Egyéb / kábel teszt

Triangle Opera hangfalkábel teszt

2018. április 13., péntek, 05:20

Triangle audio hifi hangfal kábel hangfalkábel Triangle hangfalkábel Triangle teszt kábel teszt hangfalkábel teszt Triangle hangfalkábel teszt

Tweet

Kétszer háromszáz centiméter nem nagy távolság, mégis sokszor (ha már minden más alkotóelem a helyére került) ezen a szakaszon, nevezetesen a hangfalkábelen áll vagy bukik, hogy rendszerünk jól vagy gyengén teljesít. A Triangle is kínál két ilyen célra készült, saját nevével fémjelzett vezetéket, amelyek közül az olcsóbbat mutatjuk be.

Szemrevétel

A Triangle Opera tipikus megtestesítője annak a kategóriának, ami eggyel a párszáz forintos vékonyka, ún. sima réz hangfalkábelek fölé tehető. Vezetőszálainak keresztmetszete 2x2,5 négyzetmilliméter, ami sokak által standardnak vélt vastagság és szinte bármilyen méretű, ill. teljesítményű erősítővel vagy hangsugárzóval használható.

A kábelben klasszikus módon, sodorva fut a két ér és köztük kb. 3 mm széles hártya található, a rajta lévő szöveg olvasási iránya támpontot ad a helyes bekötésre. A kábelköpeny félig áttetsző, barnás színű, az oxigénmentes réz vezetőszálak pedig ónozott bevonatot kaptak, ami a gyártó szerint hosszabb élettartamot eredményez, és persze ettől számíthatunk a sima rézhez képest másfajta karakterre is.

Az Opera megvásárolható méterre vágva (kb. 1500 Ft/m) vagy pedig a gyártó által összeszerelve, aranyozott végű banános csatlakozókkal 2x2,5 méteres kiszerelésben 29 999 Ft-ért, (mi is ilyet kaptunk tesztelésre). Soknak tűnhet az árkülönbség, mert a banándugók nem forrasztva, hanem csavarozva vannak a kábelvéghez, testük egyetlen rézdarabból készült, külső takarásuk pedig alumínium - az ilyen fajta, profibb szintű dugó darabja legalább 2000 Ft-ba kerül. A szerelt opció tehát ezesetben nem fog jobb hangot produkálni, mindössze kényelmesebbé és esetleg biztonságosabbá teszi a felhasználó dolgát. Előre figyelmeztetjük viszont a leendő tulajdonost, hogy a szétnyíló banándugó elsőre csak makacskodva fog beférni a helyére, ráadásul kihúzni sem könnyű, ezért inkább olyanoknak érdemes beruháznia az összeszerelt csomagba, akik hosszú távra akarják letudni a kábel kérdést és nem tervezik ide-oda bepróbálni az Operát.

A kábelen maga a köpeny nem különösebben rugalmas, de aránylag laza szerkezetű, szinte bárhova nagyon könnyen behúzható. Létezik a francia cég kínálatában egyébként egy még magasabb kategóriát képviselő termék (Symphonie) is, ám arra később, egy másik cikkben térünk majd vissza.

Meghallgatás

Nem kérdés, hogy milyen hangfallal érdemes kipróbálni az Opera kábelt. Mi ezúttal mégis kivételt tettünk, inkább egy általunk jól ismert audiofil rendszert (Arcam sztereó erősítő, álló Revel hangsugárzókkal) választottunk, amelynek karaktere már régen beleégett memóriánkba. Az Opera miután bekerült a rendszerbe, még néhány napig járatódott, ezután pedig leültünk és elkezdtünk vizsgálódni.

Az Operát, ha csak egy szóval lehetne jellemezni, az a józan lenne. Dinamikája határozott, kellően jó hangsugárzón a zeneiséget, a spontán áramlás érzetét nem hátráltatja. A sztereó teret játékosan rendezte el egy Bassface Swing Trio szám hallgatása közben: a nagybőgő kivált a hangfalak síkjából és ellepte a szoba frontoldalát, közben a zongorát is ügyesen kihozta a háttérből. A dobot úgy kezelte, mintha egy centersugárzó is került volna a rendszerünkbe, hozzátesszük, a hangfalak és az erősítő tudását figyelembe véve mindezt el is vártuk.

Az Eagles - Hotel California c. számot elindítva tisztán, felrázva, nem keverve jelent meg előttünk a sokak által unalomig ismert dallam. A zene valamennyi alkotóeleme csupaszon kirajzolódott, a gitárt és a cintányért talán egy kicsit túlbuzgón akarta mutatni a rendszer, de egyáltalán nem volt fárasztó vagy túlerőltetetett, amit kaptunk. A basszus szükség esetén mindent átható és erős volt. Egy komolyabb alsó frekvenciás ütemmel megtámogatott ambient műfajú zenét (Scann-Tec - Parsec) meghallgatva erőteljes és telt alsó frekvenciákkal telt meg a szoba, kerülve az ömlengést és nehézség érzetet. Leginkább akusztikus és jazz stílusokkal remekelt a kábel (illetve maga a rendszer is), Ray Charles és Milt Jackson előadásában a How Long Blues c. szám egyszerűen kifogástalan volt, teli élettel, instant koncerthangulattal.

Végszó

Mivel tesztjeink szubjektív véleményt formálnak, ezúttal is csak arra tudjuk buzdítani az olvasót, hogy ha felkeltette érdeklődését a termék, akkor próbálja ki saját fülével! Nem vagyunk egyformák, lehet, hogy amit mi pont elegendőnek tartottunk, az másnak karcsú stb. Ráadásul mi nem Triangle hangfalakkal teszteltünk (pedig elméletileg azokhoz készült az Opera), viszont elégedettséggel töltött el a tény, hogy teljesen idegen rendszerekben is pozitív eredményt produkált. A Triangle Opera kipróbálható az Extreme Audio bemutatótermében temérdek hangfal társaságában, és ha valaki odaviszi saját hangsugárzóját/kábelét/készülékeit, akkor előzetes egyeztetést követően a boltban is lehet tesztelni. Mindent összegezve nagyon jó kábel, zenei, részletező, kellemes és karaktere frissesség érzetet kelt, emellett a basszust is bravúrosan megtartja, ha a hangdobozok bírják szuflával. Mindenből ad egy kicsit, a térszélességet ügyesen ábrázolja, a mélység és a szellősség terén talán nem kellően kifinomult, mondhatni földhözragadt, de az árát figyelembe véve ez érthető is, hiszen a légies, lebegő színpad már a többször drágább kábelek reszortja. A folyóméterre kapható változat bármilyen gyártó termékével szemben megállja a helyét, a csavarozott dugóval szerelt, 2x2,5 méteres kiadás viszont aránytalan árnövekedést jelent a vezeték standard összegéhez/tudásához képest, persze lehet, hogy más éppen a remek minőségű csatlakozók miatt akarja majd hazavinni.

Triangle Opera hangfalkábel

Műszaki adatok

Mérleg

A folyóméteres kiszerelés ára kifejezetten baráti

Élénk hangszínpad, szépen ábrázolt részletek, finom, mégis határozott és lendületes basszus

Vékony kialakítása által könnyen installálható

Az előre összeszerelt csomag a speciális banándugók miatt jóval költségesebb

A Triangle-féle banándugó nem a hozzánk hasonló tesztelőknek készült, hajlamos igencsak beszorulni az aljzatba (ami persze kontaktus szempontjából előny)

Szubjektív vélemény

További cikkek:

• AudioQuest Meteor teszt: egy új réz-ezüst hibrid hangfalkábel
• Ortofon SPK-3100 Silver hangfalkábel teszt
• Inakustik Referenz LS-104/LS-204 Micro AIR kábel teszt
• Nordost Leif szériás RCA összekötő kábelek tesztje
• IsoTek V5 Aquarius tápszűrő teszt

Keresés a következőkben: Hírek Tesztek

Karrier

Partnereink