Sennheiser HD 451, HD 461i és HD 471i fejhallgató teszt

Megfizethető mindenevők

2015. október 27., kedd, 10:00

Sennheiser audio hifi fejhallgató headset HD400 Sennheiser fejhallgató Sennheiser headset hifi fejhallgató Sennheiser HD400 fejhallgató teszt headset teszt Sennheiser fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt

A Sennheiser új HD 400-as szériája sok laikusnak arany középutat jelent, különösképpen azoknak, akik határozott előrelépést szeretnének tenni a jobb zenei élmény felé, bankszámlájuk lenullázása nélkül.

Mindenevőket mindenkinek?

Néhány éve teszteltünk HD 400-as szériájú Sennheiser fejhallgatókat, a termékcsalád akkoriban még négy tagot számlált. Legkisebbjükkel volt néhány kifogásolnivalónk, és úgy tűnik, a németek is jobbnak látták három modellre szűkíteni a megfizethető, ugyanakkor széleskörűen használható "négyszázasokat".

A cikkünkben taglalt három fejhallgató név szerint: HD 451, HD 461i és HD 471i. Utóbbi kettő kábelre integrált headset modullal is rendelkezik. Kaphatóak iOS és Galaxy típusú mobilkészülékekre optimalizált változatokban is, utóbbiak nevében "i" helyett "G" jelölés szerepel. Mindhárom modell megszólalásig hasonlít egymásra, képességeiket és alkalmazási területüket tekintve afféle mindenevőknek számítanak.

Nincs meghatározott felhasználói réteg, zenei ízlés vagy környezet, ami alapján be lehetne skatulyázni a 400-asok funkcionalitását. Használhatóak otthon és utazás közben is, megjelenésük (annak ellenére, hogy mindegyiküknél a fekete szín dominál) unisex jellegű, elméletileg egy mobiltelefon is képes kellően meghajtani őket, emellett nem túl drágák. Belépő kategóriáról beszélünk, ezért fizikailag és akusztikailag is előfordulhatnak kompromisszumok, viszont tény, hogy a HD 400-as termékcsalád sokaknak segíthet megismerni a jó és több mindenre használható fejhallgatók világát.

Első benyomások

Mindhárom füles ugyanarra a formavilágra épül, apró vizuális eltérésekkel. A legkisebb, kék színnel díszített HD 451 például nem műbőr, hanem textil bevonatú párnákkal rendelkezik. Ennek a látszólag elhanyagolható tényezőnek köszönhetően, ő a trió legkényelmesebb tagja. Igaz, a lágy szövet esőtől könnyen átázik, ezért a HD 451 utcai, jobban mondva nedves időben való használatra nem alkalmas. A HD 461i és HD 471i fejhallgatók tehát némileg feszesebb párnázással készülnek, ugyanakkor az oldallemezük szélét díszítő ovális gyűrű nem kék, hanem diszkrétebb szürke színű. Mindhárom füles moduláris kábellel rendelkezik.

A vezeték minősége nem bizonyult jobbnak az átlagosnál, és a csatlakozóvégek sem a prémiumkategóriánál megszokott fém burkolatúak. Ezekre a fülesekre bizony vigyázni kell: az egyszerű műanyag elemek és vékony idomok nem tűntek túl strapabírónak, viszont az összképpel, a fejhallgatók kinézetével nem volt gond. Ahogy kézbe vettük őket, a hangszórókamrákat tartó csuklós szerkezet nem recsegett, és másutt sem találkoztunk zörgő, kotyogó hangokkal. A tervezők szinte mindenhol csavaros rögzítést alkalmaztak, az olcsó nagyáruházi fülesekre jellemző, recés szélekkel, ragasztott idomoktól nem kellett tartanunk. A külső lemezeken lévő, domború hullámos mintázat szokatlan stíluselem a Sennheisertől. Nem olyan kontrasztos, mint a fotókon, a valóságban kevésbé feltűnő, és némi egyediséget kölcsönöz.

Használat közben

A trió egyik tagja sem összecsukható, ami egyeseknek gondot jelenthet, de egy nagyobb oldaltáskában vagy hátizsákban gondtalanul megoldható a tárolásuk, szállításuk. Apropó, egyedül a HD 471i-hez mellékeltek szövetbatyut, mely fizikai behatásoktól nem annyira véd, viszont használatával megelőzhető a kábel összegabalyodása. Az előző generációkhoz képest előrelépésként könyvelhető el a módosított párnahuzat. A régi, ráncos vékony fekete fóliához képest ez vélhetőleg hosszabb távon is bírni fogja a gyűrődést. Egyedül szemüveggel viselve lehet zavaró: ilyenkor a szemüveg szárához érő párnák hajlamosak voltak mocorogni. Zajszigetelési hatékonyság teszteléséhez továbbra is a 3-as metrót alkalmaztuk. Ekkor derült ki, hogy a HD 400-asok tömegközlekedésben is bátran bevethetőek, de csak odafigyeléssel. Az intenzív környezeti hanghatások miatt automatikusan feljebb akartuk hangosítani a zenét, egészen addig, míg iPhone 5S mobilunk már maximális jelszinten állt. Ilyenkor lehet, hogy a felvétel hangereje felülkerekedik a külvilág zaján, viszont hosszú távon még jobban elrontjuk a hallásunkat, mintha csak fejhallgató nélkül utaznánk a metrón. Mindezzel csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy tesztalanyaink tömegközlekedésben való használata inkább visszafogott terheléssel javasolt, vagy tessék eleve olyan fülest választani, ami még jobb hangszigetelő adottságokkal rendelkezik. Máskülönben a mikrofonos headset modult jól bevált recept alapján választották ki a termékfejlesztők: ugyanezzel találkoztunk már drágább Sennheiser füleseken is. Beszédünket telefonálás közben jó minőségben rögzítette és gombjainak kitapintása sem okozott problémát.

Hangminőség

A trió kb. egy hónapig vendégeskedett nálunk, utólag is köszönjük az Audio Partnernek, hogy kellő időt biztosítottak a fejhallgatók megismerésére. Forráseszköznek utazás közben egy iPhone 5S mobiltelefont valamint egy FiiO X3 2ng gen mobil hifi lejátszót, otthoni és munkahelyi környezetben pedig egy PC-re kötött NuPrime Audio uDSD USB DAC-ot használtunk.

Noha egy audio eszköz adottságai közül a hangminőség a legmérvadóbb, újfent említést érdemel a HD 451 komfortja. A szövetkárpitozású párnák összehasonlíthatatlanul jobb kényelmet biztosítottak számunkra, ezért ezt a fejhallgatót eleve jobb érzés volt használni. No és a hang? A HD 451 szinte papírforma szerint hozta azt a teljesítményt, amit korábban megszokhattunk a belépő kategóriás Sennheiserektől. Bátran kitartott, meleg basszusok, kissé olvadékony közepekkel és élénk, de inkább háttérbe simuló magas frekvenciákkal. A HD 451 előadásmódja, karaktere a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető hifinek, kellemesnek viszont annál inkább. Inkább kiforrott multimédiás eszköznek könyveltük el, mivel ügyesen elsimította a YouTube videók és MP3 fájlok csörgedező tömörítettségét, és inkább a lejátszott hanganyag dinamikájára akarta felhívni figyelmünket. Elsősorban azoknak javasoljuk a HD 451-et, akik hobbi szinten leülnek a számítógép elé játszani vagy filmezni, ugyanakkor egy napsütötte délutánon kimozdulnának sétálni, kellemes aláfestő zenével.

A HD 461 hangja több szempontból is hasonlított a HD 451-hez, mindössze a fátyolos, ködös részletek lettek kicsit kiélezettebbek, illetve a basszusok is egy fokkal agresszívebb, harapósabb jelleget öltöttek. A középső testvér karaktere egyszerre volt agilis és simulékony, ami könnyűzene rajongóknak tetszetős lehet, ugyanakkor nem tudtuk nem észrevenni a folyamatos gazdagításokat, színezéseket. Amikor pedig a HD 471 sorra került, a folyamatos cserélgetések következtében még az is bebizonyosodott, hogy a HD 461 hozzá képest nem tudta olyan finoman megosztani velünk a háttérben sündörgő részleteket.

A HD 471-ben kevésbé érvényesült a HD 461 tömöttsége, fárasztóan pumpáló dinamizmusa, aminek köszönhetően kevésbé fojtottan, felszabadultabban tudtak érvényesülni a középső és magas frekvenciák. Nem viselkedett olyan hevesen, cserébe sokkal nyugodtabban tudtuk hallgatni. Mélyhangokat tőle is kaptunk, de jóval ésszerűbb, stabilabb dózisban, ömlengés és szükségtelen erőfitogtatás nélkül. A trió legnagyobb tagjában érezhető volt, hogy nem csak egy csokornyi izgalmas hangot akartak beletuszkolni a tervezők: valamelyest a kiegyensúlyozottságra, az arányok betartására is odafigyeltek. A HD 471 karakterében nyomokban megmaradt a 400-asok szűk színpada és félkemény basszusa, mindezek mellett mégis volt benne valami finom, hifis jellegű adottság. A viszonylag egyszerű magas frekvenciák kaptak egy kis könnyedséget, hogy ne az ő plasztikus ízüket kelljen folyton figyelnünk. A HD 471 összességében egyszerre élénk és meleg karakterű füles, tesztalanyaink közül ő számított tényleges "mindenevőnek", mivel nem a saját konzervatív stílusával akarta leszűrni a hanginformációt. Tálalni, mutatni akarta a zenét, ami inkább hifis adottságnak számít. Utóbbi mellett szól a mellékelt, 3 méteres kábel hosszabbító és a 6,3 mm-es Jack adapter is.

Végszó

A 400-as szériáról eddig is az volt a véleményünk, hogy tisztességes termékvonalnak számít a belépő kategóriás fejhallgatók világában. Az új modellek semmivel sem lettek rosszabbak az elődökhöz képest, csak ráncfelvarrások történtek. Néhány újítást (pl. összecsukható kivitel) alkalmazhattak volna még, persze a kidolgozottabb szerkezet, a bonyolultabb mechanika, no meg a jobb kényelem egyaránt az árcédula növekedését eredményezné. Aki megfizethető és aránylag univerzális képességű fejhallgatót keres 30000 Ft alatt, annak mi vagy a legkisebb, élénk és mégis kellemesen lágy karakterű HD 451-et vagy a legnagyobb, markáns, ugyanakkor részletekben gazdag HD 471 típust javasoljuk kipróbálni. A középső testvér (HD 461) sem szerepelt rosszul, de nekünk bizonytalan köztes megoldás hatását keltette.

1 2

Következő oldal >