Sennheiser HD 600 hifi fejhallgató teszt

Avagy találkozás a régi idők királyával

2014. április 10., csütörtök, 08:35

Sennheiser audio hifi fejhallgató HD600 HD 600 Sennheiser fejhallgató hifi fejhallgató Sennheiser HD600 fejhallgató teszt Sennheiser fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt

A Sennheiser HD 600 fejhallgatót manapság is sokan, sok helyen emlegetik és használják, nem ok nélkül. Hosszú idő után afféle mérföldkő volt ez a termék, egy olyan cégtől, amely évtizedes technikai múlt után úgy döntött, hogy ráfér némi modernizálás a felső kategóriára. Döntésük az évtized meghatározó top-fülesének megszületését eredményezte. Egy precíz és tiszta hangzású fejhallgatóét, mely teljesítményének köszönhetően mai napig piacon maradt, ütőképes szereplőként még a nála frissebb modellek mellett is. De mennyire jó választás a HD 600 nagyobb testvéreihez, a HD 650, 700 és 800-asokhoz képest? Egyáltalán milyen erősítő kell ehhez a 300 ohmos fejhallgatóhoz? Biztos, hogy nem járt el fölötte az idő? Otthonra, vagy inkább hangstúdiókba való? Tesztünkben mindezen kérdésekre választ adunk.

Mikor tervezői munkához láttak, a HD 600 külsejét egyszerre akarták újszerűre és hagyományosra faragni. Emiatt távolról nézve "csupán" egy az átlagostól nagyobb, fül köré fekvő fejhallgatót látunk. Aztán ha közelebbről szemügyre vesszük, rájövünk, hogy ilyen elemeket, illesztéseket nem találni a műszaki nagyáruházak polcain lógó, egyszerűbb füleseken, de főleg a belső szerkezet figyelemreméltó. A 12 és 39000 Hz közé eső hangokat speciális, állóhullámoktól mentesített membránok szólaltatják meg. A neodímium mágneseket komputeres technológiával "hangolták" be, hogy azok minél precízebben dolgozzanak - az eredményül kapott teljes harmonikus torzítás kevesebb, mint 0,1 százalék, mindehhez frekvenciagörbét is közzétett a gyártó. És a hanghoz milyen körítés társul? Mielőtt kézbe vennénk a fejhallgatót, fel kell nyitnunk védődobozát, amire talán a "ládika" szó jobban illene. Tesztalanyunk igényes, kagylósan nyíló rejtekhelyet kapott, melyre talán egy patentos zárat rárakhattak volna, hogy utaztatás közben ne nyíljon szét. Mindenesetre a fekete tároló masszív, kemény falú, már-már zavaróan nagyméretű, megjelenésével sugallja, hogy amit rejt, az nem a hétköznapiság jegyében született. A fedelet felnyitva az izgalmak is fokozódnak, belül lágy, sötétszürke szivacsbélésben, formára kivágott mélyedésben fogad bennünket személyesen a HD 600.

Küllem

A fejhallgató burkolatát zománcszerű mintázat fedi, érintés alapján persze azonnal kiderül, hogy a különös textúrájú, lakkréteggel bevont idom valójában műanyag - természetesen a legjobb fajtából. A HD 600 illesztései, vonalvezetései pontosak, karosszériája nem zörög a kezünkben és fejünkön sem. A vékony, ámde masszív fémlapból készült betéteken erős és határozott méretbeállítást végezhetünk, a különféle állásoknál élénk kattanást hallunk. A hangszórók kívülről is láthatóak, az oldallapként beépített, védő szerepet ellátó, méhsejt-mintázatú fémrácson keresztül. Tehát tesztalanyunk egy teljesen nyitott fejhallgató, így részletes, tágas sztereó hangszínpad leképzésre képes, de erre még visszatérünk. Az OFC rézhuzalt tartalmazó, kétoldalt rögzített kábel moduláris, de azért ügyeljünk arra, hogy fejhallgatónk ne kerüljön háziállat, éles tárgy és hasonló kártékony tényező közelébe. Maga a zsinór, kéteres mivolta ellenére viszonylag vékony darab, ezért egész könnyed, zavartalan használatot tesz lehetővé. A karcsú kábelnek főleg azok fognak örülni, akik gyakran állnak mikrofon előtt, vagy zenehallgatáshoz szolgáló ülőhelyükön gyakran mozogniuk kell. A köpeny, gumírozott bevonata miatt kimondottan kellemes érintésű és nem akad meg sík felületeken. A vezeték végén egy 3,5 mm-es Jack dugó aranylik, melyhez 6,3-as adapter is jár, vélhetőleg az igazi hifisek csak az utóbbit fogják használni. A belső oldalra nyomott, apró betűs "Made In Ireland" felirat pozitív gondolatokat keltett bennünk. Persze ez manapság nem annyira mérvadó, de azért örültünk neki.

Ágyban, párnák közt hallani meg...

A HD 600 fülpárnái nem annyira puhák, mint a későbbi trónkövetelő(k)é, viszont plüssel lettek bevonva és méretüknek köszönhetően lapátfüleknek is kellő helyet nyújtanak. A fejpánt belsején látható, szeparált párnácskák hasonlóan vastagok. A komfortérzet hosszú távon is nagyon jó, igaz, a fejhallgató nem észrevétlenül helyezkedik fejünkre. A masszív pánt finoman, de nagyon határozottan tartja kobakunkon a 260 gramm tömegű fejhallgatót, ez - köszönhetően a fül köré fekvő kialakításnak - minket csöppet sem frusztrált még órákig tartó zenehallgatás közben sem, ráadásul néhány hatalmas zászlóshajóhoz képest jobb stabilitást kapunk. És most következik a legfontosabb rész!

Hangminőség

A HD 600 olyan kategóriába tartozik, ahol a bejáratás, a fejhallgató erősítő és a forrásanyag minősége mind kiemelt szerepet játszanak. Szerencsére a bejáratással nem volt gondunk, mert közel fél éven keresztül tesztelhettük a Sennheiser egykori csúcsmodelljét, ezért külön köszönet jár a forgalmazónak. Kipróbáltuk a HD 600-at többek közt referencia készülékünkkel, a Furutech GT40-essel hajtva, de a Music Hall ph25.2 csöves erősítőjével, de Lehmannaudio Linear USB konverterrel is megkóstoltattuk. További hasznos lehetőség volt, mikor vendégül láttak bennünket egy amatőr hangstúdióban, ahol a HD 600-at monitorként használhattuk, visszahallgatva az éppen játszó zenészeket. Tesztidőszakunk alatt, forráseszközként legtöbbet a Pioneer N-50 hálózati médialejátszóját alkalmaztuk, melyen szinte minden létező zenei műfajt kipróbáltunk. Íme néhány remek felvétel a hallottak közül:

Caro Emerald - Back It Up (16 bit/44,1 kHz)

Cassandra Wilson - Red Guitar (24 bit/96 kHz)

Jan Garbarek - Carta de Amor (24 bit/44,1 kHz)

Jack DeJohnette, John Patitucci & Danilo Perez - Earth Prayer (24 bit/44,1 kHz)

Joni Mitchell - At Last (24 bit/96 kHz)

Rachmaninov- Morceaux De Fantaisies, Op. 3 - Prélude In C Sharp Minor (16 bit/44,1 kHz)

Sarah K. - Stars (Stockfish Records, 16 bit/44,1 kHz)

Sennheiser HD 600 hifi fejhallgató robbantott

Ilyesféle zenékkel remekel a HD 600. Nagyrészt akusztikus műfajokra, élő hangszeres darabokra lett kitalálva, ami diszkózenével azonnal tisztázódik. Ez a füles nem túl bőkezű a mélyekkel. Mégis, ha felteszünk mondjuk egy Verdi-féle, üstdobokkal megspékelt muzsikát, nincs hiányérzetünk; reális mennyiségű basszust kapunk. A szimfonikusok sokszor csupán háttérből jönnek Joni Mitchell lemezén, de részletgazdagságuk az énekhangnál is szebb. Sarah K. felvétele rendkívül steril, a vokál pengeéles, kimért és élethű, minden hangot és effektust élvezettel hallani. A középhangok természetesek, a magastartomány pedig kísértetiesen pontos, néha már túlságosan szép. Apropó, a Furutech GT40-nel hajtva a tér elképesztően széles volt, viszont néha túl mesterkélt részleteket, felső frekvenciákat kaptunk, ami hosszú távon egyeseknek picit fárasztó lehet. Ez a jelenség kiküszöbölhető, ha egy "melegebb" hangú elektronikát választunk, például nagyon érdekes ötvözet jött létre a HD 600 és a Music Hall ph25.2 párosából. Ezért érdemes külön figyelmet szentelni a megfelelő fejhallgató erősítő kiválasztásához. Mikor sokadjára ízleltük tesztalanyunkat, megszokottá vált, hogy nem a hangminőségre, hanem a zenészek hangulatára figyelünk. A hangokat inkább érezzük, mint halljuk... persze "csak" a fülünkön keresztül. Mi kell még egy igazi audiofil füleshez?

Végítélet

A Sennheiser HD 600-ról kijelenthető, hogy kategóriájában remekül teljesít. Leszámítva izgalmas karakteréből fakadó, a magastartományban néha fellépő leheletnyi fényességet, képes rabul ejteni a hallgatót és ez a lényeg. Megtanít tisztelni a zenét és a zenészeket, és segít elemezni, feltárni a felvételek részleteit. Ajánljuk azoknak, akik tudnak időt szánni kedvenc, természetesen nagyfelbontású zenéik hallgatására. Ugyanakkor azoknak is jó befektetés, akik nem csak zenét hallgatnak, hanem gyakorló zenészek és gyakran fordulnak meg hangstúdiók rögzítőtermeiben. Nekik akár munkaeszköz is lehet. A nagyobb modellekhez képest (gondolunk itt a HD 700 és HD 800 típusokra) a HD 600 csak apróságokban marad le. Az újoncokhoz viszonyítva a HD 600 egy kicsivel szűkebb sztereót ad. A nagyobbakban nem tapasztalni ezt a csipetnyi fényességet. Viszont értük többszörös árat kell fizetnünk, így nem csoda, hogy ennyi év után is sokan választják a HD 600-ast, hiszen árfekvését és hangminőségét tekintve megfelelően ékelődik a cég palettájába.

1 2

Következő oldal >