Philips 55PDL8908S DesignLine 3D Smart LED TV teszt

Romantikus reflexiók

2013. július 25., csütörtök, 15:05

Philips DesignLine Ambilight 3D TV LED TV LCD TV Philips TV Philips LED TV DesignLine TV Philips DesignLine 55PDL8908S TV teszt LED TV teszt

Az első élmények

Miután beüzemeltük, az egyik első dolog, ami nagyon meglepett minket, a tévé hangja volt. Ez már csak azért is fontos, mert a DesignLine szemből egyetlen nagy üveglap, a hangszórók mind mögötte vannak, ha úgy tetszik, rossz irányba néznek. Persze ha úgy tekintenénk rá, mint egy hifi készülékre, akkor felróhatnánk neki, hogy a középtartományon érződik az eldugottság, de az összesített hangzás még így is fényévekkel jobb a tévék 99 %-ánál! Azt is hozzá kell tennünk, hogy a tévé hátlapján külön mélysugárzó van, ami elismerésre méltó módon próbál nekünk mélyeket adni. Ráadásként, ha zenehallgatásra használjuk a tévét, még a képernyőt is kikapcsolhatjuk, ezzel csökkentve az amúgy sem vészes fogyasztását. Bár ez nem különlegesség, manapság alapszolgáltatásnak számít.

Összességében, ez a második legjobb tévéhang, amit valaha hallottunk! Hozzátéve, hogy az első helyezettek a Loewe termékei, amelyek árai hasonló méretben már a DesignLine felett vannak. Olyan tévé nem létezik, ami egy rendes házimozi rendszert képes volna kiváltani, de még egyszer hangsúlyozzuk, hogy hang terén a Philips fényévekkel előzi az átlag modelleket! Lehet rajta filmet is nézni, illetve hallgatni!

A használat egyik fő eszköze a távirányító, ami egy extra felszereltségű, az alján billentyűzettel és érintő felülettel is felszerelt típus. Érződik, hogy a Philips igyekezett a legjobbat adni és valóban szép is, de a tévéhez egy fokkal elegánsabb, esetleg szögletesebb dukált volna. A Philips képes lenne ilyet tervezni sőt, ha csak visszatekintenének saját korábbi távirányítóikra, azokból is meríthetnének ihletet. Ezt viszont sajnos nem tették meg, így a sík üveg tévéhez egy szappan formájú távirányítót kaptunk.

Az gombok minősége a jobbak közé tartozik, azok elrendezése viszont éppen csak átlagos. A hangerő és csatorna gombok egymás feletti, fektetett elrendezése rengeteg lehetőséget ad a véletlen mellényúlásra, ami hálózatos lejátszás esetén roppant bosszantó is lehet! Ha például egy hosszabb film közepén, vagy vége felé járunk és hangerő változtatás helyett kilépünk a filmből, akkor bizony eléggé meg fogunk haragudni a tervezőkre. Persze pozitívumként is értékelhetjük, hogy például mappán belüli navigálásra is használható a csatorna léptető gomb és nem kell ezért 3 cm-t fel kússzon az ujjunk a távszabályzón. Mi azért mégis csak azon morgolódunk tovább, hogy a készülék még azt sem jegyzi meg, hogy hol tartottunk a lejátszásban.

A lejátszás vezérlése kapcsán, azt is meg kell jegyeznünk, hogy a HDMI CEC, vagyis a tévére csatlakoztatott eszközök tévé általi vezérlése remekül megy. A rákötött videokamera, fényképezőgép és Blu-ray lejátszó is gond nélkül együttműködött a tévével.

Alkalmazások

Természetesen az alkalmazások között is szétnéztünk, mivel a Philips ebben nem a piac legerősebbje. A nyitóképernyőn mindjárt láthatunk naptárat és időjárást is, aminek nagyon örülünk. Természetesen az alap dolgok, mint a Youtube vagy a Facebook, itt is megvannak. Ezek használata közben a távirányító hátulján található billentyűzet is jól jön. Az alkalmazások terén azonban érezhető a különbség a piacvezető márkák és a Philips között. Ez a különösen a magyar nyelvű alkalmazások kis száma miatt fájó, amit gyártó azzal is igyekszik ellensúlyozni, hogy az alkalmazás-kínálat már az első oldalon számos erotikus tartalomszolgáltatót ajánl fel. Így kerül címoldalra a Playboy, Private, Hustler és a Brazzers alkalmazása. Ez az, ami egy Apple terméknél elképzelhetetlen. A súlyos kezdőképernyő után némileg józanító hatású, hogy az alkalmazáslistában szerepel a népszerű TED,és a Filmbox, valamint rendelkezésre áll már az Euronews is, de abban a magyar nyelv még nem elérhető. Ez persze nem a Philips hibája. Mégis, az összkép nem az, amit látni szeretnénk.

A tartalmak közötti navigálás során a távirányító mutató funkcióját is kipróbáltuk. A távszabályzó levegőben való mozgatásával irányíthatjuk a kurzorunkat a képernyőn. Sajnos a valóságban a funkció akadozik és alapvetően nagyon pontatlan. Így erről gyorsan leszoktunk.

A tévé okos része nem tökéletes, de biztató. Többnyire mindenre villámgyorsan reagál, ami a kétmagos processzornak is köszönhető. Ugyanakkor a szoftver egy része bármennyire is szép felületű, még kiforratlannak tűnik. Persze ezeket szoftverfrissítésekkel apránként finomíthatja a Philips.

Van mit lejátszani

A készülék több USB bemenettel is rendelkezik, ami jó. Ezeket azonban mind mélyen, a tévé szélétől távol helyezték el, ami egy falhoz rögzített típusnál nem nagy öröm. Az egyszerűbb kép-, videó- és hangformátumokat kezeli a Philips, de néhány meglepő hiányosságba azért belefutottunk. Az egyik ilyen a FLAC kezelése. Lehetne érvelni mellette és ellene is, de tény, hogy a készüléknek aránylag jó hangja és természetesen S/PDIF kimenete is van és még a képernyője is kikapcsolható, ha zenét hallgatunk. Ne is merüljünk bele, mert hosszú vita kerekedhetne belőle! Nekünk hiányzik.

A 3D

A HDMI csatlakozóra kötött 3D videokamera által lejátszott felvételt a készülék azonnal felismeri és jelzi is, hogy itt az ideje felvenni a 3D szemüvegeket. Ennek pedig örülhetünk. Ám ugyanezt a felvételt egy pendrive-ról lejátszva 2D képet kapunk. Itt még a Philips mentsége lehet, hogy a legtöbb konkurens hasonlóan tehetetlen az AVCHD 3D felvételekkel. Arra viszont már kevesebb mentség van, hogy a legelterjedtebb 3D fotó formátumot, az MPO-t nem ismeri a tévé. Csak a JPS használható. Nos, a 3D fotóra képes videokamerák és fényképezőgépek MPO-t rögzítenek és nem JPS-t.

A Philips menürendszere 3D módban mélységet kap, ami talán apróságnak tűnik, de valójában hatalmas lépés. Sok konkurens típus menüje ma még teljesen használhatatlan 3D üzemmódban, a nagy többség csupán egy egyszerűen vagy bután kivitelezett 2D menüt ad ilyenkor. A Philips ezen a téren megelőzi vetélytársait.

A 3D üzemmód képminősége szubjektíven jó, az aktív szemüveges rendszer vibrálása kevéssé érezhető. A szemüveg külleme viszont kritikán aluli. Már más gyártók, olcsóbb, cseppet sem dizájn-orientált készülékeihez is sokkal modernebb és tetszetősebb szemüveget adnak, mint ez az SzTK keretes szódásüveg alj, amit a Philips mellékelt DesignLine tévéjéhez. Előnye maximum annyi, hogy nagyméretű.

A képminőség

Az első beüzemeléskor a tévé képe átlagos minőségű volt, azt hozta, amit szokás. Vagyis kicsit látványos, kicsit tetszetős, de véletlenül sem pontos színvisszaadást, bekapcsolt képjavítók mellett elkenődő és cseppet sem természetes dinamikájú mozgásokkal. Az igazat megvallva, mi egy ilyen modelltől inkább vártuk volna, hogy gyári beállítása is igényes és korrekt legyen. A Philips azonban valamiért nem érte be azzal, hogy a tévéje szép, belecsempészett kismillió képjavítónak nevezett, szerintünk messziről kerülendő algoritmust, és azokat még be is kapcsolta. A képopciók között matatva, közben tesztábrákat nézegetve, sikerült a tévét valamivel jobb szintre hozni, ám ennél többre, szabad szemmel nem jutottuk, csupán az ISF képmód műszeres kalibrálása után. Úgy már élvezhető, árnyalat- és részletgazdag képet kaptunk, ami versenyben van sok közép, és felsőkategóriás készülékkel. A megvilágítás egyenletessége jó, sötétedés csak az extrém sarkokban látszik. Ahogyan az a műszeres mérésekből is kiderült, a szürkéket nem képes a készülék fegyelmezni és azok kis mértékben színeződnek. A sötét és világos területeken a részletgazdagság jó. A közepesen világos képelemek pedig maximálisan teljesítik, amit elvárunk tőlük. A mozgásmegjelenítés csak közepesre értékelhető, nem éppen a leggyorsabb LCD panel, amit valaha láttunk, bár azért igyekszik elég sokat megmutatni a képkockákból mozgás közben is.

Ítélet

A Philips 55PDL8908S DesignLine TV ma egyértelműen a piac egyik legszebb tévéje. Műszaki tartalma sokoldalú, a hangminősége pedig kimagaslóan jó. A kép ugyan nem zárkózik fel a legeslegjobbak közé, de megfelelő műszeres kalibrálás után jó és még tesztelői szemmel is panasz nélkül élvezhető. A hálózatos és USB lejátszás viszonylagos rugalmatlanságát egy kis médialejátszóval orvosolhatjuk, amiből ma már akad sok olyan típus, amit akár a falra függesztett tévé hátlapján is rögzíthetünk. Vagyis, akár ez az akadály is könnyen leküzdhető. Az egyetlen igazán felróható bűne a tévének az, hogy tükröződik az egész készülék. Meg kell szoknunk, hogy a kép alatt magunkat fogjuk látni tévézés közben.

< Előző oldal

1 2 3

Következő oldal >