Sennheiser HD 700 audiofil fejhallgató teszt

Nála csak kevés jobb füles létezik

2012. július 11., szerda, 13:10

Sennheiser HD 700 HD700 fejhallgató Sennheiser fejhallgató high end fejhallgató high end hifi audiofil fejhallgató teszt

Megtiszteltetés számunkra, amiért Magyarországon elsőként kaphattuk kézhez a Sennheiser legújabb, HD 700-as, felsőkategóriás fejhallgatóját. Nagyobbik testvére, a HD 800 még szakmabeliek véleménye szerint is egyike a világ legjobb füleseinek. A HD 700 azt a rést hivatott kitölteni, ami a csúcsmodell születésekor, a HD 650-től felfelé alakult ki. Szerintünk elérte célját, a Sennheiser megint nagyot alkotott - terméküket élmény volt tesztelni!

Mitől felsőkategóriás?

High-end. Kifejezés, amit manapság annyi mindenre ráhúznak, de csak ritkán megérdemelten. A HD 700 ilyen szempontból nem kell, hogy magyarázkodjon. Vaskos, nehéz doboza bőségesen, puha és formázott szivaccsal lett kibélelve, hasonlóan a 600-as modellek csomagolásához. Diszkrét és defenzív kialakítása miatt érdemes megőrizni, ebbe bármikor visszahelyezhetjük a készüléket, porosodástól és sérülésektől védve. Ezúttal nem kapjuk a HD 800-nál alkalmazott, selymes díszítéseket (elvégre legnagyobból csak egy van), de nem is baj. A kevesebb giccs jobban ráuszítja tekintetünket a láda tartalmára. Habár tesztalanyunk egy fejhallgató, külseje alapján tekinthető afféle képzőművészeti alkotásnak is. Enyhe D-formájú kagylói felidézik a kisebb, egyszerűbb Sennheiser modelleket, részletei miatt mégis futurisztikussá válik. Szögletes, vékony illesztései, s a burkolat sötétszürke színe átható eleganciával ruházza fel. Érintésekor érezhető, hogy a karosszéria elemeinek némelyike műanyagból (viszont nagyon jó minőségűből) készült. A párnák kivitele bravúros. Ugyanazt a mikroszálas, sűrű szövetet alkalmazták, mint a HD 800 esetében, viszont a fület takaró rész, és egyáltalán az egész termék jóval kisebb. Tekintettel a mostanság tomboló nyári hőségre, izzadós fejjel, zsíros hajjal nem tanácsos leülni zenehallgatáshoz, mert az említett textil amennyire szép, épp annyira összeszedhet makacs szennyeződéseket. Ha már szóba került a meleg, apró érdekesség, hogy a HD 700 -10 és +55 °C között képes ellátni feladatát. Vastag bélés húzódik a fejpánton is, melynek burkolata szilikon bevonatú, ez gyakorlatban segít könnyebben ?megragadni? a felső ívet. Mókás, de mégsem esztétikailag nyújt azonnali minőségérzetet a HD 700, hanem attól a pillanattól fogva, mikor először fejünkre tesszük?

Ez már luxus

Az biztos, hogy felhasználója nem kényelmetlensége miatt fogja levenni a HD 700-at. A lágy párnákkal lapátfülűeknek sem lesz gondja, az üregek mélysége is bőven elegendő. Maga a fejhallgató légiesen helyezkedik el kobakunkon, puha ölelését felül érezni leginkább, a komfort több órás használat után sem romlik. Újfent szembesülünk a Sennheiser-féle precizitással, mikor kézbe vesszük a fejhallgatóhoz mellékelt három méter hosszú, szövetborítású OFC zsinórt, ami szerelés nélkül cserélhető. A tekintélyes vastagságú vezeték kissé merev, kicsomagoláskor látható hajlatai 1-2 nap után felengednek. Mivel masszív, nem megy tönkre, ha ránehezedik a szék lába, de azért ne terrorizáljuk. Csatlakozói természetesen aranyozottak, a kosarak alján elrejtett aljzatba pattannak be, míg a forrás felőli oldalon szokványos, jókora márkajelzéssel ellátott 6,3-as Jack díszeleg. A HD 700 nyitott kialakítása miatt szinte teljesen hallható marad a külvilág, ami zajos környezetnél hátrány, minden más (főleg funkcióbeli) szempontból előny. A 150 Ohm névleges impedanciájú rendszer 8 Hz-től szólal meg, 44 kHz-es felső értékkel, ami már önmagában sokat sejtet, emellett rendkívül alacsony harmonikus torzítással büszkélkedhet (? 0.03%). Duofol membránjait különleges, szellőztetett mágnesek mozgatják, az akusztikailag pazar konstrukcióban létfontosságú a párnák rezgéselnyelő tulajdonsága és a kívülről is látható, fémes csillogású ferde tölcsér.

Tesztkörülmények

Mivel első beérkezett példányról beszélünk, csak pár napig tudtuk felmérni a HD 700 tudását, hogy más kíváncsi fülekhez is eljuthasson. Ez a pár nap egy Lehmannaudio Linear USB DAC társaságában telt el, első beüzemeléskor újfent eszembe jutott, hogy mielőbb le kell cserélnem a számítógépem hűtését. Tesztalanyunk nyitottsága nehezen tűri meg a legcsekélyebb külső neszeket is, ezért számítógépes felhasználóknak javallott inkább laptop, vagy ultra-halk PC használata. Máskülönben gépünk búgása belepiszkít a legszebb szólamokba. Használhattunk volna olcsóbb konvertert is, mint a Lehmann, viszont kíváncsiak voltunk, mi történik akkor, ha a gyártó által gyakran ajánlott, kvázi harmonizáló berendezéssel párosul a jövevény.

Zenei minőség

Szándékosan nem ?hangminőség? a címszó. Miért? Nos, vegyük például a HD 700 iszonyatosan gazdag részletezőképességét. A orgona monumentális hangjától, tengernyi sípjának együttes rezgésétől, a fúvósok játékától egyenként felállnak a hallgató szőrszálai, és ez még csak a kezdet. Tesztalanyunk pontossága minden akusztikai elemnél megmutatkozik, a húrok rezgése, pendítése, légmozgatása annyira intim módon kerül hozzánk, hogy kényszert érzünk. Kényszert, mert be akarjuk csukni a szemünket, agyunk elhiteti velünk, hogy valódi tartózkodási helyünk csupán illúzió, a valóság az, ami auditív módon árad felénk. A HD 700 pszichikailag zenébe ringatja hallgatóját. Profi módon ábrázolja a legtávolibb neszeket is, gyönyörűen kidolgozott, terebélyes hangszínpaddal. Halljuk, ahogy a Stockfish felvételeken olykor-olykor megakad a gitáros keze hangszerén. Halljuk Sarah K. legapróbb lélegzetvételeit is. Olyan miniatűr jelenségek tanúivá válhatunk, melyek high end sztereó rendszereken is csak nagyon ritkán mutatkoznak meg. Ha megfelelően korrekt a felvétel, még a stúdiónak, vagy a rögzítés helyszínének saját hangját is érzékelhetjük. És mi a helyzet a basszusokkal? Talán háttérbe szorulnak? Úrrá lesznek mindenen a részletek? Referencia-fejhallgatókat imitáló, steril és élettelen mélyeket kapunk? Nem. Nagyon is vannak tartalékai a HD 700-nak. Nehéz megfogalmazni az alacsonyfrekvenciás reprodukcióját, valahogy mindig pont annyit ad, amennyi szükséges. Az esetlegesen túlkevert, erőszakos mélyhullámokat finoman moderálja, hogy harmonikus maradjon az összkép, így egységben hallunk mindent, ugyanilyen mesterien kontrolláltak a közép- és felső tartományok is. Az a kevés idő, amíg nálunk vendégeskedett a HD 700, rengeteg zene meghallgatásával telt, a füles szinte parancsolta, hogy egymás után habzsoljuk a különféle felvételeket, hátha találunk valami olyat, amivel gondja akadna. Ehelyett inkább olyan részletekre, finomságokra bukkantunk, amket korábban nem vettünk észre. Egyelőre nem sikerült kiderítenünk, milyen hang, milyen műfaj jelenthetne problémát egy ilyen fejhallgatónak, többek közt ezért érdemel kiváló minősítést.

Végítélet

A HD 700 egy makulátlan csúcskategóriás fejhallgató. Ahhoz képest, hogy nagyobbik testvérénél 300 euróval kevesebbet kóstál, csak leheletnyivel marad el tőle. Ha már szóba került a HD 800, hamarosan őt is tesztelni fogjuk, de nem akármilyen vetélytársakkal. Előzetesen csak annyit ígérhetünk Kedves Olvasóinknak, hogy komoly próba elé állítjuk a Sennheiser top fülesét. Ami pedig a HD 700-at illeti, egyeseknek (jobban mondva sokaknak) nagy valószínűséggel ez maga a tökéletes fejhallgató. Sajnos nem olcsó darab, ráadásul, ha hozzá való erősítőt keresünk, nagyon is drága mulatságra vállalkozunk. Viszont általa kapunk egy többmilliós high-end rendszereket megszégyenítő, kizárólag nekünk, hallgatóknak címzett hangzásvilágot.

1 2

Következő oldal >