Sennheiser vezeték nélküli TV fülhallgatók tesztje

2017. november 22., szerda, 15:10

Sennheiser audio video TV hangszóró fejhallgató fülhallgató TV hangszóró TV fülhallgató Sennheiser fülhallgató fülhallgató teszt Sennheiser fülhallgató teszt TV fülhallgató teszt vezeték nélküli fülhallgató

Kipróbáltunk a Sennheiser kínálatából három olyan terméket (RS 2000/RS 5000 és Flex 5000), amelyek kimondottan a sokat tévézők igényeire lettek szabva. A különc eszközök a kezdeti kuncogás után elismerő hümmögést is kiváltottak belőlünk, cikkünkben kifejtjük, hogy miért.

Okostévéhez okosfüles

Mai cikkünk elsősorban azok számára lesz hasznos, akik gyakran néznek tévét. Ezalatt nem feltétlenül az ingyenes kereskedelmi műsorokra gondolunk (értelemszerűen azok sem képeznek kivételt, csak mi egyszerűen nem élünk velük), hanem mindenre, amit a kikapcsolódni vágyó személy egy dolgos nap végén, a fotelba lehuppanva nézni kíván. Ez lehet Apple TV, Netflix, YouTube vagy bármi egyéb, a lényeg az, hogy a nappaliban mászkálva, a kanapén nyújtózva mindez dominánsan lefoglalja figyelmünket. Egyéb, más jellegű tevékenységre nem ajánlanánk az alább említett termékeket, a számukra kiszemelt célt viszont ügyesen elérik.

A Sennheiser RS 2000, RS 5000 és Flex 5000 TV fülhallgatók (ha szabad így neveznünk őket) láttán elsőre bizonytalan és szkeptikus gondolataink támadtak, a tesztidőszak végére azonban rájöttünk, hogy a célra ennyire jól szabott termékegyüttest nagyon ritkán volt lehetőségünk eddig kipróbálni. Azt viszont leszögezzük, hogy egyikük sem olcsó, 60-70 ezer forintos árcédulájuk láttán vélhetőleg sokan inkább a Jack hosszabbító, vagy valamilyen olcsóbb rádiófrekvenciás füles vásárlása mellett döntenek. Ettől mi még nem fogjuk az illetőket elítélni.

Mindazonáltal túlárazottnak sem neveznénk tesztünk szereplőit, különösen akkor, ha olvasónk is rátekint a Sennheiser globális szakmai hátterére, amely alól a vezeték nélküli professzionális jeltovábbítás és rögzítés sem képez kivételt. Az olcsóbb riválisoktól eltérően e készülékek ugyanis digitális csatornát használnak és a vártnál lényegesen nagyobb hatókörrel rendelkeznek. Gyűjtőszóval azoknak kelthetik tehát fel figyelmüket, akik még a tévénézés, ill. hallgatás élményét is minőségi, korszerű módon szeretnék űzni.

Áttekintés

Az RS 2000 a trió legegyszerűbb, ezáltal legolcsóbb tagja (ami kb. 60 000 Ft-os csomagárat jelent). Viselése rendkívül egyszerű, bár móka tárgya is lehet, amiért doktor bácsis külsővel vértezi fel használóját: a jobb- és baloldali fülhallgatókat épp úgy kell széttárni és felhelyezni, mint az orvosi sztetoszkópot. Csakhogy a torkolat véget is ér egy formás hasábban, amely a jelvevő elektronikát és akkumulátort foglalja magába, két dizájnosan elhelyezett hangerő szabályzó gombbal.

Az RS 2000 (kb. 60 000 Ft) csomagolásában megtalálható az RR 2000 headset modul és a jeladásra, valamint töltésre szolgáló TR 2000 bölcső, jobban mondva dokkoló. Ezeken kívül egy nagyon egyszerű külső tápegységet és egy 1,5 m hosszú analóg sztereó Jack-Jack vezetéket rejt doboza. Utóbbi szolgál arra, hogy a dokkolót csatlakoztathassuk a TV kimenetéhez. E típus csak analóg bemenettel rendelkezik, ezért hangminőségének feltételezhetően gátat szabhat a forráseszköz tudása. Szerencsére ma már nem annyira zajos a televíziók fejhallgató kimenete, mint régen, illetve csak zárójelben megjegyezzük, hogy az RS 2000 bármi máshoz is csatlakoztatható (pl. DAC, laptop, mikro torony stb.), amin található vonalszintű kimenet, ettől függetlenül mi továbbra is tévénézéshez szánt eszközként könyveljük el.

A felhasználói kézikönyv szerint a tévé hangerejét legalább közepesig kell felhangosítani ahhoz, hogy az eredmény optimális legyen. E modellen a jelszint állításon, no meg persze vezeték nélküliségén kívül még annyi extrát nyújt, hogy ha még egy fülhallgató modult beszerzünk hozzá, akkor egyetlen forrásról küldhetjük kétfelé, azaz két személy számára a hangot. Amikor a vevőegységet befektetjük a dokkolón lévő gyorscsatlakozóba, határozott kattanás hallható. Kb. 3 óra alatt töltődik fel akkumulátora, melynek állapotáról a bölcsőn lévő LED ad tájékoztatást.

Az RS 5000 (kb. 75 000 Ft) voltaképpen az RS 2000 több extrával felruházott, okosabb változata. Dokkolóján nem csak analóg, hanem optikai bemenet is található, így a galvanikus kábelezés okozta zajok nem jelennek meg, azaz vélhetőleg jobban szól. Kisebb testvérétől eltérően nem 2, hanem 4 db fülhallgatónak képes szétosztani a műsort, valamint hatóköre nem 50, hanem kb. 70 méterig terjed. Másfelől azoknak keltheti fel az érdeklődését, akiknek mindennél fontosabb a műsorokban lévő beszéd érthetősége, elméletben ebben fog segíteni az ún. speech intelligibility funkció. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenünk a tetszés szerint változtatható balanszot (ilyen opciót nem kínál az RS 2000) és a beépített, összesen 3 db, teljesen eltérő EQ beállítást. Annak függvényében, válogathatunk közülük, hogy több basszust, több magashangot vagy érthetőbb beszédet szeretnénk.

A Flex 5000 (kb. 60 000 Ft) volt számunkra a trió legérdekesebb tagja, mivel ő nem fix rendszert, hanem magát a koncepciót bocsátotta rendelkezésünkre. Egyfelől magába foglalja ugyanazokat a szolgáltatásokat, mint az RS 5000. Másfelől vevőegységéből nem kandikál ki a sztetoszkóp-szerű fülhallgatós szarv, pusztán egy 3,5 mm-es analóg sztereó Jack kimenetet nyújt, vagyis őrá bármilyen fülest csatlakoztathatunk. A kis hasáb hátuljára csipeszt is helyeztek, így pólónk gallérjára, vagy ha a kábel engedi, akár nadrágzsebünk szélére is rögzíthető.

Használat közben

A gombok, kábelek és csatlakozók láttán sok laikus elbizonytalanodhat a beüzemelést illetően, azonban nem tudjuk eléggé hangsúlyosan kifejezni, hogy a koncepció mennyire felhasználóbarát. Semmit nem kellett állítanunk, egyáltalán. Csatlakoztattuk a dokkolót az elektromos hálózathoz, levettük róla a vevő egységet, és máris szólt a hang. Semmit nem kellett lenyomni, párosítani, mindössze óvatosságból lehalkítottuk a műsor (YouTube) hangját és a Sennheiser egységét is, majd beállítottuk a nekünk tetsző hangerőt.

Megjegyzés: egyes TV fajták automatikusan lenémítják saját hangszórójukat, amint csatlakoztatunk valamit fejhallgató kimenetükhöz, mások erről nem vesznek tudomást, hacsak nem belépünk menürendszerükbe, hogy ott elvégezzük az ehhez fűződő beállítást.

Az RS 2000 és RS 5000 kamráiban neodímium mágnessel hajtott dinamikus hangszórók találhatók, külsejükön pedig fekete szilikon harangok segítenek abban, hogy lazán, mégis határozottan a fülkagylóba úgymond beakadjon. A gyártó szerint higiéniai okból célszerű e betéteket időnként lecserélni. Nálunk nem vendégeskedett olyan sokáig a trió, hogy szennyeződés vizsgálatot végezzünk, az viszont néhány nap alatt bebizonyosodott, hogy a fekete gumi valósággal vonzza a port. Ezért célszerű a dokkolót zárható helyen tartani, vagy legalábbis néha elővenni egy nedves törlőkendőt.

Ami a komfortot illeti, egész kellemes annak ellenére, hogy az RS 2000/RS 5000 viselője tényleg kicsit mókás kinézetű kellékkel gazdagodik. A szilikon harangok nem cuppantak erőszakkal fülünkbe, épphogy csak beleértek hallójáratunkba - ezért a külvilágot nem is zárták el teljesen, sőt - a rajtunk kívül zajló események zömét továbbra is jól hallottuk. Egyeseknek viszont zavaró lehet, különösen, ha fekve vagy leheverve szokott tévét nézni, hogy a vevő egység parányi hasábja légzés közben föl-le csúszkál a mellkason és a finoman hozzáérő szövet dörzsölődése kis hangerőn történő használat alatt behallatszik. Ez talán csak szőr(vagy textil)szálhasogatás, de egyeseket zavarhat.

A Flex 5000 esetében nem volt ilyen gondunk. A gyártó honlapjáról letölthető pdf szerint e modellhez jár egy MX 475 fülhallgató is. Hozzánk az első, nem forgalomba helyezendő mintadarabok egyike érkezett, amelyben nem találtuk az említett fülest. Ezért referenciaként használt Sennheiser HD 600 fejhallgatónkat csatlakoztattuk a Flex 5000 kimenetéhez. Mielőtt a hifisták vadul ránk gyújtanák a szerkesztőséget barbárcselekmény gyanújával, meg kell jegyeznünk, hogy egyáltalán nem azt akartuk megtudni; vajon eléggé kiszolgálja-e audiofil házi kedvencünket a Flex 5000? Egyszerűen csak nagyon jól ismerjük már az évek óta rendelkezésünkre álló HD 600 karakterét, ezért rajta keresztül jobban meg tudtunk becsülni, hogy mit (vagy mit nem) tud a Flex 5000 megtartani az eredeti jelből. Apró megjegyzés, hogy a fülesek hatóköre több mint meggyőző - a szerkesztőség minden szegletét bejártuk és mindvégig stabil maradt a jel, persze a hatékony vezeték nélküli kapcsolat nem újdonság a Sennheiser-től. Korábbi RS-szériás termékeinél is megtapasztalhattuk (anno még háromszintes családi házban mászkálva) ennek előnyét. A magas árcédulát ez is indokolttá teheti.

Hangminőség

Mai cikkünk három, egymástól csak részben különböző termékről szól, ezért egyértelmű, hogy valamennyire egymáshoz is kell őket viszonyítanunk. Az idézőjeles csoportteszt egyetlen relatív hátránya az lett, hogy az RS 2000-et hamar félre akartuk tenni, mert egyáltalán nem érte utol digitális adottságokkal ellátott bátyjainak hangját. Vele kezdtük a meghallgatást és végül hozzá tértünk vissza, de egyértelműen vaskosabb, nehezebb, basszusban erősebb hangot nyújtott, mint a többi modell. Ezen a karakteren EQ híján nem is tudtunk változtatni. Kísérletképpen, kis idő elteltével visszasétáltunk a tévé elé és kipróbáltuk (hasonlítgatás nélkül is) a füleseket külön-külön is úgy, hogy huzamosabb ideig csak a műsorra koncentráltunk. Ennek a végén továbbra is azt vontuk le, hogy az RS 2000 hangja a nagy felbontást nélkülözően tipikus multimédiás, kissé felületes, ugyanakkor a sztereó térre is ránehezedő basszussal szól. Beszélgetős műsorokhoz, híradóhoz egyáltalán nem gondolnánk, hogy többre volna szükség, aki azonban egy egész estés filmet akar végig nézni, annak nem ajánljuk, mert karaktere csak aránylag szűk sávban engedte mozogni a részleteket, miközben az alsó frekvenciákkal feltűnően bőkezűen bánt.

Az RS 5000 felüdülést és egyúttal kellemes meglepetést nyújtott. Habozás nélkül az optikai bemenetét kötöttük be és ugyanaz a műsor, amin kisebb testvére még tolakodó és nehéz ízben mutatta be az emberi beszédet, hírtelen könnyedebb és fülbemászóbb lett. Kis mozgást mutatott a sztereó térben és dinamikában is jobban teljesített a vártnál, vezeték nélküli kialakításából fakadóan nagyon enyhén elsimított egyes részleteket, de összességében bármeddig tudtuk volna hallgatni. Meg kell jegyeznünk, hogy egyik modell sem produkált a Bluetooth alapú rendszerekre jellemző ködösséget. Igen, a fülhallgatóval egybeépített modellek elmaradtak a hifi minőségtől, dinamika terén viszont meglepő tagolást kaptunk.

A Flex 5000 hallgatásakor az RS 5000-hez nagyon hasonló, simulékony, dinamikus karaktert kaptunk annak ellenére, hogy elméletileg lényegesen jobb felbontású fejhallgatóhoz csatlakoztattuk. Mindazonáltal kicsit természetesebb és nyíltabb volt a hangmező, egész egyszerűen azért, mert a HD 600 nyitott rendszerű, és sokkal nagyobb membránnal rendelkezik.

Kísérleteztünk az EQ profilokkal is. Az első fokozat csak a basszust emelte ki, de érezhető mértékben (még így sem lettek az alsó frekvenciák annyira bátrak és testesek, mint az EQ nélküli RS 2000 hallgatásakor). Ez érdekes lehet azok számára, akik mondjuk akciófilmet vagy videojátékot elindítva némileg izgalmasabb hangélményre vágynak. A második fokozat nyomatékosan kiemelte a magas frekvenciákat úgy, hogy reflexből lejjebb akartuk venni a hangerőt. Minden részlet kiélezett és harsány lett, ami a mi fülünket kicsit fárasztotta is. Egy Casey Neistat YouTube epizód nézésekor egészen furcsa volt érzékelni, ahogy a kamerája mögül beszélő (eredetileg tompa hangú) vlogger hangja tűnik természetesnek és a kamera puskamikrofonja előtt álló személyeké pedig telefonhangszóró szinten soványnak. Ez a beállítás hasznos lehet halláskárosult személyeknek, vagy azoknak, akik minimális hangerő mellett is tiszta és határozott beszédhangot akarnak kapni. A harmadik EQ profil csak a basszust választotta le, de azt teljes mértékben, ezáltal semleges, száraz lett az élmény. Ezt a profilt szintén csak olyan szituációkhoz tudjuk elképzelni, amelyekben a hallgató CSAK az emberi beszédre akar koncentrálni, a hangfelvételben lévő minden egyéb morajlás és zene figyelmen kívül hagyásával. A profilokon végig ballagva végül megállapodtunk a kikapcsolt EQ-nál, számunkra az nyújtott kielégítő élményt.

Végül, de nem utolsósorban meg kell említenünk a tényleges, enyhe ajakszinkron késést, ami a specifikációban is megtalálható (kb. 60 milliszekundum). A házimozi függőket ez élből zavarni fogja és valamiért nekünk úgy tűnt, hogy az RS 2000 a másik két modellhez képest még láthatóbb, számunkra már zavaró (hozzátesszük, hogy mi rendszerint 2-4 méteres vetített képeket és legalább Full HD felbontású videókat csemegézünk, tehát nem tartozunk a nappaliban tevékeny, félszemmel tévézők közé) késést produkál. Az RS 5000 és Flex 5000 esetében is látható volt egy kicsi szinkroncsúszás, de egyszerűbb műsorok nézésekor, 4-5 méteres távolságból (hacsak nem premier plánba állt a kamera) már nem volt olyan zavaró.

Konklúzió

Az RS 2000 is megadja a vezeték nélküliség örömét, ráadásul basszusokkal sem fukarkodik, ám utóbbi egyben kompromisszum is azok számára, akik természetes és könnyű karakterre vágynának. Kb. 15 000 Ft-os felárért lényegesen jobb választás az RS 5000 és eltekintve a működéséhez nélkülözhetetlen, mellkas előtt lógó vevőegységtől, tényleg ideális partner a gyakori tévénézőnek. Az univerzalitása miatt nekünk leginkább tetsző Flex 5000-et azoknak tudjuk javasolni, akik már rendelkeznek kedvenc, bejáratott fülessel vagy egyszerűen nem díjazzák a kisebb modellek ergonómiáját. Mindettől függetlenül elismerjük a Sennheiser kreativitását és noha egyik modell sem olcsó, az általuk nyújtott élmény is nagyságrendekkel lekörözött bármilyen ún. rádiós, két hét alatt széthulló nagyáruházi fejhallgatót.

1 2

Következő oldal >