a két rész nem szétválasztható. Cserébe viszont egy valóban prémium minőségű, változtatható magasságú talpat kapunk. Könnyen mozog, mégis nagyon stabil. Ezt a Samsung mérnökei nagyon ügyesen és okosan kiszámolták, ahogyan a legtöbb alkatrész illesztését is. Az egész szerkezet álomszépen csúszik fel és le, illetve billen előre és hátra, forogni viszont nem hajlandó. Sajnos.

Ha nagyon szigorúak vagyunk, akkor azért csak megemlítjük, hogy tesztpékdányunk állványának ezüstszínű műanyag fedőlemeze félig le volt feszegetve. Bár a sérülés pontos körülményeiről csak találgatni tudunk, mégis felhívjuk a jövőbeni tulajok figyelmét, hogy érdemes lesz vigyázniuk erre! Például olyan módon, hogy nem próbálják az amúgy teljesen fejnehéz monitort a talpánál fogva arrább tenni az asztalon.

A talpban csak az elektronika egy része kapott helyet, a tápegység sajnos külső, aminek elhelyezését meg kell oldani. A bemenetek sora a következőképpen néz ki, jobbról balra haladva. Az első aljzat egy USB B típusú bemenet, aminek a használata nem kötelező. Ez ugyanis csak egy elosztó, aminek kimenetei a talp oldalán találhatóak. Itt megjegyeznénk, hogy a monitor árát is figyelembe véve, igazán megérdemeltük volna az USB 3.0 csatlakozást. Bár a legtöbben valószínűleg csak egeret és billentyűzetet kötnek majd a monitorra. Van már olyan konkurens gyártó, aki szerényebb képminőség mellett és jóval kedvezőbb áron is képes USB 3.0 elosztót, sőt, USB 3.0 kártyaolvasót beépíteni a monitorába.

A csatlakozások sorában a következő egy DP, vagyis DisplayPort bemenet. Bár ez a csatoló még csak lassan terjed, jelenléte mindenképpen fontos és értékes. Ezt követi egy DVI csatlakozás, méghozzá Dual Link kivitelű, mivel a magasabb felbontáshoz és bitszámhoz már erre a típusra van szükség. Ez után találjuk a HDMI bemenetet, amit inkább csak Blu-ray lejátszókhoz ajánlanánk, mivel azon keresztül nem minden videokártya hajlandó támogatni a teljes felbontást. Végül, a jobboldalon helyezkedik el a 14 voltos tápcsatlakozás.

Miközben a HDMI 1.4 kapcsán egyre többen emlegetik, hogy az már alkalmas a 4K felbontás átvitelére is, addig arról kimondottan hallgatnak, hogy ez csak 24 kép/s mellett, vagyis klasszikus filmes anyagokkal megvalósítható. Persze a 24 vs. 48 vitát e monitor tesztelése kapcsán nem szeretnénk felszítani, de mégis érdemes tudatosítani magunkban, hogy jelenleg csak a DisplayPort tudja a 4K képet olyan frissítéssel továbbítani, amit a mindennapokban megszoktunk! Ha pedig 24 kép/s sebességre van szükség, a DP azt is tudja.

1 2 3

Következő oldal >