Sennheiser HD 660S2 fejhallgató teszt

Frissített hangélmény

2023. április 21., péntek, 15:50

Sennheiser audio hifi fejhallgató Sennheiser fejhallgató hifi fejhallgató fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt Sennheiser fejhallgató teszt

Az utóbbi években sok fejhallgató érkezett a felső-középkategóriába. Ezért felkaptuk fejünket a Sennheiser HD 660S2 láttán, amely a nagy sikerű HD 600-as család legfrissebb tagja. A gyártó leírása szerint sikerült jobban kiterjeszteni a basszusait, a pontosság feláldozása nélkül. A cikk mérést is tartalmaz!

Hifire született

A Sennheiser jelentős résztvevő a sportolásra, utcára, hosszú utazásokra optimalizált fülesek terén, de ahol főleg megvillantja szakértelmét, az a stúdió és hifi kategória. Az utóbbi években nem sok újdonságot jelentettek be az otthoni zenehallgatásra szolgáló fejhallgatók köreiben. Úgy tűnt, hogy inkább az IEM (hallójáratba illeszkedő fülmonitor) kategóriában látnak fantáziát. A HD 660S2 igazolja, hogy képesek finomítani a nagyméretű fejhallgatókon is, ami ráadásul a megfizethető szintet érinti.

Technikai részletek

A fejhallgatóban 38 mm-es, dinamikus hangszóró található. Frekvencia-átvitele 8 Hz-től 41 500 Hz-ig tart, impedanciája 300 Ohm. De hogyan javítottak a hangzáson? A gyártó közleménye alapján átalakították a lengőtekercset, amelyet erősebben képes elmozdítani a mágnes, ugyanakkor a csillapítása is hatékonyabb. A hangszóró körüli légáramláson is finomítottak, ami az összes frekvenciát befolyásoló tényező.

Ez most audiofil vagy high end?

Egyesek lehet, hogy a "megfizethető" szó hallatán úgy vélik majd, hogy szerkesztőségünkben elgurult a gyógyszer. A szóban forgó fejhallgató e sorok írásakor 255 000 forintba kerül, ami egy átlagfelhasználó számára nem kimondottan olcsó. Éppen ezért mi sem konkrétan olcsónak nevezzük a cég újdonságát, hanem megfizethetőnek, mert kiindulási alapnak azt tekintjük, ami a Sennheiser zászlóshajója. Név szerint a HD 800 S, amely mai napig a cég legjobb, otthoni zenehallgatásra készült (bár egyre több hangmérnök is használja), nagy méretű, nyitott fejhallgatója. A csúcsmodell jelenleg több mint 600 000 forintba kerül. Ahhoz képest a HD 660S2 ára azért barátságosabb. De vajon hova helyezhető el az audiofil fülesek térképén?

A cég kínálatán belül és globálisan is nevezhető felső kategóriának a HD 660 S2, feltéve, hogy hangminőségben teljesíti az elvárásokat (bővebben a Hangminőség c. bekezdésben). Tekintettel arra, hogy a legtöbb fejhallgató specialista cég már félmillió forint fölött is kínál fejhallgatót, a nagy képet figyelve talán nem bűn és nem lealacsonyító felső-középkategóriásnak titulálni. Elméletben egy ilyen füles birtokosa hosszú távra befejezettnek tekintheti személyes hangrendszerének építését, amennyiben a célja "arany középút" áron hozzáférhető szett összeállítása. Most viszont foglalkozzunk a konkrét termékkel!

Kicsomagolás, kézbevétel

A Sennheiser HD 660S2 csomagolása meglehetősen egyszerű. Könnyen nyitható, vékony dobozban jön ki az írországi gyárból, mellőzve a luxushatást. Utóbbiért valahol dicséretet is érdemel. Belül nincsenek felesleges műanyagok, ami a környezetkímélő gondolkodásnak tulajdonítható. A gyártó mellékel hozzá egy 6,3 mm-es Jack és egy 4,4 mm-es szimmetrikus Pentaconn dugóban végződő, 1,8 méteres kábelt is. A 6,3 mm-es dugó (szintén mellékelt) adapterrel alakítható át 3,5 mm-es Jack-re. Mikor a sokak által ismert HD 600-at teszteltük, ahhoz még 3 méteres kábelt csomagoltak. De mivel legtöbben számítógép, DAC vagy fejhallgató erősítő mellett ülve hallgatnak zenét, szerintünk az 1,8 méteres hosszúság is bőven elég. Ha mégsem, akkor viszonylag könnyen beszerezhető tetszőleges hosszúságú alternatíva.

A fejhallgató kifejezetten könnyű, mindössze 260 gramm. Nagyméretű, velúr kárpitozású fülpárnáiban viszonylag feszes, de nem túl kemény szivacs bélés található. A fejpánt is vastagon párnázott, középen elválasztóval, ami a kényelmet szolgálja. A külső megjelenés diszkréten elegáns. A gyártó emblémája és a terméknév pezsgőaranyhoz hasonlító színben ad minimális díszítést. A fejhallgató nyitott kivitelű, ami azt jelenti, hogy külseje nincsen lezárva. A hangszóró hátulja és a külvilág között mindössze egy vékony, fekete rács található. Ahogy más közeli rokona, a HD 660S2 sem összecsukható vagy elforgatható. Gyártója egy zsákot ad mellé, amelybe használaton kívül elrakható, hogy ne porosodjon.

Használat közben

Nagyméretű párnáinak köszönhetően a HD 660S2 egyáltalán nem érintkezett a fülünkkel. Vadonatúj állapotban került hozzánk, ezért a bélései még kicsit kemények voltak. Saját HD 600 fejhallgatónk (melyet 10 éve használunk) alapján várható, hogy a párnák idővel puhábbá válnak. A hangszórókamrák viszonylag feszesen illeszkedtek a fejhez és a fejpánt is precízen a koponya felső ívégez igazodott. Ennek köszönhetően remek stabilitást tapasztaltunk. Ha jobbra-balra döntöttük a fejünket, zenére bólogatás vagy ugrálás alatt sem esett le rólunk (igen, néha ugrálunk zenehallgatás közben, szigorúan tesztelési céllal). Összességében jó komfortot kaptunk, mely nem okozott teljesen észrevétlen használatot, mert a párnák kicsit rányomódtak a fejre. Viszont a kis tömeg és egyenletes erőelosztás azt eredményezte, hogy órákon keresztül is tudtunk zenét hallgatni fizikai fájdalom, zavaró mértékben nyomó érzet nélkül.

Leendő tulajdonosoknak annyit érdemes tudomásul venni, hogy nyitott kivitele miatt a HD 660S2 minden külső hangot beenged. Lényegében semmit nem szigetel a külvilágból, ami önmagában még nem mindenkinek probléma. Viszont zenehallgatás közben kiszűrődnek belőle a hangok, ha pedig a környezetünktől szeretnénk elhatárolódni, az erős külső zajok megzavarhatják a hangélményt. Mindez bármely más nyitott fejhallgatóra is kijelenthető, tehát nem hibára, hanem a kategória sajátosságára próbáljuk felhívni a figyelmet.

Teszteléshez a gyártó által mellékelt kábelt használtuk. A kritikus meghallgatást RME ADI-2 DAC FS fejhallgató erősítővel egybeépített D/A konverterrel végeztük. A forrás egy iMac számítógép volt, AudioQuest Carbon USB kábellel csatlakoztatva. A kritikus meghallgatást alapos bejáratás előzte meg, amelynek során az IsoTek bejárató lemezt is lefuttattuk néhányszor.

Hangminőség

A fejhallgató karakterét frissesség és közvetlenség jellemezte. A korábban általunk kipróbált, 600-as sorozatú modellekhez képest tisztább és tágasabb virtuális hangmezőt tapasztaltunk. A basszus gazdag volt, de nem nyomta el a magasabb frekvenciákat. A középső hangok kristálytisztán jelentek meg, aminek köszönhetően sokszor teljesen a fejünk közepében helyezkedtek el az éppen hallgatott énekesek. Kis terhelésen is kirajzolódtak a dinamikus részletek, de a basszus főbb energiái főleg közepes jelszinttől (hangerő) kezdtek el érzékelhetővé válni. A részletek adagolása józan és realisztikus módon történt. A magashangokon egészen enyhe mértékű él maradt, de még éppen nem vált bántó mértékűvé. Ez valószínű, hogy magasabb minőségű fejhallgató kábellel finomítható.

Sara K. - Stars c. számát hallgatva azonnal a stúdió légterébe képzeltük magunkat. A hárfa, a csengettyűk és a gitárhúrok is pont olyan frissen, levegősen jelentek meg, mint az énekesnő. Minden hangsáv teljesen eltérő irányból szólalt meg, amitől izgalmasabbnak és színesebbnek érződött a zene. A basszus meleg volt, finom tónusokkal, de túlzott erőlködés nélkül.

A Pink Floyd együttes Time c. művét hallgatva a basszus határozottsága előnyösen jelenítette meg a bevezetőben lévő dobbanásokat és a búgó szintetizátort. Az egész darab lélegzőnek és elevennek hatott, tág atmoszférával. Az ütős hangszerekben apró részleteket, analógos remegéseket is el tudtunk csípni, a fejlett mikrodinamika megjelenítő képességnek köszönhetően. Az ének könnyű volt és transzparens, mellőzte a fényt és műanyagos érzetet.

Zenei stílusokat illetően nem volt válogatós a fejhallgató. Klasszikus zenét ugyanolyan komolyan tolmácsolt, mint a vadabb könnyűzenéket. Utóbbit remekül érzékeltette Post Malone - When I'm Alone c. dala, amely legnagyobb jóindulattal sem nevezhető hifi tesztelő zenének. Pont ezért választottuk. Elefántsúlyú ütemeket, agyonkevert éneket és felismerhetetlen lecsengéseket tömködtek bele, az összkép mégis remekül átadta a pezsgő korszellemet és az énekes lenyűgöző energiáját. Egyes nyitott fejhallgatók (gondolunk itt a HD 800 S-re is) soványan tartják a mélyhangokat. A HD 660S2 nem lépett a fékre, hagyta, hogy a basszus körbeússzon minden részletet. Az összkép mégse vált iszapossá.

Bámulatos linearitással indul a basszus, a középső frekvenciák is meglepően egyenletes elosztásúak. 4-5 kHz között megugrik a görbe, ami közrejátszik az élénk, közvetlen karakterben. A magashangok nem buknak le ügyetlenül 10 kHz fölött sem. Az ilyen görbe láttán mikrodinamikában, fúvósokban és cintányérokban gazdag felbontásra lehet számítani.

HD 600 vagy HD660 S2?

Lehetőségünk volt összehasonlítani a HD 660S2 tudását saját HD 600 fejhallgatóval. Nem meglepő módon az újabb kiadáson élénkebbek és tisztábbak voltak a részletek. A basszus kicsit mélyebbre lehatolt, de nem vált erősebbé. Megmaradt a tiszta irányítás, de minimális teltséggel és mélyebb "lefutással", egészültek ki a mélyhangok. Utóbbi könnyű és klasszikus zenével is csak előnyösen mutatkozott meg. A frekvciák frissebbek voltak, a HD 600-ra visszalépve, annak közlésmódja kicsit fedettebbnek, fátyolosabbnak érződött. De szerintünk nem ez volt a két fejhallgató közti legmeghatározóbb különbség, hanem a térhatás. A HD 660 S2 egyértelműen mélyebb érzetű, tagoltabb színpadot tudott megjeleníteni.

Ha a Dave Brubeck - Take Five c. számot hallgattuk, a HD 600 kevésbé különítette el egymástól a hangszereket. Síkszerűbb, laposabb volt az általa megjelenített színpad. Ugyanakkor a HD 660S2 kicsit hegyesebben tudta visszaadni a cintányért, hozzá képest mély- és magashangok tekintetében is lustábbnak érződött a HD 600. E sorok láttán olvasónk úgy érezheti, hogy óriási eltéréseket tapasztaltunk. Azonban az említett különbségek kicsi mértékben mutatkoztak meg. Eleinte. De ahogy telt az idő, jobban figyeltünk a zenére, egyre sűrűbben oda-vissza cseréltük a fejhallgatókat, a hangyányinak érződő eltérések egyre jelentősebbnek érződtek. A HD 660 ajánlása ilyen aspektusban nem kizárólag vastagabb pénztárcától függ és nem attól, hogy az egyén milyen frekvenciákat hall, hanem hogy menyire akar figyelni, meddig képes fókuszálni arra, ami a zenéből kijön.

A mérési diagramon látható, hogy a HD 600 legalsó basszusokban és a magas hangokban is több dB-lel szerényebb a HD 660S2-höz képest (holott 4-5 kHz között meg erőszakosabb), továbbá 7-10 kHz között jelentősen lesüllyed.

Végszó

A Sennheiser HD 660S2 sikerrel átlépte azokat a korlátokat, ahol elődei megtorpantak. Emiatt érthetőbb, hogy az ára is emelkedett. Aki ezen az áron keres hifi fejhallgatót és rendelkezik hozzá való elektronikával, annak nem gondoljuk, hogy csalódást okozna a németek alkotása. Hangjában néha volt egy kis nyersesség, de az összképet olyan tisztán, energikusan és levegősen tudta megjeleníteni, hogy kiforrottságát is értékelni tudtuk. Korábban nem hallható részleteket jelenített meg, segített elmerülni a zenében és elfeledkezni a mindennapi gondokról. Ez a hifi fejhallgató feladata.

1 2

Következő oldal >