Torus Power TOT MAX tápszűrő teszt

2020. október 12., hétfő, 13:00

Torus Torus Power audio hifi tápszűrő zavarszűrő Torus tápszűrő Torus zavarszűrő tápszűrő teszt Torus Power tápszűrő Torus Power teszt Torus tápszűrő teszt

A Torus Power kanadai gyártó, kizárólag tápkondicionálók, tápszűrők készítésével foglalkozik immár évtizedes távlatban. A Torus termékek kimagasló minőségű energiaellátást és stabilitást, valamint természetesen komoly védelmet is kínálnak rendszerünknek - képességeikhez mért áron. A TOT MAX modell házon belül a magasabb kategóriát képviseli, így mind kiváló teljesítményével mind árával képes meglepő élmenyeket okozni.

A Torus Power TOT MAX tápszűrő és kondicionáló egység közepes méretű, ám több mint 20 kg tömegű dobozban érkezik. Kicsomagolva robusztus, minőségi anyagokat használó, masszív felépítésű eszköz. Kívülről szemlélve nem különösebben izgalmas vagy feltűnő - fekete és ezüst színben kapható - elején világító főkapcsolót látunk, míg megfordítva négy szabvány Schuko kimenet és egy IEC bemenet áll rendelkezésünkre. Felülről bepillantva már érdekesebb látvány fogad minket: az eddig látott legnagyobb toroid transzformátort rejti a doboz - ami emiatt kifejezetten nehéz. A belső eköré épül, csatlakozók és áramkörök veszik körül a transzformátort. A rendezettség, megépítés és az anyaghasználat is mind arról árulkodnak, hogy felső kategóriás eszközzel van dolgunk.

Technológia és szolgáltatások

A TOT MAX belső megjelenése bár kellemes látvány, a képességeket sokkal inkább a száraz adatok határozzák meg - ezek azonban bárkiből, aki értékeli az ilyen készülékeket, elismerést válthat ki.

Nem kevesebb, mint 15 A kimeneti áramerősséget kínál, nem kevesebb, mint 1725 VA áramerősség mellett. Ezek természetesen a maximális teljesítmények normál üzemmódban, a villámvédelem ennél sokkal magasabb értékeket is képes kezelni. Az IEEE standard szerint megkövetelt 6000 V, 3000 A feszültség és áramcsúcsokat képes kivédeni legfeljebb 1000 ismétlődés mellett. Ezzel gyakorlatilag olyan védelmet kínál eszközeink számára, amihez képest inkább a hálózat a gyenge láncszem - az nagy valószínűséggel előbb elégne, minthogy a TOT MAX túláramot engedjen készülékeinkbe. Valljuk be, ez önmagában is megnyugtató gondolat - e téren nem kell ennél tovább mennünk.

A gyártó szerint a toroid transzformátor használatával sikerült alacsonyabbá tenni a zajkibocsátást és növelni a stabilitást. A Torus Power saját transzformátor technológiája nagyon alacsony zajszint mellett képes nagy teljesítmény leadására. Az NBT technológia pedig egyensúlyt teremt a toroid transzformátor működésében, így hatékony aluláteresztő szűrőként is működik, 2 kHz-es vágási frekvenciával.

A TOT MAX így - a gyártó ígérete szerint - képes gyakorlatilag bármilyen energiaigényű hifi vagy akár házimozi rendszer magas minőségű tápellátására, miközben komoly védelmet is nyújt a készülékek számára.

Zajmérés

A TOT MAX valós teljesítményének vizsgálatára a BlueHorizon hálózati zajmérő eszközt használtuk, mint minden hasonló tesztünkben. Mivel a Torus Power kategóriájából adódóan minden körülmények között helyt kell, hogy álljon, így szerkesztőségünk legzajosabb - a BlueHorizon 1000-es skáláján előkelő, 440-es értéket mutató - konnektorára kötöttük. A TOT MAX még számunkra is döbbenetes eredményeket produkált minden mérésnél: az addigi 440-es érték 0-3 közé csökkent, ami gyakorlatilag teljesen zajmentes tápellátást jelent. Az egyébként kevésbé zajos, 170-220 zajértéket mutató tápaljzat, amit hifink táplálására használunk, a TOT MAX használatával minden körülmények között 0 zajszintet mutatott - ezt eddig csak egyetlen tápszűrővel sikerült elérnünk, ennél fogva igencsak kíváncsiak lettünk, mit mutat valós zenehallgatási körülmények között.

Tesztkörnyezet és tesztzenék

A TOT MAX-ot méltó környezetben teszteltük. Az AudioQuest Tornado, Hurricane és Thunder tápkábeleivel csatlakoztattuk a hálózathoz illetve készülékeinket a Torus Power-hez. Egy Matrix Aduio ElementX streamer és egy Naim SUPERNAIT 3 sztereó erősítő került láncunk elejére, végére pedig Monitor Audio Gold 300, és Audio Physic Classic 25 hangsugárzók kerültek. A Torus Power TOT MAX bejáratása a némileg hosszabb távú használat miatt teljesnek volt mondható, így a lánc további tagjait bejáratva és bemelegítve kezdtük meg tesztünket. Kedvenc zenéinket hallgattuk meg a tápszűrő által biztosított igen tiszta árammal: Wintersun - When Time Fades Away, Mike Oldfield - Return to Ommadawn, Jean-Michel Jarre - Equinoxe infinity, Yes - The Steven Wilson remixes, Muszorgszkij - Egy kiállítás képei, Strauss keringői, valamint Antonio Vivaldi - Négy évszak című műve Leopold Stokowski vezényletében. Ezeken túlmenően még két kiváló felvétel került fel a teszt során a DSD arzenálból: Haydn - Trombita concertóinak harmadik tétele, valamint Händel - Vízizene és Tűzijáték szvitjei.

Meghallgatás

Jelen készülék tesztje csak úgy lehetett teljes, ha a meghallgatást megismételjük valamilyen kontroll környezetben is. Emiatt az egyszerű szűretlen hálózati elosztót választottuk e célra, és a Torus Power után ezzel is meghallgattuk tesztzenéinket.

A Wintersun dal meghallgatásával kezdtünk. A sokszólamos zeneműben a hangszerek megszólalása kifejezetten természetes volt, és azok a megszokottnál is nagyobb térben jelentek meg. A hangszerek térbeli elhelyezkedése is pontosabb, valamint a magas-közép tartomány érezhetően tisztább és transzparensebb volt, mint eddig bármikor. Ezen túlmenően a térmélység "rajzolata" pontosabbá vált, de ami leginkább feltűnt, az mindenképpen a hangszerek és szólamok egymástól és a hangsugárzóktól való elválása. Mindenképpen pozitívumként értékeltük, hogy a hang nem vált színezetté, mivel egyes tápszűrők esetében ilyen nem várt - és főleg nem kívánt - mellékhatást is felfedeztünk. Nem így a TOT MAX esetében: minden megmaradt olyannak, mint eredetiben, csak egy jóval tisztább, élvezhetőbb és pontosabb előadást kaptunk nagyobb térben és nagyobb hangszínpadon.

Mike Oldfield lemezét meghallgatva leginkább a természetesség, az akusztikus hangszerek tényleg naturális megszólalása okozott örömteli pillanatokat. Az igen dinamikus mű minden részlete szépen kibontakozott, illetve a zene érezhetően "lélegezni" kezdett, így megfelelően szellős előadásmódot kaptunk anélkül, hogy a basszustartomány erőteljessége elveszett volna.

Az Equinoxe Infinity tere és dinamikája szintén újabb dimenziót kapott, a zene gyakorlatilag minden irányban kiterjedt - nem csak a hangzás szélessége és mélysége, hanem - érzésünk szerinti - magassága is megjelent, mintha egy igen méretes akusztikai térből szólalna meg.

További PCM zenéink meghallgatása is hasonló eredményeket hozott, így most inkább a DSD formátumokkal észlelt változásokat fejtenénk ki bővebben.

Haydn művével kezdtünk, amiben a vonósok mellett értelemszerűen igen nagy hangsúlyt kap a trombita megszólalása is. És micsoda megszólalás: a lehető legjobb értelemben vett fémesség - mintegy "rézhang" - jelent meg, így gyakorlatilag olyan hangot kaptunk mintha közvetlenül a hangszert hallanánk. A szólamok részletessége és tisztasága is borzongató mértéket ért el, ezen túlmenően a dinamika tartomány is érezhetően kiszélesedett a PCM forrásanyagokhoz képest.

A Vivaldi felvétel halk, háttérben lévő, de annál fontosabb apró részletei szintén kiteljesedtek, és mindent megmutattak magukból. Csak ekkor éreztük meg, milyen zseniális ötlet volt Stokowskitól, hogy bizonyos szólamokat - bár nagyon halk, de így már kifejezetten jól hallható és élvezhető - csembaló szólamokkal egészítette ki az alapvetően vonósokra íródott művet.

Miután kiélveztük tesztünk ezen részét és kifejezetten elégedetten nyugtáztuk, hogy bár a Torus Power TOT MAX árából - vagy annak feléből - mások komplett hifi rendszereket építenek, a készülék teljesítménye bizony igencsak komoly tartalékokat szabadított fel magasabb szintű komponensekkel használva. Elérkezettnek láttuk az időt, hogy visszafelé is teszteljünk. Ennek megfelelően minden szűrés nélkül, de továbbra is a minőségi tápkábeleket használva újra hallgattuk tesztzenéinket. A szűretlen áramhoz való visszatérés még katartikusabb élménynek bizonyult, mint a Torus Power-rel való tesztelés: zenéinkből az előzőekhez képest kásás, nehezen élvezhető, részleteket elfedő katyvasz maradt. A hangszínpad összeesett, a dinamika tartomány összehúzódott, a térmélység az eddigiekhez képest legfeljebb jelzésértékűnek volt mondható. PCM hanganyagaink az előző meghallgatáshoz képest szúrósan és élettelenül, a DSD formátumú zenék pedig a részleteket elfedve, mintegy középszerűen szólaltak meg. Éppen ezért inkább gyorsan visszaillesztettük a TOT MAX-ot láncunkba és fellélegeztünk: minden a helyére került.

Összegzés

A Torus Power TOT MAX használata még amellett is komoly előrelépést hozott rendszerünk hangjában, hogy egyrészt az addig is magas kategóriásnak volt tekinthető, másrészt pedig, hogy más tápszűrőkkel is hallgattuk már ugyanezt a láncot. A TOT MAX-szal mindenből többet kapunk, ami bármilyen rendszer hangjában szerethető, és amiért érdemes lehet többet áldozni hifinkre. Természetesen az akusztikai környezet és a forrásanyagok minősége is kifejezetten meghatározó, viszont a Torus Power szerepe a tápellátásban szinte hihetetlen minőségi ugrást hoz. Mivel a készülék hosszabb távon is nálunk vendégeskedett, alkalmunk nyílt megtenni még egy megállapítást: amennyiben egy egyszerű tápkábellel csatlakoztattuk a Torus Power-t a fali aljzathoz, úgy érezhetően kevesebb jótékony hatást fejtett ki, mintha minőségi tápkábellel csatlakoztatnánk ide is. Éppen ezért kifejezetten javasoljuk, hogy ide is minőségi tápkábelt válasszunk: nehezen értelmezhető bár, de a hangminőségben jelentős szerepet tölt be ez a komponens is. Értelemszerűen a Torus Power-t csak csúcskategóriás - ha úgy tetszik, high end - rendszerekhez ajánljuk. Ára bizony igencsak borsos, a cikk írásakor körülbelül 860 000 Ft, ám egy magas minőségű rendszerben bizony megvan a helye és meg is hozza azt a minőségi ugrást, amit ennyi pénzért elvárhatunk. Kiváló hangzásjavító tulajdonságaiért a Kiváló Termék elismerésben részesítjük!

1 2

Következő oldal >