Yamaha NS-SW300 aktív mélyláda teszt
2016. március 7., hétfő, 16:25
Yamaha audio házimozi hangfal mélyláda hangszóró mélysugárzó aktív mélyláda házimozi mélyláda Yamaha mélyláda Yamaha hangfal hangfal teszt mélyláda teszt Yamaha hangfal teszt Yamaha mélyláda teszt aktív mélyláda teszt
Bár mostanában mélynyomó dömping uralja az AV-Online oldalait, még nem írtunk tesztet Yamaha szubládákról, ami hiba, bár megbocsájtható. Különösen akkor, ha ezzel a cikkel és a közeljövőben megjelenőkkel megpróbáljuk jóvátenni.
Már a házimozizás hőskorában, bő 15 évvel ezelőtt, szoros ismeretséget kötöttünk a Yamaha YST-SW300 típusú mélynyomóval, ami a maga idejében és árkategóriájában etalonnak számított. Később kipróbáltunk néhányat az utódok közül, de egyikre sem cseréltük volna el a nagy fekete ládát. Névleg 185 wattos erősítőjével irdatlan légáramlatot zúdít a hallgatóságra, a gatyaszár lebegtetés nem szóvirág, hanem konkrét tény. Mindezek ismeretében nem csoda, ha fokozott lelkesedéssel vártuk az NS-SW300 típusszámot viselő, sokadik generációs leszármazottat. Első meglepetést a mérete okozta, nagyobbra számítottunk. Nézegettük és közben törtük a fejünket, miként fér el benne egy 30 centis hangszóró. Sajnos az előlapja nem levehető, ezért a választ a mellékelt kezelési leírásból kaptuk meg: a nevében szereplő 300-as szám ellenére, a mélysugárzó csak 25 centis. Számunkra ez érthetetlen, szakít minden hagyománnyal, bár nem az első és egyetlen a Yamaha történetében. Kínálatukban jelenleg is szerepel mindenféle méretű és kialakítású mélynyomó, 012 és 1000 közötti típusszámmal, benne például 225; 700; 901. Ember legyen a talpán, aki képes köztük kiigazodni, mert logikát nekünk nem sikerült felfedezni benne. Íme, egy példa: az NS-SW300 hangszórója 20 centis, erősítője 160 wattos. Elvégeztük az összes matematikai műveletet, amikre tanulmányainkból emlékeztünk, de összefüggésre nem leltünk.
Ha már hangszóró, akkor sok mindent szeretnénk elmondani arról a példányról, amelyik ebben a mélyládában dolgozik, de szinte semmit nem tudunk róla. Mindössze azt sikerült kideríteni, hogy lengőcsévéjének tekercseléséhez négyszögletes, nem kör keresztmetszetű vezetéket használtak, ennek köszönhetően minimális mértékű köztük a hézag, a kialakuló mágneses erőtér viszont sűrűbb, tömörebb.
A Yamaha NS-SW300 elsők között kapta meg a Twisted Flare Port reflexcsövet, melynek működéséről jópofa filmecskét tekinthetünk meg a gyártó honlapján, vagy a közkedvelt video megosztó portálon.
Üdvözlendő a Yamaha eme lépése, mert nem volt ritkaság gyártmányaik között a portzajos szubláda. Aki már találkozott ilyennel, az tudja, mennyire tönkreteszi a házimozizást az efféle, oda nem illő hanghatás. A trükkösre tervezett cső falának domborulatai megtekerik a légáramlatot, nem adnak lehetőséget a turbulencia kialakulására. Elmondva kissé hihetetlennek tűnik, ám a tapasztalat igazolta, hogy működik.
Másik feltétlenül említést érdemlő technikai megoldás az Advanced YST II, aminek alapváltozatát régóta jól ismerjük, az dolgozik az említett 15 éves szerkezetben. Alapja az ANIC (Advanced Negative Impedance Converter) áramkör, ami dinamikusan optimalizálja a tényleges hangszóró impedanciát, fenntartja annak linearitását. Ennek köszönhetően lehetséges a szokásosnál kisebb térfogatú dobozkialakítás.
A beépített 250 watt teljesítményű digitális erősítő kettős visszacsatolású és ettől elméletileg alacsony torzítású, ami magas hangtisztaságot eredményez. Hűtőbordái hagyományos kivitelűek, éles széleit lemezkeret takarja, védve kezeinket a sérülésektől. Még szellőzőrácsokat is kialakítottak az erősítő panelen, ami szokatlan. Bemenetei közül legfontosabb az LFE, mellette ott a hagyományos L és R RCA aljzat is. Nagyszintű jeleket csavaros/banándugós csatlakozóin fogad és ugyanilyeneken adja azokat tovább a (front) hangsugárzók felé. A keresztváltó 40-től 140 Hz-ig állítható, a fázis 0 és 180 fok közül választható ki. Régi Yamaha szolgáltatás a B.A.S.S. (Bass Action Selector), ennek "movie" és "music" állása közül az egyik mindig aktív, a felhasználó ízlésétől függ a választás. Elméletileg a név meghatározza, mikor melyik optimális. Az automatikus bekapcsolás érzékenysége két fokozatban állítható, ez roppant hasznos funkció.
Egy érdekes bemenet is található az NS-SW300 hátlapján, ennek neve "System connector". A mellékelt 5 méteres rendszervezérlő kábel csatlakoztatható ide, ha valaki nem bízik az automatikus bekapcsolásban. Nyilván olyan erősítőre is szükség van, amelyik fogadja a vezeték másik végére erősített, 3,5 mm-es Jack dugót.
A tápkábel nem cserélhető, ezt szomorúan vettük tudomásul. A nyomógombos fő áramtalanító kapcsoló sem mindennapos a szubládákon, billenőhöz vagyunk szokva, ám ezt csak érdekességképpen említjük meg.
Ritkaságnak számít, de nem a Yamahák között, az előlapra helyezett ki/bekapcsoló gomb és a hangerő szabályozó. Összehasonlíthatatlanul kellemesebb így a használata, mintha a hátlapon kellene kotorászni, elemlámpa és olvasószemüveg segítségét igénybe véve.
A mélyláda aljára nagy átmérőjű, lapos lábakat csavaroztak, melyeken stabilan áll és nem csúszkál. Háromféle burkolattal kapható, alapváltozatnak tekinthető a matt fekete, amiből kétféle létezik, az egyiken rózsafa mintázatú az előlap két széle. Némi felárért lakk fekete és lakk fehér felületet kínálnak, nem egyszerű választani, mindegyik mutatós darab.
A teszteléshez Yamaha, majd Marantz házimozi erősítőhöz, AudioQuest Wolf szubkábellel csatlakoztattuk az NS-SW300-at és meghallgattuk a szokásos filmrészleteket. A Valkyrie sivatagi légitámadásos jelenetét nézve, nem ugrottunk ijedtünkben a szomszédunk ölébe, amikor lőni kezdett a légvédelmi gépágyú. Azt tesztestársunktól kellene megkérdezni, hogy ennek örült-e vagy sem, mindenesetre hangzásbeli hiányérzetünk sem volt. A Hulkot támadó Fifty kaliber tényleg ötvenesnek tűnt, nem holmi dugós puskának és a Drive-ban a kirabolt boltos revolvere csaknem a frászt hozta ránk, amikor beledurrantott a halk óraketyegésbe.
Roppant kíváncsiak voltunk a spéci, új reflexcső működésére. Meghajtottuk rendesen a Yamahát, csőhangot nem hallottunk, tehát jól működik a Twisred Flare Port. Rezonancia tesztünk során is jól teljesített, bármiféle zavaró zörej nélkül élveztük a basszusgitár játékot, ebben alighanem az Advanced YST II-nek is szerepe volt.
A basszusteszt-lemez 1/3 oktávos mérőjeleit is többször végigfuttattuk, amiből azt szűrtük le, hogy már a 25 Hz sem sok vizet zavar, nemhogy a 20, ami az NS-SW300 specifikációjában szerepel. Viszont amit ez a szubláda 31,5 hertzen és a felett produkál, az remek, egy rossz szavunk sem lehet rá, csak dicsérni tudjuk. Átlagos, mindennapi használat során sosem láttuk értelmét a hangerő szabályozót 12 óránál feljebb tekerni, inkább a 11-et tartottuk ideálisnak, tehát erő is van benne bőséggel.
Zenés filmjeink következtek és reflexes kialakítás ide, vagy oda, ez a mélyláda nem okozott csalódást a Hit Man Returns, Celine Dion, vagy Beyonce - Life is But a Dream lemeze dalainak alátámasztása közben sem. Értelemszerűen nem annyira részletező, és megfogott, mint egy kétszer annyiba kerülő zárt kialakítású konkurense, de árához viszonyítva kiváló.
Arra különösen kíváncsiak voltunk, miként változtatja a hangzást a B.A.S.S. Összefoglalva azt állapítottuk meg, hogy a "Music" állás nekünk műfajtól függetlenül jobban tetszett, pár percnyi próbálgatás után, még a legvadabb akciófilmekhez is inkább azt választottuk, mint a "Movie"-t. Hangsúlyozzuk, ez egyéni ízlés dolga!
Igazán megkedveltük a Yamaha NS-SW300 aktív mélyládát. Kis mérete inkább pozitív tulajdonság, a hangja kezdetben meglepő, később fülbemászó, szeretnivaló. Aki 140-150000 forintért keres mélynyomót, annak szívből ajánljuk ezt a kis szerkezetet.