TEAC UD-507 DAC és fejhallgató erősítő teszt

Csalódni nem ér

2025. március 8., szombat, 15:30

TEAC audio hifi DAC fejhallgató erősítő DA konverter USB DAC DSD DAC hifi DAC TEAC DAC TEAC hifi DAC teszt USB DAC teszt DSD DAC teszt hifi DAC teszt TEAC hifi teszt TEAC DAC teszt fejhallgató erősítő teszt

A TEAC 500-as sorozata rendszeresen megdobogtatja a régivágású és modern látásmódú hifi barátok szívét is. Az A4-es lapnál nem nagyobb alapterületű, zenehallgató svájcibicska szerepet betöltő UD-507 debütálásáról tavaly nyáron esett szó. A drágább, 700-as széria koncepcióját öröklő eszköz sokoldalú központ lehet (inkább) digitális eszközökből összeállított rendszerekben, ahol a fejhallgató kimenet minősége és vonalszintű jel egyformán fontos. Próbáltuk kritikusan megközelíteni, de annak ellenére, hogy az átlagnál összetettebb használati lehetőségeket nyújt, nem igazán okozott nehézséget együtt élni vele.

Komoly hifi, de nem elérhetetlen

Japán máig előkelő helyet tölt be zenehallgató elektronika fronton. Hifiben jártas olvasóinknak valószínűleg felesleges bemutatni a TEAC nevet. A tokiói székhelyű cég professzionális érából indult. Egyebek mellett orsós magnói, mérőműszerei és optikai meghajtói alapozták meg hosszútávú elismertségét. A TASCAM és ESOTERIC testvéreként tevékeny gyártó képviseli a hétköznapi zenekedvelőkre fókuszáló, viszonylag elérhetőbb ár/érték arányú hifi ágazatot. A szóban forgó TEAC UD-507 funkcióját tekintve D/A konverter és fejhallgató erősítő. E sorok írásakor 850 000 forint körül kapható, ami globális mércével magasabb szint, de mégsem az elérhetetlen kategória, ha figyelembe vesszük, hogy milyen szolgáltatást és technológiát nyújt cserébe.

Digitális tudás

Az UD-505 utódjáról értekezünk, ami alapján lehet sejteni, hogy garantált az eszelősen magas teljesítményű és alacsony zajú fejhallgató erősítő áramkör, amit a papíron közölt adatok sem cáfolnak meg. Hozzá kell tenni, hogy az aktuális vas ihletforrása a Reference 700 szériába tartozó UD-701 volt, melytől számos részletet örökölt. Ilyen motívumként a diszkrét DAC áramkör is. Ahelyett, hogy a TEAC mérnökei külső gyártótól származó chipet választottak volna, teljes mértékben maguk fejlesztettek ki a jelátalakítót. Az UD-507 FPGA-jának delta-sigma modulátora minden digitális jelet 64 bit/512 Fs mintavétellel dolgoz fel, ebben egy saját fejlesztésű algoritmus is részt vesz. Az analóggá történő konverziót 16 elemmel végzi el. Egy elemet egy pár logikai áramkör és egy magas precizitású ellenállásokból álló alul áteresztő szűrő képez. A DAC logikai felépítését az alábbi ábra illusztrálja. A felhasználó saját ízlése szerint döntheti el, hogy többszintes (multi-bit) delta-sigma vagy egybites delta-sigma metódussal használja az eszközt.

USB kapcsolat esetén PCM és DSD adatátvitelt is beépített kristály oszcillátorával szinkronizál az instabil és zajos PC órajel alkalmazása helyett. 44,1 kHz-es és egy 48 kHz-es dedikált órajellel is ellátták, melyek alacsony fáziszajjal dolgoznak. A TEAC leírása alapján mindez segíti a jitter minimálisra csökkentését. Az UD-507 tetszés szerint külső órajel generátorral is kiegészíthető (CG-10M), mely korábbi tapasztalatok alapján még tovább finomíthat a hangzáson.

Fejhallgató erősítő

Nem vitás, hogy azoknak érdemes a TEAC UD-507-ben gondolkozni, akik rendelkeznek egy vagy több, felsőbb kategóriás fül vagy fejhallgatóval. Nincs kőbe vésve, hogy milyen kategóriájú füles nevezhető már "hozzá méltónak", szerintünk nagyjából a Beyerdynamic Amiron Home-tól (kb. 200 000 Ft) a Sennheiser HD 800 S-ig (mi ezzel végeztük a kritikus meghallgatást) bármit elé vethetünk, ami a leendő tulajdonos igényeit kielégíti, de valószínűleg még komolyabb alternatívák is szóba jöhetnek.

Tesztalanyunk fejhallgató erősítője négy diamond buffer elnevezésű áramkört tartalmaz - egy negatívat és egy pozitívat a jobb, illetve bal oldalnak is. E kivitel lehetővé teszi a valós szimmetrikus hajtást. A teljesítményt illetően nem kell aggódni - bármilyen modell szóba jöhet, beleértve a 600 ohmos fejhallgatókat. Szimmetrikus kialakításából eredően aktív földeléssel rendelkezik, melynek előnye a gyártó honlapján olvasható: "a föld potenciál mindig 0 volton fixált, ez a metódus nemcsak jobb, mint a szokásos, mellyel a hideg oldalt szokták földelni, hanem a tápegységből eredő búgást is elnyomja és az alacsonyabb zajszint csendesebbé teszi a rendszert..."

Analógot is vállal

Az UD-507 USB, koaxiális optikai és Bluetooth mellett analóg XLR és RCA bemeneteket ugyancsak nyújt, melyek által hagyományos analóg előerősítőként tudjuk használni. Saját fejlesztésű (TEAC-QVCS) jelszint vezérlője négy független áramkörből (hideg és meleg a jobb és bal oldal számára) áll, a TEAC közleménye szerint ezáltal rövidebb jelutat tesz lehetővé és csökkenti a jel romlását. Nem mellékesen rendkívül apró, 0,5 dB-es lépésekben lehet módosítani a jelszintet (hangerőt), garantáltan a saját igényünkhöz tudjuk beállítani, hogy milyen hangosan szóljon a zene.

Küllem, csatlakozók, gombok

Aki szereti a professzionális megjelenésű eszközöket, jó érzéssel legeltetheti tekintetét a TEAC UD-507 szálcsiszolt alumínium készülékházán. Kézben tartva és bútorra helyezve is kimondottan igényes, tekintélyparancsoló megjelenésű annak ellenére, hogy jóval kisebb, mint a hagyományos hifi eszközök. Különösen a vaskos oldallemezek és azok fogantyúhoz hasonlító, előre álló fülei dobogtatják meg az indusztriális formatervhívók szívét. 850 000 forint nem kis pénz, de cserébe ez a termék legkevésbé sem kelt olcsó hatást.

A Reference 500 szériától megszokott fekete, vagy natúr alumínium színopciók közül lehet választani. Előbbi enyhén játszik a fénnyel, ahogy csiszolt mintájára esik a fény, de azt leszámítva mellőz bármilyen csillogást. Apró részletek növelik igényességét, köztük a diszkréten kidolgozott embléma és kisméretű, mégis jól olvasható feliratok. Masszív billenőkapcsolóval lehet felébreszteni, melynek kattanása már önmagában minőséget sugall. 6,3 mm-es Jack, 4 tűs XLR vagy 4,4 mm-es Pentaconn kimenetekre tudjuk csatlakoztatni fülesünket, de azt tudni kell, hogy egyidejűleg csak egy kimenet használható. Külön kimenetválasztó gombot helyeztek az előlapra, amivel könnyű beállítani, hogy a fejhallgatós, vagy hátsó hangkimenetek valamelyikét kívánjuk-e használni.

Egy kijelző is rendelkezésre áll, mely kifejezetten szemkímélő, borostyán színű karakterekkel mutatja az aktuális jelszintet (hangerőt), bemenetet és igény szerint a jelerősség (gain) mértékét. Rajta keresztül jelenik meg a minimalista menürendszer is, melyre lentebb még visszatérünk. Érdekesség, hogy nemcsak hátra, hanem előre is került egy számítógépes USB csatlakozó, viszont nem B, hanem a manapság elterjedtebb C típus. Ha az UD-507 egy fix hifi rendszerben, állványon lesz elhelyezve és csak néha illesztjük hozzá a laptopot, akkor kényelmesebb ennek alkalmazása. Az USB-C bemenetet Menü gomb, apró bemenetválasztó és egy jelszint vezérlő (hangerő szabályzó) követi. Minden gomb és tárcsa finom, precíz reakcióval működik, ami a kategóriától elvárható.

Hátra került a hagyományos IEC tápcsatlakozó, RCA és XLR kimenetek, ugyanilyen bemenetek és a már említett digitális csatlakozók társaságában. 12 voltos trigger kimenet ugyancsak része a funkcióknak. Ha erre alkalmas végerősítő van birtokunkban, akkor azt a trigger jellel be és kikapcsolja az UD-507. Tud ilyet többek közt a TEAC AP-701 is, bár méretben és árban inkább egy AP-505 mutatna harmonikusan mellette - azon viszont nincs 12 voltos vezérlés. Nocsak, lehet, hogy eközben a japánok épp egy AP-505 MKII kiadáson ülnek? A hátsó panel alsó sarkát egy Bluetooth antenna és egy BNC aljzat zárja, utóbbi a 10 MHz-es órajel fogadására szolgál.

Használat közben

Tesztalanyunk beüzemelése nem okozott különösebb fejtörést, egy kis angol tudással könnyedén eligazodtunk a menüben annak ellenére, hogy mindössze két sorban tudta megjeleníteni az információt. Bekapcsolást követően pillanatokon belül szólt a zene, nekünk alaphelyzetben csak a kimenetet és bemenetet kellett kiválasztani. Az UD-507 igény szerint mutatta az aktuális jelszintet (hangerő), illetve mintavételezést, ha nem érkezett jel, CHECK szó villogott kijelzőjén. Gyári beállítással huzamosabb ideig tartó inaktív használat esetén automatikusan kikapcsolt az elektronika, ezt a funkciót tetszés szerint le tudtuk tiltani.

Az eszköz arra is nyújtott opciót, hogy módosítsunk a balansz mértékén, valamint a kimenő vonalszintű jelet variálhatóról rögzített (fixed) állásba is tehettük. Utóbbi praktikus lehet, ha a leendő tulajdonos másik eszközzel kívánja módosítani a hangerősséget. Hasonló célból arra is van mód, hogy az analóg RCA/XLR bemenet jelét egy az egyben átengedje (line pass through) jelszint vezérlés, vagyis hangerő módosítás nélkül. A DSP menüben engedélyezni tudtuk a felskálázást, ugyanitt nyílt lehetőség aktiválni a külső órajelet, mindegyik digitális bemenethez függetlenül. A DAC Delta Sigma Fs értéke gyárilag 512 Fs volt (szerintünk is ezzel volt a legjobb hang), amit 256-ra vagy 128-ra engedett csökkenteni, továbbá a PCM Delta Sigma módhoz "Multi Bit" vagy "DSD (1 BIT)" beállítást tett lehetővé.

Amit még szubjektíven szívesen láttunk volna: EQ profilok, crossfeed beállítás lehetősége, esetleg egy AES/EBU vagy ARC HDMI bemenet. Phono előerősítés sincs, viszont arra egy másik, kifejezetten vinyl lemezjátszókhoz dedikált eszközt kínál a TEAC. Akit zavar a PEQ hiánya, különböző számítógépes lejátszó szoftvereket hívhat segítségül, amennyiben kompenzálni szeretné fejhallgatójának vagy hangrendszerének frekvencia görbéjét.

Hangminőség

A TEAC UD-507 kristálytiszta karaktere első pillanattól kezdve megalapozta a felhőtlen zenehallgatást. Megfelelő zenével, fejhallgatóval és kábelezéssel neutrális, kiegyensúlyozott módon ábrázolta unalomig ismert teszt zenéinket is. Elsődlegesen a finomsága váltott ki őszinte tetszést, ahogy aprólékosan, de nem túl gépiesen bontotta ki a legapróbb részleteket. A magasabb árért azzal az elvárással ültünk le zenét hallgatni, hogy a digitális hang természetes, élő jelleggel jelenjen meg, amennyire fejhallgatón keresztül lehetséges. Ebben a legkevésbé sem okozott csalódást a saját fejlesztésű DAC, friss és realisztikus tónusokkal jelenített meg minden zenét, feltéve, hogy maga a szám is valódi hangszerekkel és józan keveréssel készült el. Így nem volt nehéz teljességgel elmerülni a részletek tengerében.

Megjegyzés: A tesztelés USB kapcsolattal, iMac számítógép használatával történt. A jelátvitelt AudioQuest Carbon USB A-B kábel biztosította, továbbá a Mac és az UD-507 is Atlas Eos 4.0em tápelosztóról kapta az áramot, Atlas Eos 2.5em tápkábeleken keresztül.

Santana - Black Magic Woman c. műve szikár basszusaival és könnyed, laza ütős hangszeres kíséretével, hátterében sejtelmesen úszkáló billentyűs kíséretével kitűnően érvényesült a Sennheiser hangszóróin keresztül. A legapróbb részleteket is azonnal észrevettük, nem kerülte el figyelmünket egyetlen gitárpengetés és dobverés sem. Ultra precíz módon, rendkívül levegősen jött át a műsor, mintha épp a keverőpult mögül érkezett volna, de még sikerült mellőznie a túlzottan steril jelleget, ehelyett kissé invitáló, alig érzékelhetően bársonyos karakter volt megfigyelhető az élesebb kontúrokon, hirtelen dinamikus részleteken. A HD 800 S kényeskedő természetű fejhallgató, számára nem tetsző erősítő/DAC társaságában száraz és éles jellegűvé válhat, de a TEAC kifejezetten kellemes oldalát érvényesítette.

Vivaldi - Négy Évszak c. mestermunkáját hallgatva (Vivaldi: The Four Seasons, Violin Concerto in F Minor, Op. 8/4, RV 297 "Winter" - I. Allegro non molto – Allegro, Claudio Abbado vezénylésével) olyan könnyű és transzparens hegedűjátékot kaptunk, amit utoljára a müncheni HIGH END kiállításon, több tízmilliós értékű Burmester szett jelenített meg, hozzá kell tenni, hogy ott a szoba telt meg zenével, a TEAC és Sennheiser pedig közvetlenül a fejünkben lévő színpad közepére varázsolta a fürgén játszó hangszert. A háttérben lévő vonósok is bámulatosan gazdag textúrával jelentek meg, miközben a csendesebb átvezetőknél a hirtelen bekövetkező, dermedt csenddé alakuló háttér rámutatott a TEAC komoly dinamika megjelenítő tudására. A mű csúcspontjain, amikor hevesebb játékba kezdtek a vonósok, azonnal érvényesült a libabőr effektus és a finom részletesség erős érzelmekkel is társult. Természetesen az érzelmi töltet az olasz karmester érdeme, olcsóbb rendszeren is lehet érzékelni, ezúttal viszont csukott szemmel elhittük, hogy a zenekar közepén tartózkodtunk.

A kiegyensúlyozott, harsány elemeket nélkülöző hangzás másik járulékos előnyének bizonyult, hogy órákon át (meg kell jegyezni, ésszerű, közepes terhelési szinten) történő zenehallgatás után sem vált bántóvá, fárasztóvá a zenehallgatás. A papíron közölt teljesítmény adatokat nem méregettük műszerekkel, de hamar egyértelművé vált, hogy az UD-507 még közepes gain beállítással sem erőlködött a 300 ohmos referencia fejhallgatónk hajtásában. Ismét visszakanyarodunk a fentebb említett elvárásunkhoz: az árért cserébe mindezt alapértelmezetten elvártuk, de megnyugvást okozott, hogy a TEAC nem is vallott szégyent eme kritériumokban.

Alternatívák

Pontosan a TEAC UD-507 tudásával megegyező vetélytársat nehéz megnevezni annak ellenére, hogy több tucat fejhallgató erősítős DAC járt nálunk az utóbbi években. Azonban, ha már Sennheiser fejhallgatóval történt a teszt, elgondolkodtató, hogy a német gyártó referencia termékeihez szánt "gyári" fejhallgató erősítő (HDV 820) e sorok írásakor egymillió forint fölötti összegbe kerül. Előnye a TEAC-kal szemben, hogy képes egyidejűleg több fejhallgató hajtására, viszont funkciókban a japán gép alaposan ráver. Távvezérlés, külső órajel lehetősége, trigger kimenet...ezek részben kényelmi funkciók, de a Sennheiserből hiányoznak. Nem volt mód közvetlenül összemérni a két elektronika hangminőségét, de szubjektív megítélésünk szerint az UD-507 is képes volt olyan szintű hangzást kicsikarni fülesünkből, amit már hosszú távon simán elfogadtunk volna végállomásnak. Aki pedig ettől olcsóbbat keres, annak az RME ADI-2 DAC FS lehet izgalmas kihívó. Utóbbival ténylegesen összehasonlítottuk az UD-507 hangját (úgy, hogy mindkét eszköz USB-ről kapta a jelet). Az RME precizitásával és dinamikájával nagyon közel loholt a TEAC információ mennyiségéhez, de utóbbi a magasabb áráért cserébe több előnyt mutatott fel: finomabb élekkel és hajszálnyit természetesebb mikro dinamikával jelenítette meg a zenét - és akkor még nem esett szó az RME-hez képest vaskosabb szolgáltatás csomagjáról.

Végszó

A TEAC UD-507 maga kategóriájában kitűnő hangzást nyújtó DAC/előerősítő/fejhallgató erősítő, szemgyönyörködtető kivitelben és nem 100%-ban naprakész, de azért széleskörű és praktikus funkciókkal. A vaskos árcédula megítéléséhez nem elég csak a letisztult előlapra tekinteni. A beállítási lehetőségek, megbízható működés és magával ragadó, neutrális hangzás összességében ad magyarázatot a szerintünk korrekt pozícionálásra. Mielőtt fájó szívvel visszaküldjük, még akasztunk a nyakába egy Ajánlott Vétel cédulát.

1 2

Következő oldal >