Sennheiser CX True Wireless TWS Bluetooth fülhallgató teszt
2021. szeptember 3., péntek, 12:25
Sennheiser audio hifi fülhallgató TWS Bluetooth fülhallgató TWS fülhallgató Sennheiser fülhallgató fülhallgató teszt Bluetooth fülhallgató teszt Sennheiser fülhallgató teszt TWS fülhallgató teszt Sennheiser Bluetooth fülhallgató
A Sennheiser igyekszik lépést tartani a vásárlók igényeivel és a rohamléptékben fejlődő technológia nyújtotta lehetőségekkel. E törekvést foglalja össze a globális mércével középkategóriásnak nevezhető CX True Wireleless teljesen vezeték nélküli fülhallgató, amely pillanatnyilag a gyártó legjobb ár/érték arányú TWS fülesének is titulálható.
Ideje bizonyítani
A Sennheiser minden tudását igyekezett belesűríteni a kb. 45 000 forintért megvásárolható CX True Wireless fülhallgatóba. Ez nemcsak a hangra értendő, hiszen egy TWS fülesnek sok egyéb elvárásnak kell megfelelnie. Tesztalanyunk osztályában remeknek számító akkumulátoros üzemidőt (27 óra a töltőtokkal, 9 óra a fülhallgatóval), IPX4 "cseppálló" tanúsítványt és aptX-kompatibilis Bluetooth 5.2 jelátvitelt kínál. Mindez kiegészül passzív zajszűréssel és összesen 4 db mikrofonnal.
Küllem
A CX True Wireless megjelenése és formaterve ügyesen kombinál Sennheiser motívumokat divatos részletekkel. Utóbbi alatt gondolunk például a hangszórókamrák külső oldalára, amely kívülről nézve lekerekített sarkaival egy iOS ikon imitációja is lehetett volna. A töltőtok és a fülhallgatók is műanyagból készültek. A fő akkumulátor és a fülesek saját telepének töltöttségét is külön állapotjelző LED mutatja.
Használat közben
A CX True Wireless fülbe illeszkedő oldalának formáját a kb. kétszer drágább MOMENTUM True Wireless fülhallgatótól örökölte. Ezért egyszerre volt kellemesen stabil és kényelmes. Kicsit érezni lehetett a műanyag ház fülbe való beékelődését, de a sima falú, műanyag ház hosszú távon sem okozott bántó, feszítő érzetet. Az összhatás hasonló volt ahhoz, mintha egy zajvédő füldugót használtunk volna.
A jó komfortban fontos szerepet játszanak a hallójáratba illeszkedő, puha szilikonos illesztékek is. Ezek a kis gumi harangok enyhébben töltik ki a helyet, mint az olcsóbb fülhallgatóknál előforduló, tapadós, "becuppanós" alternatívák. A finomabb rögzülésnek köszönhetően hosszabb távon sem okozott feszítő, vákuum-szerű érzetet a CX True Wireless, ami miatt sokan eleve elutasítanák az in-ear kategóriát. A visszafogottabb érintkezés miatt, először érdemes mindegyik illesztéket kipróbálni. Ha a szilikon túl kicsi, vagy túl nagy, akkor megszűnik a zajszigetelés és gyengül a stabilitás. Nekünk a közepes méret vált be legjobban. Sétához, irodai munkához, nem túl intenzív testmozgáshoz (pl. alapszintű konditermi vagy jógás gyakorlatok) megfelelt, futáshoz viszont nem nyújtott olyan stabilitást, mint a kifejezetten sportra optimalizált fülhallgatók.
A fülhallgató telefonos hangminősége először rossz véleményt váltott ki. Mi az 1.2.16 verziójú szoftverrel kezdtük tesztelni, amellyel szüntelenül jobbra-balra ugrált és szaggatott a másik fél hangja telefonálás közben. Aztán telepítettük az 1.6.8-at, amely néhány bug javítást és telefonos hang optimalizálást tartalmaz. Utána megszűnt a másik fél hangjának szaggatása. A beépített mikrofonok szép tisztán vették saját hangunkat. Zajos helyzetekben, városi környezetben viszont nem annyira tudták kizárni a külvilágot, ami tömegközlekedésben zavaró volt a másik fél számára. A CX True Wireless tehát elsősorban csendesebb, nyugodtabb környezetben alkalmas telefonálásra, akinek fontos az extra zajcsillapított mikrofon, annak a drágább modellek közül érdemes választani.
Hangminőség
A Sennheiser CX True Wireless erős középkategóriás áráért cserébe összességében kifejezetten jó hangkaraktert nyújtott. Jól keverte a dinamikát és a szórakoztató, kissé meleg és kiterjedt basszust a TWS viszonylatban szélesebb, mozgalmasabb sztereó térrel. Sztereó középpontja kerülte az olcsóbb alternatívák masszába összefolyó jellegét. Egy unalmas homogén burok helyett szépen elkülönítette a színpadot jobb oldali, középre eső és baloldali szegmensekre. A Bluetooth jelátvitel miatt lekerekítette a magas frekvenciák finomabb tónusait és kissé lágyított a középső hangokon is. Viszont közvetlen, energikus stílusa mellett a különböző hangsávokat, részleteket megpróbálta egy kicsit szétválasztani egymástól, ami hifis jellegű, eleven érzetet generált.
Modern, elektronikus zenei stílusok (pl. will.i.am - FIYAH, Pendulum & Eelke Klejin - 9 000 Miles) esetén nem félt magabiztos, karizmatikus basszussal megtámogatni az ütemeket. A mélyhangok nem folytak össze a középső frekvenciákkal, az énekhang tiszta és elhatárolt maradt. A zene alapvető hangulati elemeit megkaptuk, elmerülhettünk a műsorban annak ellenére, hogy kritikus oldalunk közben érzékelte a vezeték nélküli jelátvitel miatti tömörítéseket.
Dave Brubeck - Take Five c. emblematikus zenéjét hallgatva a fülhallgató hangszer megjelenítő képességét vizsgáltuk. A CX True Wireless átlagnál jobb dinamikai árnyaló képessége és nem túl hivalkodó basszusa, valamint mozgalmas színpadkép megjelenítése által ezt a zenét is élvezettel, önfeledten hallgattuk. Nem merültünk el totálisan a térben, nem nyílt meg úgy az atmoszféra és nem volt olyan kísérteties a hangszer ábrázolás, mint egy hasonlóan árazott vezetékes fülhallgatóval. De a hangulati töltet, az energiák jelentős része TWS viszonylatban szépen megmaradt. Az énekhang visszaadást kicsit jobban megbélyegezte a Bluetooth jelátvitel.
Monique Klemann - Don’t Speak c. andalító dalában a vokál digitális "derengéssel" egészült ki, ami vájtfülű oldalunknak kicsit zavaró volt. Eltartott néhány napig, amíg megszoktuk a CX True Wireless kissé mesterséges énekhang megjelenítését, ami leginkább akkor volt érzékelhető, ha a vokál központi szerepet töltött be. Ha kicsit hátrébb, a többi hangszerrel együtt kooperált az énekes (pl. Rickie Lee Jones - Dat Dere), akkor máris természetesebb hangszínre váltott a Sennheiser. Összességében az derült ki, hogy a fülhallgató az énekhangokkal válogatós lehet. Utóbbi nem jelenti azt, hogy a fókuszban lévő vokált kifejezetten rossz/bántó módon jelenítette volna meg. Egyszerűen csak kevésbé élethű, digitálisabb érzetű maradt, sok más részlethez képest.
YouTube videók nézéséhez remekül bevált a füles. Néha eltartott kb. 5-6 másodpercig, amíg "összeszinkronizálta" magát a képpel. Tehát a kezdeti, súlyos ajakszinkron ingadozás láttán nem kell megijedni. A teszteléshez használt Samsung okostelefon rövid csúszkálás után, de mindig szépen hozzáigazította a képet a hanghoz úgy, hogy csak egészen minimális, sok esetben elhanyagolható késést tapasztaltunk.
Végszó
A Sennheiser CX True Wireless jó TWS fülhallgató, amely a mindennapok során ígéretes versenyző 40- és 50 000 Ft között. Stabilitás, komfort és hangkarakter szempontjából hosszú távon is kellemes élményt nyújt. Szoftveres oldalon viszont találkoztunk ingatag részletekkel és zajos szituációban nem igazán tudtunk rajta telefonálni, bár utóbbi a legtöbb 50 000 Ft alatti TWS fülhallgatónál fennálló jelenség. Aki az említett kompromisszumok elfogadása mellett, a vezeték nélküli szabadságérzetét dinamikus, élvezetes hanggal és jó passzív zajszigeteléssel kívánja kiegészíteni, annak e paraméterekben kielégítő lesz a Sennheiser tudása.