YG Acoustics Carmel álló hangfal teszt
A második pakli kártya
2012. december 12., szerda, 12:40
YG YG Acoustics YG Carmel hifi high end ultra high end audio hangfal hangfal teszt
Újabb, sokadik ász került elő a Házimozi Stúdió kabátujjából, amihez biztosan újabb pakli kártyát kellett kibontani. Ennyi ámulatra és bámulatra méltó lap illetve világmárka csak egy bűvész, vagy varázsló kezében gyűlhet össze. Eláruljuk, nincs semmi trükk a dologban, a YG (vájdzsí) hangfalakról van szó, azok közül is a Carmel típusról, amely gyártója szerint belépő az ?Ultra-High-End? világába.
Talán Önök is észrevették, mára a high-end meghatározás ? legalábbis a hazai üzletek honlapjait böngészve úgy tűnik - elcsépelt és lejáratott jelzővé vált. Nevetséges és dühítő, amikor párszáz-ezer forintos hangfalakat high-endnek merészelnek nevezni, pedig azok hangminőségük miatt, valójában legfeljebb a felső-középkategóriába sorolhatók. De nem emiatt sorolják az ultra high-endbe az YG hangdobozokat, ez a kategória valóban létezik, bizonyíték rá a müncheni HIGH END 2012 kiállítás felhozatala. Mi ott találkoztunk először az ezt a két betűt ? YG ? viselő hangfalakkal. Azt megelőzően hírből sem ismertük e márkát, amivel nem dicsekszünk, csupán pirulva beismerjük. Honlapunk kis küldöttsége kint kiegészült néhány hazánkfiával, ahogy keresztül-kasul száguldoztunk a tereken, folyosókon, futtában megosztottuk egymással az élményeket, ötleteket adtunk, mit érdemes meghallgatni. Aztán ez változott, fokozódott, egymást vonszoltuk a YG terembe, mert nem lehetett kétséges, hogy ami ott hallható, az páratlan, igazi kuriózum, amiért érdemes volt 700, vagy akár kétszerannyi kilométert autózni. A csúcsmodell, 210 kilogrammos, 174 centiméter magas Anat III Signature mellett valósággal eltörpült a Carmel, de amikor a hangját meghallottuk? Szerencsére ültünk. De csak pár pillanatig, mert olyan erőteljes és megfogott mélyhangok töltötték be a 70-80 négyzetméteres helyiséget, hogy felpattantunk elkezdtük keresni a szubládát. A fizikát és minden eddigi tapasztalatunkat elsöpörte a 7 colos Scan-Speak mélyhang reprodukciója. Ilyen nincs, és mégis van. Nem találtunk arra utaló jeleket, hogy az Anat alsó szekciójában lévő aktívszubok be lennének kapcsolva, de egy hangyányi kétely azért maradt bennünk. Egészen addig, amíg Budapesten újra találkoztunk a Carmelekkel, végre már testközelből. Ezt azért említjük, mert Münchenben kordonnal tartották távol a látogatókat a hangdobozoktól, alaposan megvizsgálni, megtapogatni nem lehetett.
Mielőtt a technikai részletekre térnénk, pár szót ejtünk a YG Acoustic cégről. Yoav Geva a vállalat alapítója, tulajdonosa, névadója, egyben a motorja is. Ő álmodja meg, tervezi a prototípusokat és a megvalósításukban is részt vesz. Az egyes modelleket családtagjairól keresztelte el, Carmel a gyermeke neve is. Az YG hangfalak készítésének alapötlete szokatlan, szinte minden alkotóelemet repülőgép minőségű alumínium ötvözetből, precíziós, CNC esztergálással gyártanak, saját üzemükben. Nem csak magukat a hangdobozokat, a membránokat is, méghozzá mindegyiket egyetlen darab tömbből, ezt BilletCore? néven szabadalmaztatták. Az eljárás rengeteg anyagveszteséggel járhatna, de a megmunkálás során keletkező forgácsot újrahasznosítják. Ennek ellenére az alapanyag és a gyártás meglehetősen költséges, ám nem emiatt ultra high-end termékek a YG hangfalak.
A Carmel kivétel, mert a barátságosabb fogyasztói ár érdekében speciálisan modifikált Scan-Speak Revelator (sokunk elérhetetlen kedvence, vágyaink tárgya) hangszórókat építettek a zárt konstrukciójú alumínium dobozba. A ring-radiátor típusú magassugárzó a függőleges előlap síkjától hátrébb helyezkedik el, így körülötte egy tölcsért tudtak kialakítani, ami a magas frekvenciájú hanghullámok jobb szóródását segíti elő. Alatta egy törésvonal után hízni kezd a hangfal teste, ez annyit jelent, hogy a frontoldal enyhén hátrafelé dől, ami szokatlan elhelyezést, állásszöget biztosít a 7 colos mélyközép hangszóró számára, tengelye szöget zár be a magassugárzóéval. Furcsa, de biztosan ki van ez találva. Felülről nézve a hangdoboz egy hátrafelé keskenyedő háromszög, de nem élben végződik, hanem függőlegesen enyhén bordázott, ívelt, feketére anodizált idom zárja le. A csatlakozók is ezen kaptak helyet, a minőségük csúcskategóriás. Felettük egy gravírozott táblácska található, rajta a márkanévvel, típussal és sorozatszámmal.
Maga a FocusedElimination? szerkezet teljesen rezgésmentes, ezt a meghallgatás során többször konstatáltuk, rátapasztott ujjainkkal, tenyerünkkel. Falbontó hangerőn is, mint valami hatalmas kőszikla, olyan megingathatatlan és hűvös. Az ingásról jut eszünkbe, a tüskés alátámasztás, mely egy, a hangdoboz testén pár centivel túllógó, szintén fekete alaplap része.
Szíves örömest belekukkantottunk volna a Carmel belsejébe, ami magától értetődően teljesíthetetlen kívánság lett volna, ha egyáltalán elő merünk hozakodni efféle eszement ötlettel. A leírásokból annyit tudtunk meg, hogy a keresztváltás roppant fontos műveletét a létező legmagasabb minőségű alkatrészekre - Mundorf M-cap, ToroAir? tekercsek - bízták, a szerkezetet DualCoherent? néven jegyeztették be. Ez a frekvenciamenet és a fázis lineáris együttfutását hivatott előidézni, a vágási frekvencia szokatlanul alacsony, 1,75 kHz! Mechanikai védelmet csak a mélyközép hangszóró kapott, az acélrudacskákból kialakított ötküllős csillag, mágnesekkel kapcsolódik a kosarat rögzítő csavarokhoz. Ez egy laza mozdulattal eltávolítható, visszatenni már óvatosabban érdemes.
A Carmel csomagolása sem mindennapi. Olyan stabil, erős fadobozban érkezett, amilyet még hangfal körül sosem láttunk. Ez plusz 20 kilót jelent, takarékoskodásról ezen a területen sem beszélhetünk. Viszont a 80 kilogrammos összsúly kissé megnehezíti a szállítást, de ezt a hazai forgalmazó cég munkatársai leveszik a vevők válláról.
Első hazai meghallgatására a Házimozi Stúdió demószobájában került sor, melynek akusztikája méltó ultra high-end hangfalakhoz. A Carmel páros megfelelő kiszolgálására is aprólékos gondot fordítottak, Mark Levinson ?512 CD/SACD-játszó, ?326S előfok és ?532 végfok, Isotek Titan tápszűrő, LessLoss Signature tápkábelek, Van den Hul XLR és hangszórókábelek.
Zenéket kezdésnek a YG demólemezéről és Stockfish Records Closer To The Music CD és SACD korongokról játszottunk le, a számok többségét nagyon jól ismertük.
Chris Jones No Sanctuary Here című, általunk Hümmögősnek becézett nótája előidézte a Münchenben átélt döbbenetet. Olyan erőteljes és pincemély basszusok áramlottak felénk és töltötték meg a szobát, hogy tekintetünkkel önkéntelenül szubládát kerestünk, de egy felet sem találtunk. Megnyugodtunk, de csak egy pillanatra, mert a 7 colos Revelatorok membránjai akkora kitérésekkel rezegtek, hogy azon tűnődtünk, mikor válnak meg kosaruktól. Ezt látva azon csodálkoztunk, miként képesek ugyanazzal a lendülettel tiszta férfi énekhangokat elővarázsolni? Ebben szerepe lehet az alacsony keresztváltási frekvenciának is, a többi Yoav Geva titka maradt. Később ez ? ha egyáltalán lehetséges ? fokozódott a Yello egyik albumának meghallgatásakor. Persze az elektronikusan generált mélyhangok másképp szólnak, ám ezt is rendkívül szerethetően szólaltatta meg a rendszer, mintha csupa valódi hangszer szólt volna. Azért emlegetjük a rendszert is és nem csak a hangdobozokat, mert a Carmelek igénylik, sőt, megkövetelik az extra minőségű felvételeket, lejátszót és erősítőt. Amikor vendéglátónk megkérdezte, mit szeretnénk még meghallgatni, a válasz egyetlen szó volt: mindent!
Előkerültek a lemeztokokból rejtett kincsek és a Carmel mindegyiknek szinte örült, a képünkbe nevetve azt sugallta: látjátok, ezt is tudom! A szimfonikus nagyzenekari felvételek, amik általában zavarba hozzák a kétutas, viszonylag kis térfogatú, zárt hangdobozokat, de nem a YG Carmeleket. Akkora légtömeget mozgattak meg és olyan magabiztosan, ami egy háromutas, oldalanként 2 db húszcentis tányérral vitézkedő órásnak is becsületére válna. Képes volt elkülöníteni a rengeteg különféle hangszert, nem csak csoportonként ? vonósok, fafúvósok, rézfúvósok, ütősök ? hanem szinte zenészenként. Dinamikáját ugyancsak csodáltuk, vagy inkább már azon sem csodálkoztunk, hogy e tekintetben is mikre képes.
Nem véletlenül kapott sorszámot az imént leírt szeánsz, azt követte másik helyszínen egy második, egy harmadik, majd egy negyedik ugyanitt, a Házimozi Stúdióban. Reméljük, folytatódik a sorozat!
De térjünk vissza a hangzás elemezgetéséhez, ami igazából dicshimnusz, viszont semmi túlzást nem csempészünk bele. Azért hoztuk szóba a másik helyszínt, mert ott nem speciálisan kialakított demószobát, hanem átlagos berendezésű nappalit ékesítettek a méteres alumínium oszlopok. Ugyanazokkal az elektronikákkal más hangzást kaptunk a Caramelektől, de legfőbb jó tulajdonságai megmaradtak. A hihetetlen mélységű és tömegű mélyhangok, a tiszta, színezetlen ének Sara K. és Allan Taylor torkából, a tagolt, levegős, széles, mély és magas sztereó színpad, a ragyogóan csilingelő magastartomány. Pár héttel később, erősítő, lejátszó és kábelek tesztelésre is befogtuk a Carmeleket, ami bár maradandó élményeink sorát gazdagította, azt a tökéletességet, amit az első meghallgatáskor tapasztaltunk, bizony hiányoltuk. Ezért visszatértünk ugyanoda, elterpeszkedtünk a fotelekben és élveztük az ultra high-end muzsikát.
Konklúzió: a Carmel és a hozzá hasonló, a legmagasabb minőségi kategóriába tartozó hangdobozok nem csak Mark Levinson szintű elektronikákat, hanem akusztikailag zenehallgatáshoz igazított helyiséget is érdemelnek, mert vétek lenne kihasználatlanul hagyni teljes potenciáljukat, ami elképesztő és lélegzetelállító.