Yamaha WX-030 vezeték nélküli hangrendszer teszt

Aktivitás a háttérben

2016. április 13., szerda, 13:25

Yamaha audio hifi hangfal hangszóró hangrendszer multiroom MusicCast multiroom hangrendszer Yamaha hangfal hangfal teszt hangrendszer teszt multiroom teszt Yamaha hangfal teszt Yamaha MusicCast teszt MusicCast hangrendszer teszt

A Yamaha WX-030 talán nem úgy fest, mint egy álom hangrendszer, viszont ha valaki kifejezetten multiroom építésben gondolkozik, akkor praktikusabb, mint a hagyományos hifi konfigurációk. Az már csak hab a tortán, hogy méreteit meghazudtoló teljesítményre képes.

Túlművelt hangrendszer

Szinte furcsálljuk, hogy ma, mikor lehet kapni okostelefont, okosporszívót és okostelevíziót, pont a Yamaha WX-030-at nem keresztelték el "okoshangfal"-nak. Bár jobban belegondolva, a "stréber" találóbb lenne. Tíz évvel ezelőtt csoda lett volna a piacon egy olyan megoldás, mint ez a kis dobozka, mára a felhasználók zöme csak elégedetten bólogat, szinte vállat vonva. A többszobás (multiroom) hangrendszereket kínáló gyártók mindent megtesznek azért, hogy a végső mozzanatunk ne csak vállvonogatás, hanem vásárlás legyen. Ezért a Yamaha WX-030-ba mindent belezsúfoltak, amire egy átlagfelhasználónak szüksége lehet, illetve a jövőben szüksége lesz. Mi legalábbis nem tudjuk elképzelni, hogy a jövőben ennél is több extrára legyen igény.

A kulcsszó még mindig a MusicCast

A Yamaha által kínált multiroom rendszer, nevezetesen a MusicCast felelős azért, hogy az eszköz rendelkezésre álló szolgáltatásait minél könnyebben és gyorsabban elérjük, egy modern és felhasználóbarát, mobileszközökre is telepíthető segédalkalmazás keretein belül. A MusicCast fő előnye más megoldásokhoz képest, hogy rendkívül széles a kompatibilis termékek skálája. Ami azt illeti, a jelenlegi gyártók közül a Yamahánál található a legnagyobb többszobás hangrendszer kínálat. Már több MusicCast-képes eszközüket is bemutattuk az AV-Online hasábjain és a konkrét rendszerről is írtunk egy összefoglaló cikket. Azóta eltelt egy kis idő, és a szoftveren is csiszolgattak.

Így aztán korábbi írásunk óta megérkezett a jelenlegi legfrissebb, 1.30 verziószámú frissítés. A szoftveres fejlesztés következtében mostanra egy mobileszközről egyidejűleg akár 3 zeneszámot is közvetíthetünk, igaz, ennek a zökkenőmentes megvalósítása nagyban múlik a küldő fél teljesítményén is (szinte biztos, hogy felsőkategóriás tablet vagy okostelefon szükséges). Némileg bővült a tartalomböngészés közben szűrhető lehetőségek száma, illetve internetrádió állomásokra is rákereshetünk. Ezen kívül említést érdemel az "Audio Delay" vagyis magyarul a hang késleltetés nevű funkció, mely a zónajátszóra közvetlenül csatlakoztatott forráseszköz jelét segít, a multiroom komponensek között rendezett, csúszásmentes időzítettséggel megszólaltatni. Most viszont térjünk a lényegre!

Kicsomagolás

A Yamaha WX-030 doboza épp olyan egyszerű és jellegzetes volt, mint bármilyen Yamaha konzumer komponensé: színes kartonpapír, hungarocell és párnázott fólia. A doboz fedelét felnyitva máris látványos, jókora betűkkel és ikonokkal illusztrált segítséget kapunk az ingyenes MusicCast szoftver letöltésének menetéről. Mi dacolva a Yamaha javaslatával, tovább bányásztunk a doboz mélye felé. Noha a körítés nem volt különlegesebb az átlagnál, a WX-030 készülékházának minőségén nem spóroltak, legalábbis az árcédulához méltó színvonalú megépítettséget kaptunk. Meglepően nehéz a kis doboz, főleg kompakt méreteihez mérten. Ugyanakkor az illesztések és a tiszta, matt felületek is ízlésességről árulkodnak. A trapéz keresztmetszetű hasábot formáló készülékházról nekünk szakbarbár gondolkodásunk miatt, óhatatlanul egy dipól háttérsugárzó jutott eszünkbe, csak a megszokottól kisebb méretben. A Yamaha talán nem ötlött ki ámulatba ejtő formatervet, viszont ez a kissé lapos profil olyasmit tett lehetővé, amivel zónajátszókon csak ritkán találkozunk: a WX-030 ugyanis falra akasztható, bármiféle kiegészítő állvány vagy konzol nélkül.

Beüzemelés

No, azért szükségünk lesz egy pár tiplire és csavarra, de a többi lépés tényleg pofonegyszerű. A készülék hátoldalán két MusicCast feliratú gumibetét díszeleg. Ezeket kihúzva máris hozzáférhetünk az akasztó mélyedésekhez, ráadásul, ha a falfelület vagy a dekoráció úgy kívánja, függőlegesen is üzemeltethetjük a WX-030-at. Utóbbi olyan esetekben is praktikus lehet, ha mindenképpen hozzá akarunk férni a kezelőszervekhez. Felmerülhet a kérdés olvasónkban, hogy a tápkábellel (és ha vezetékes hálózatot építettünk ki, akkor az Ethernet kábellel is) mitévő legyen, nos, ezek eltűntetéséért sajnos nekünk kell majd fáradoznunk. Viszont a Yamaha volt olyan előzékeny, hogy mellékeljen egy apró műanyag fedőelemet, amellyel eltakarható a WX-030 padlólemezén lévő kábelaljzat mélyedése. Mi több, még gumi alátéteket is találtunk a csomagolásban, melyeket a doboz hátára ragasztva drasztikus mértékben javítható a falfelület és a zónajátszó közötti vibráció-csökkentés. Egyébként a WX-030 alját is végig gumi fedi. Ezek elsőre elhanyagolható apróságoknak tűnnek, de pontosan a sok kis parányi motívumnak köszönheti tesztalanyunk egységes, minimalista, mégis rendeltetésszerűen működő jellegét.

Például a tető elülső szélének közepén, egy hozzávetőleg 1 cm széles sávon belül, három mákszemnyi nagyságú LED található. Szerencsére ezek gyengéd fényerejűek és fehérek, így a zónajátszó még sötét szobában sem bántotta a szemünket. Tetszett, hogy egyes gombok lenyomásakor különféle, elegánsan átúsztatott fényjátékot produkált ez a három pontból álló füzér, az összhatás szinte olyan volt, mintha komplett kijelzőt kaptunk volna, holott a "munka" 99 %-a továbbra is az applikáción belül történt.

Az eszköz első bekapcsolása és a MusicCast applikáció elindítása után, rögtön firmware frissítésre utasított a szoftver. Ennek aktiválását követően tessék nyugodtan inni teát vagy kávét és megnézni a holnapi időjárás jelentést, megetetni a kutyát... a procedúra akár negyed óráig is eltarthat. A legfrissebb szoftverre akkor (is) érdemes frissíteni, ha 2 db WX-030-at birtoklunk, ekkor ugyanis átkonfigurálhatjuk őket, hogy ketten egy sztereó rendszerként szóljanak. Ehhez két gombot le kellett nyomnunk a komponensek tetején, majd a kis fehér LED-ek jobbra/balra pulzálása után a szinkronizáció automatikusan megtörtént. Mindent összevetve a WX-030 beüzemelése nagyon könnyen történt, ám ha falra szeretnénk akasztani, akkor az esetek döntő részében valószínűleg érdemesebb a fehér verziót választani.

Hangminőség

A Yamaha WX-030-at meghallgattuk önmagában és másodmagával, sztereó üzemmódban is. Próbaképpen belehallgattunk néhány internetrádió csatornába, majd a saját telefonunkon lévő, CD-minőségű fájlokat is megosztottuk a hangrendszerrel. Kritikus fülűeknek hamar feltűnhet a magas frekvenciákban gyakorta fellelhető, az MP3 fájlokhoz hasonló jellegű digitális csörgedezés akkor is, ha magasabb bitrátájú felvétel szól. A WX-030 nem produkált hifi rendszereket alázó jelenlétérzetet vagy tisztaságot, háttérzenei célra viszont bőségesen megfelelt. Sőt, a jelszintet feljebb állítva már egész bátor, kisebb házibulikhoz elegendő hangnyomásszintet sikerült elérnünk anélkül, hogy a basszusokat hiányoltuk volna. Sőt! Elképesztőek a mélyek! Valahogy (pontosan mi sem tudjuk hogyan) olyan extra teltséget és melegséget kölcsönzött minden zenének a WX-030, hogy ettől minden létező forrás kellemesen akart (és tudott is) szólni rajta. Hallottuk a tömörítést, de azt is, hogy a basszusok lágyan megtámogatnak mindent, ettől egyszerűen fülbemászó lett a hangrendszer karaktere, és nagy hangerőn is megtartotta ezt a stílust. Mindez nem semmi egy ilyen kis rendszertől úgy, hogy hozzá sem nyúltunk a hangszínszabályzóhoz.

A WX-030 fő pozitívuma, hogy ha úgy tartja kedvünk, bármikor feltekerhetjük a hangerőt. Sztereó üzemmódban, 70-80 % terhelésen, teszthelyiségünket nem csak simán betöltötte a hang, kicsit még a kanapé is rezegni kezdett alattunk. És a Yamaha még ekkor sem torzított, illetve a túlzott erőlködésnek semmilyen jelét nem mutatta. A kétcsatornás módot jópofa extraként könyveltük el, noha a hangszínpadot elég nagyvonalúan építette fel. Utóbbi persze azon is múlik, hogy mekkora térben is milyen messzire helyezzük egymástól a hangfalakat, mindenesetre a jól ismert DALI demó CD akusztikus felvételeit füleltük, a tér egy jócskán elnagyolt "baaal" és "jooobb" szekcióból tevődött össze. Nyilván ez nem egy hifi rendszer, a felhasználók nem Vivaldit vagy Marcus Millert fognak rajta hallgatni, ettől függetlenül tudni kell róla, hogy főleg könnyed műfajokhoz ideális, a részletező képességet nem tartja fontosnak.

Végszó

A Yamaha WX-030 szépen beékelődik a Yamaha MusicCast termékcsaládjába. Nem tudjuk bárkinek ajánlani, elsősorban azok számára praktikus eszköz, akik többszobás hangrendszert szeretnének építeni. Máskülönben egy jobb hangot produkáló, mini komponensekből felépített hifi rendszer is kijönne a WX-030 sztereó páros árából, de az nem volna képes más zónákkal kommunikálni, a tengernyi egyéb extráról nem is beszélve. Ha nem precizitásra, hanem élvezetességre vágyunk (utóbbi a multiroom világában fontosabb, mivel az online zenei szolgáltatók nagy része veszteségesen tömörített jelfolyamot közvetít), azt kamatostul megadja a WX-030, meglepő erőtartalékokkal egyetemben.

1 2

Következő oldal >