Sennheiser Urbanite mobil fejhallgató teszt
Nagyon fiatalos termék, nagyon idős gyártótól
2014. október 21., kedd, 17:45
Sennheiser Urbanite audio hifi fejhallgató mobil fejhallgató utcai fejhallgató hifi fejhallgató Sennheiser fejhallgató Sennheiser Urbanite fejhallgató teszt Sennheiser teszt Sennheiser fejhallgató teszt mobil fejhallgató teszt
A Sennnheiser mindenféle célközönséget kiszemelt már: profi hangmérnököket, számítógépes játékosokat, zenészeket, sportolókat, hifistákat, és még folytathatnánk. Ezúttal tovább bővítették a kört, és napjaink legnépszerűbb rétege került rivaldafénybe: a fiatalság. Elkészült a minden szempontból kiforrott, trendi és kellemes hangzást produkáló mobil fejhallgató... legalábbis a Sennheiser ezt állítja. Lássuk, mi sült ki belőle!
Majdnem prémium... de csak majdnem
Az Urbanite létrejöttét számos előzmény hálózza be, beleértve a ?prémium kategória? megjelenését. Sok cég úgy teremt magának imázst ezen a területen (a fejhallgatókén), hogy vaskos árcédulát aggat a termékre, az elérhető legjobb anyagokat használja fel, és mindezt egy díszes tokocskában elénk csúsztatja. A recept (és a hangminőség) hol működik, hol nem, ezt alátámasztják korábbi cikkeink, de térjünk vissza mai tesztalanyunkra. Az utcai használatra termett Urbanite legfontosabb tényezője, hogy nem az előbb említett ?luxuskategóriát? testesíti meg, hanem az erős, 50 ezer forint környékére belőtt középkategóriát. Hasonló áron érhető el pl. a Beyerdynamic Custom One Pro, vagy a Beats By Dr. Dre Solo is, és még sok olyan típus, melyek igazán húzóelemei a kínálatnak. Most, hogy az Urbanite besiklott ebbe a finoman szólva is telített mezőnybe, elsőre talán esélytelennek tűnik, hogy felvegye a kesztyűt vetélytársaival szemben. Azt viszont ne feledjük, hogy a Sennheiser mostanában profi módon figyeli a többieket, és olyan megoldásokat alkalmaz, amikkel ki tudja kerülni mások hibáit. Ami azt illeti, az Urbanite is ilyen eszköz-csokorból áll.
Kézbevétel
Az Urbanite nem egy bonyolult szerkezet, mégis hosszú percekig lehet nézegetni, ha egyszer az ember kezébe kerül. Annak ellenére, hogy jól ismerjük a Sennheiser korábbi, hasonlóan markáns megmozdulásait (MOMENTUM, MOMENTUM On-Ear, Amperior), kijelenthetjük, hogy megint valami újat, valami mást hoztak létre az eddigi termékkínálatukhoz képest. Ezúttal nem a fejhallgatózás minőségi határait próbálták meg feszegetni, hanem egyértelműen a nagynevű vetélytársaknak címeztek egy egyenes választ: mi is tudunk olyat, amilyet ti, sőt!
A ma meghatározó divatfejhallgatós irányzat valamennyi ismertetőjegye nyomon követhető az Urbanite készülékházán. Nincsenek a HD 400-as szériára jellemző futurisztikus elemei, sőt, a MOMENTUM-ok rozsdamentes retrója sem érzékelhető, mégis, a szín- és anyaghasználat kellemes, fedik a precízen összeillesztett komponenseket. Az Urbanite külsejét vizsgálgatva az a kísérteties érzésünk támadt, mintha minden eddig általunk tesztelt mobil fejhallgatót egy termékbe akarták volna összesűríteni. A pánt felső oldala nagyon széles, strapabíró szövettel borították be.
A belső oldal viszont már gumis párna, ami teljesen ellentmond a Sennheiser eddigi stílusának, a tömeg igényeinek viszont kifogástalanul megfelel: jó megérinteni, puha, légpárnás, és nem nyomja a fejbőrt.
Hasonló a helyzet a kábellel is. A tervezők szerint nélkülözhetetlen technikai megoldásokat (bajonettzáras csatlakozóvég) megtartották, de a vezeték köpenye trendi módon lapos profilú, gumírozott felületű. A kamrákat egy keretbe illesztették, ezen belül sínes módszerrel csúsztathatjuk őket, beállításuk közben nincs kerregés, sem nyikorgás, csak egy halk szuszogó hang. Maga a keret alumíniumból készült, egy matt, kissé metál-hatású festékkel fújták le. A szártövek aljában oldalanként 6-6 db aprócska csavar található, ezeken és a némán mozgó mechanizmuson érezni a precizitást. Mivel a hangszóró kamrák teljesen függetlenek a szártól, a két idomon át kellett vezetni a kábelt. Utóbbit egész spécin oldották meg, széles és lapos gumisávban húzódik, vélhetőleg jól védi a vezetéket, még téli mínuszokban is. A fülpárnák anyaga puha, kellően vaskosak ahhoz, hogy szemüveges felhasználónak is kényelmes legyen a termék. Ami azt illeti, az Urbanite komfortja még a nála kicsivel drágább MOMENTUM On-ear-ét is felülmúlja.
Extrák
A moduláris kábelt az előbb említettük, az arra integrált mikrofonos headset egység ugyancsak természetes manapság, viszont nem árt tudni, hogy Sony, Samsung és HTC okostelefon tulajdonosok is használhatják. Az összecsukható kivitel megkönnyíti a szállítást, a gyártó mellékel egy nem igazán masszív, de portól és karcoktól védő batyut, melybe használaton kívül elrakhatjuk a fülest.
Az Urbanite fő erénye a színekben rejlik; ötféle verzióban érhető el, mi a szilvabordó változatot próbáltuk ki, de készül sötétkék (Denim), barna (Sand), fekete és piros-fehér-kék (Nation) kiszerelésben is.
Halkan megjegyezzük, hogy már egy nagyobb testvér is megjelent a cég kínálatában Urbanite XL néven, méretesebb készülékházzal, az ő esetében a szilvabordó árnyalatot az olívzöld helyettesíti. Nekünk tetszett, hogy az Urbanite kellően kényelmes utazós felhasználáshoz, szemüvegeseknek sem lesz vele gondja 1-2 órás utazásaik során, ugyanakkor a zajszűrés is viszonylag jó. Tömegközlekedésben, erős környezeti hanghatásoktól körbevéve minimális mélyhang veszteséggel érdemes számolni, ami a basszusmegszállottak számára nem jó hír, de az okostelefonok zömén van lehetőség szoftveres hangszínszabályzásra. Ha már szóba hoztuk, térjünk rá kicsit az Urbanite hangjára!
Hang(olt)minőség
Tesztalanyunk első meghallgatásakor szinte láttuk magunk előtt a termék fejlesztőit, ahogy boszorkánykonyhához hasonlóan, az Urbanite karakteréhez is keresik a megfelelő receptet. A hang, amit kapunk, meglehetősen összetett, ugyanakkor mégis könnyű jellemezni. A fejhallgató azt akarja, hogy egy pillanatra se fáradjunk el a hanginformációtól, sőt, arra ösztökél, hogy szüntelenül nagy hangerőn hallgassunk dinamikus, populáris jellegű felvételeket. Nem vicc, tényleg éreztünk késztetést az Urbanite tesztelésekor, hogy hangosabbra állítsuk a zenét, és meg is tettük. Közepes hangerőnél picivel tovább kell merészkedni ahhoz, hogy a kellemes tónusú, kissé meleg basszusok bátrabbá váljanak. Magas frekvenciák terén nem bőkezű a füles, de a nagy átlaghoz képest sokkal több részletet kapunk, ráadásul a harsány felvételek fülelése sem megterhelő. Egyedi hangolást kaptak a basszusok, a közepek, és a magas frekvenciák is. E miatt, elméletileg pl. egy háromutas álló hangfal már azonnal megbukna, de a fejhallgatónál más a helyzet, hiszen semmi sem esik szét, összeáll a hangkép, csak egyedi módon. A középtartomány kissé fakó, azt nem tudtuk lendületesebbé tenni, de ennek ténye inkább csak hifistáknak jelenthet hátrányt. Aki dinamikus, könnyed muzsikákat szokott hallgatni, az azt fogja érezni, hogy a fejhallgató afféle partnerkapcsolatot próbál vele kiépíteni. A zenék elején úgy érezzük, hogy a karakter teli van finomkodással és bizonytalansággal, aztán mikor már keményebb ütemek jönnek, és elérkezünk a felvétel csúcspontjához, addigra már jókora energia szabadul fel, ami igazolja az Urbanite gazdagon tagolt dinamikáját. Ez a stílus nekünk főleg elektronikus zenékkel, a tiszta keveréssel dolgozó előadóknál (pl. Deadmau5) tetszett.
Végítélet
A Sennheiser Urbanite nagyon jó választás azoknak, akik fiatalok... jobban mondva, akik fiatalos zenéket hallgatnak. Hangja picit eltér a divatfejhallgatós irányzattól annyiban, hogy emelkedettebb, és nem feltétlenül akarja ránk törni az ajtót, ha basszusokra kerül sor. Könnyen emészthető, dinamikailag szélesen skálázott hangzásra képes. Nem kell feltétlenül veszteségmentes zenékkel telepakolt telefon hozzá, sőt, nem is a hifi eszközök körében érzi jól magát. Egy Full HD felbontásra beállított YouTube videoklip vagy egy tiszta hangzású Trance album első perceiben azonnal megkapunk mindent, amiről a termék szól. A szerkezete nagyon igényesen felépített, és a színválaszték is nagyon csábító, tehát a pénzünkért cserébe nem egy játékfejhallgatót kapunk, hanem egy valóban öltöztetni képes terméket.