SoundMAGIC E10BT Bluetooth fülhallgató teszt
2018. április 26., csütörtök, 09:05
SoundMAGIC audio hifi fülhallgató Bluetooth fülhallgató SoundMAGIC fülhallgató fülhallgató teszt Bluetooth fülhallgató teszt SoundMAGIC fülhallgató teszt SoundMAGIC Bluetooth fülhallgató
A belépő-középkategóriában nincsenek csodák, nincsen varázslat! Vagy talán mégis? A SoundMAGIC az E10 nevű modell Bluetooth változatával ez utóbbit szeretné bizonyítani.
Kezdjük a lényeggel! Cikkünk írásakor a SoundMAGIC E10BT 18-22 000 forintért rendelhető számos webshopból. Tehát ez még a középkategóriába sorolható. Ennek ellenére, érdekes a típus, mert annak alapja a vezetékes E10, amiről mi is sok jót olvastunk, és ami mellékesen a tesztünk végére egyik kedvenc "filléres" vezetékes fülhallgatónkká vált. Így a gyártó lényegében biztosra ment, amikor a fülhallgatókat kiegészítette egy akkumulátort és Bluetooth vevőt tartalmazó kis egységgel, megalkotva a vezeték nélküli változatot. Tényleg ilyen egyszerű volna a recept? Lássuk!
Mit találunk a dobozban?
A gyári csomagból elsőként természetesen magát a fülhallgatót tudjuk kibogarászni. Ezután, a doboz mélyére pillantva, egy kis tokot találunk. Ha ezt is felnyitjuk tíz pár (!) gumiharangocskát találunk, különböző méretekben és alakban. Ezek között még egészen aprócska is akad, amiért nagyon nagy dicséret jár! No és itt van még egy töltőkábel, ami alighanem tartós darab lehet, mert nagyon merev és rövid. Mostanság hasonlót adnak a legtöbb olcsó, tölthető zseblámpához és biciklilámpához is. Ez nem nagy szám, és az igazat megvallva, az ilyeneket mi többnyire csak bedobjuk egy fiókba, hogy onnan soha többet ne vegyük elő. Már csak azért is, mert micro USB kábele ma már mindenkinek van otthon, általában több, mint amennyi szükséges és ezek között bizonyára van jó minőségű is.
Műszaki tartalom
Az E10BT lelke az eredeti E10-hez hasonlóan, egy 13 mm-es, "hagyományos" dinamikus hangszóró, neodímium mágnesekkel. Tehát, ezúttal nem a mostanság oly divatos, rezgőnyelves meghajtó kelti a hangokat, hanem egy klasszikus, membrán/tekercs kombináció. A vezeték nélküli modell a fentieket egy Bluetooth vevővel és egy apró erősítővel, valamint akkumulátorral egészíti ki. Maga a vevő egy 4.1 generációs BT modul, 10 méteres hatótávolsággal, amit a gyakorlat igazolt. A tesztre kapott fülhallgató könnyedén teljesítette a 10 méteres hatótávot, sőt még olyan, kanyargós beltérben is stabil vételt biztosított, ahol jóval nagyobb eszközök szakadozva működnek csak. Ez is dicséretes.
Az E10BT egyebek között azzal is dicsekszik, hogy 24 bites hangot képes kezelni. Bár ennek nincs igazán nagy jelentősége, hiszen egy relatív olcsó, hordozható fülhallgatóval állunk szemben, ami már akkor is komoly vállveregetést érdemel, ha csak közelítőlegesen kiaknázza a 16 bitben rejlő lehetőségeket. A metrón utazva például 10-12 bit is több, mint amit a háttérzaj mellett kiélvezhetnénk. Tehát nem ez a meghatározó kérdés számunkra, hanem maga a hang.
Az E10BT kialakítása a ma divatostól eltérő, hiszen a szokványos fülhallgatók és a kis gombcsoport között, a kábel közepén, egy plusz kis dobozkában lakik az elektronika és akkumulátor. Ennek előnye, hogy maguk a fülhallgatók könnyűek maradtak, az amúgy nem túl nagy súly (20 g) javát pedig egy csipesszel a ruhánkra rögzíthetjük. Így a vezeték nélküli modellek táborában is kifejezetten kényelmes az E10BT. A gombcsoport, természetesen a lejátszás és hangerő vezérlése mellett a telefonálást is szolgálja. Illetve, praktikusan ennek hátoldalán lakik a mikrofon is.
Kényelem
Amint azt már írtuk, a SoundMAGIC E10BT az eredetileg felszerelt mellett, további 10 pár gumiharangocskával érkezik, ami sokat ad a kényelemhez. Emellett mi pozitívumként értékeljük azt is, hogy az elektronikát a ruhánkra csíptethetjük. Bár ezt talán egy picit ügyesebben is megoldhatta volna a gyártó, mert magát a fém rögíztő nyelvecskét könnyű lepattintani. Igaz, visszatenni sem nehéz.
A jobboldali kapszula kábelén csüngő gombcsoport, bár műanyag, egy picivel mégis nehezebb, mint a vezetékes típus hasonló funkciójú, de fém csőbe bújtatott gombsora. A gombokat használva, ezt az alkatrészt óhatatlanul megemeljük, majd elengedjük. Ilyenkor pedig fülünkkel érezni a súlyt, ahogy hirtelen ránt egy picit. Hogy ez kinek, mennyire problémás, az már egyéni értékítélet kérdése.
Hang
Mivel a fülhallgató lelke egy pár hagyományos, membrános hangszóró, a teszt előtt néhány napos bejáratást tartottunk. Nem csak az E10BT-t, de a vele együtt érkezett, összehasonlítási alapul szolgáló E10C-t is megdolgoztattuk, hogy biztosak lehessünk benne, amikor megszólalnak, képességeiket valóban megmutatják. Tesztünk során rendszeresen vissza-visszatérünk a kábeles a változathoz, mert érdekes volt hallani, a Bluetooth modul mit is tud. Persze ez nem lesz teljesen fair, hiszen a teszt javát egy Galaxy S7 telefonnal, valamint egy régebbi Audigy hangkártyára kötve végeztük. Így az összehasonlítás során, a hangot meghatározta a fenti elektronikák DAC-jának és fejhallgató erősítőjének minősége is.
A teszt során igyekeztünk a fülhallgatóhoz illő zenei válogatással dolgozni. Tehát a velencei Barokk Zenekar albumai csak mutatóba kerültek elő. A meghallgatás javát egyebek között Bat For Lashes, Justice, Daft Punk, Amy Winehouse, Tame Impala, Katy Perry adták, de alkalmilag jutott a füleseknek egy kis Venetian Snare is. (de ezt nem szerette annyira)
Bat For Lashes - Horses of the Sun című dala alatt éreztük, hogy a Bluetooth egység dinamikája korlátozott, de ez ebben az árkategóriában nehéz is szóvá tenni. Egy kicsivel hálásabb volt a fülhallgató, amikor a Röyksöpp - Do It Again került terítékre. Ezúttal inkább éreztük a felvétel élét, keménységét, dinamikáját, bár a komplexebb szakaszok alatt ezúttal is kicsit mintha kifogyott volna a rendszer az erőből. Vagy talán mi tettük túl magasra a lécet? Elvégre a közvetlen összehasonlítási alapunk ugyanennek a fülhallgatónak a vezetékes változata volt, közvetlenül egy Galaxy S7-re kötve, ami azért mégis csak egy csúcsmodell volt, két évvel ezelőtt. Alighanem a Running to the Sea mutatta a fülhallgató legbarátibb arcát. Katy Perry dalaival az E10BT ismét megmutatta, hogy a magastartománya véges, ami egyértelműen a Bluetooth modul felelőssége, avagy a kényelem ára. A meghallgatás egy másik szakaszában, elektronikus zenék felé fordulva, Gesaffelstein - Aleph című lemezét gond nélkül hallgattuk volna végig, ha van rá idő. Csak miután a negyedik dalhoz értünk, sikerült ráeszmélni, hogy most nem zeneélvezet a cél, hanem teszt. A folytatásban megmaradtunk az elektronikus vonalnál és a Moderat második albumát élveztük. A SoundMAGIC ismét jól teljesített. Bár a hang a megszokottnál kicsit sötétebb tónusú volt, de ez ekkorra már egyértelműen a típus sajátosságaként lett elkönyvelve.
Jókora váltással, Amy Winehouse első lemeze került terítékre, amit a kis E10BT ha nem is parádésan, de mindenképp elismerésre méltó módon adott át. Amy zseniális játéka, az édes, ízes hang úgy szökött a fülünkbe, hogy azt majd megkönnyeztük. A Fuck Me Pumps már libabőrős élvezetté emelkedett. Pedig a kis fülhallgató továbbra is egy olcsó és a magastartományában korlátozott képességű modell. Mégis... Épp csak a Tears Dry On Their Own alatt hiányzott egy kicsit több magashang.
Miután, a SoundMAGIC E10BT karaktere már a meghallgatások elején is határozottan kirajzolódott, még hátra volt pár próba a mélyhangok, illetve azok egyenletességének kérdésében. Az eredmény jó lett, sőt, a mi megítélésünk szerint példásan jó. Az alacsony frekvenciák között nem volt jelentős kiemelés, a fülhallgató meglepően egyenletesen és tisztán teljesített. Igaz, ebben a kategóriában a legtöbb kihívó agresszív mélykiemeléssel dolgozik, ami talán a vásárlói igényeket is tükrözi. Tehát ez a már-már zenei igényességű, egyenletes mélytartomány nem biztos, hogy mindenkinek elegendő.
Két hét aktív használat és jó pár óra, kifejezetten teszt célú hallgatás eredményeit persze még oldalakon át írhatnánk, de ez mit sem változtatna az eredményen: jellegzetes karaktere már a fentebb írtakból is kirajzolódik.
Fontos még megjegyeznünk, hogy az E10BT-t használtuk irodában, nappaliban, séta, kocogás és biciklizés közben. Kipróbáltuk saját gumi harangocskáit, amelyek közül nekünk a nagy nyílású, hagyományos alakú lett a kedvencünk. Ez engedett át a legtöbbet dinamikából, bár az is igaz, hogy ezzel mintha egy kicsit veszítettünk volna a középtartomány kontrolláltságából. Másik kedvenc az importőr által a tesztre, pluszként adott Comply, gömb alakú, szivacs betétes változat volt. Ez ugyan a magashangokat még jobban visszafogta, de a kényelem és stabilitás, valamint a nyugodt basszusok miatt jó alternatíva lehet. Azok kedvéért, akik a tesztben is említett, Comply fülillesztékekhez is kedvet kaptak, cikkünk megjelenésének havában, vagyis 2018 májusában, ezeket az összes E10-es fülhallgatóhoz ajándékba adja a formalmazó!
Összegzés
Nem a SoundMAGIC E10BT az egyetlen versenyző a húszezer forint alatti ársávban, ez azonban nem jelenti azt, hogy egymást tapossák a versenytársak, hogy jobbat kínáljanak. Sőt, a belépő- és középkategória sajátossága, hogy itt még inkább az extra basszusra fókuszál a legtöbb gyártó, a kiegyensúlyozott hang helyett. Itt jön képbe a SoundMAGIC E10 fülhallgatója, ami még vezetékes modellként a belépő kategória kiegyensúlyozottabbjai, igényesebbei közé tartozik. Az E10BT ezt az alapot egészíti ki a vezetéknélküliséggel. Az eredmény egy könnyed, jól nevelt hangú fülhallgató, ami kivételesen kiegyensúlyozott arányban kínálja a mély- és középtartományt. A magashangok terén azonban maradt egy kis hiányérzetünk.