Rotel A14 integrált sztereó erősítő teszt

Keleti igásló

2018. november 7., szerda, 11:20

Rotel audio hifi erősítő teszt Rotel hifi Rotel erősítő hifi erősítő sztereó erősítő hifi teszt erősítő teszt Rotel teszt hifi erősítő teszt sztereó erősítő teszt Rotel erősítő teszt

A Rotel megfizethető szériáival mindig is arra törekedett, hogy egyfajta átmenetet képezzen az audiofil és a (nem negatívan értendő) kommersz termékkategóriák közé. Nem kivétel ez alól az A14 sem. Sok értelemben univerzális, hiszen kicsi és nagy dobozokat is kiszolgál, mi több, szolgáltatásai által nem kevés utólagos fejfájástól megkímélheti tulajdonosát.

Bevezető gondolatok

A 14-es széria képviseli a Rotel belépő kínálatát, ha úgy tetszik, tesztalanyunk az A12 integrált sztereó erősítő kicsit jobban kigyúrt, frissített utódjának is tekinthető. Rendeltetése, funkciója tehát változatlan, stabil, ugyanakkor rugalmas alapot igyekszik képezni a kezdő hifi rendszer építők számára. Beépített DAC-kal is rendelkezik, amelyhez fél tucat módon csatlakoztathatjuk forráseszközeinket: kapunk koaxiális, optikai és USB bemeneteket is (egyet a számítógéphez, egyet pedig az előlapra, iOS mobileszközök dokkolásához) valamint Bluetooth vevő funkciót.

További 5 db analóg sztereó RCA is került a hátlapra, amelyek kiegészülnek egy földelhető Phono modullal. Az erősítő tehát bőven el van látva bemenetekkel, általa rengeteg forrás készülék jelét jobbá tehetjük, ill. hallhatjuk a hangfalakon. Utóbbiakból két pár illeszthető hozzá (ha pl. a nappali mellett a teraszon vagy konyhában is akarunk zenét hallgatni), ami nagyobb lakásokban ugyancsak vonzó lehetőség.

Az erősítő lelkét a Rotel saját gyártmányú toroid transzformátora képezi, izmait AB osztályú, 80 W/csatorna teljesítményű végfok táplálja, agyát pedig DSD/DoP-képes AKM DAC képezi.

Utóbbi maximális mintavételezése 768 kHz/32 bit, valójában SPDIF bemeneteken legfeljebb 192 kHz/24 bit, USB-n pedig 384 kHz/32 bit beállítással képes dolgozni.

A klasszikus infravörös távvezérlő mellett iOS mobileszközökre elérhető applikációval érkezik az A14, valamint rendelkezik intelligens otthonokba való integrációhoz RS232 aljzattal és úgymond triggerelhető, azaz feszültségkapcsolóként láncba köthető más Rotel készülékekkel is, hogy egy gombnyomással a komplett rendszerünk felálljon.

Küllem

Az A14 külsőre a jól megszokott Rotel stílusjegyeket hordozza. Szálcsiszolt alumínium előlapján kör alakú, enyhén kidomborodó nyomógombok hadserege sorakozik.

Kijelzőjén számos információt megjelenít, beleértve a menürendszert is. Az összeszerelés minősége összességében jónak mondható, bár a fekete műanyag talpakat a megszállott hifisták könnyen lehet, hogy jobb minőségűre akarják majd cserélni.

A hátoldalon alapos helykihasználás történt, szinte mindenhova jutott egy csatlakozó. Az összkép nem high end jellegűen masszív, de attól még a csatlakozók egyáltalán nem lötyögnek, tartósságot sugallnak. Arra nem árt odafigyelni, hogy a szorítófejes aljzatba legfeljebb csak 1,5 mm2 csupaszított kábel fér, vastagabbakhoz banándugót kell alkalmazni.

Használat közben

Bekapcsoláskor néhány másodpercig töltődnek az erősítő áramkörei. Ezután az éppen kiválasztott forrást és az aktuális jelszintet láthatjuk a kijelzőn. A menürendszer minimális angoltudással néhány perc alatt áttanulmányozható. Ha valaki elakad, ne féljen hívni a forgalmazót, ugyanis igen jól ismerik a Rotel termékeket, vagy akik jobban tudnak angolul, azoknak érdemes felcsapni a kézikönyvet. Utóbbit ritkán hozzuk szóba, a Rotel dokumentációja azonban említést érdemel. Nagyon aprólékosan elmagyarázza, hogy melyik bemenet mire szolgál, és ha jobban elmélyedünk benne, hasznos finombeállításokat is találunk.

A konfigurálhatóság része, hogy nem csak a kijelzőt, hanem az előlapi kék LED-ek fényét is sötétíthetjük több fokozatban. Mi több, a bemeneteket tetszés szerint átnevezhetjük (például a COAX 1-et PlayStation-re), valamint azt is meghatározhatjuk, hogy melyik forrás legyen fix és melyik állítható jelszintű. Az időzíthető kikapcsolás már csak hab a tortán.

Az erősítőt B&W és Monitor Audio hangfalakkal teszteltük (Real Cable TDC300F vezetékekkel). Forráseszköznek Windows 10-et futtató PC-t használtunk. A számítógép és az erősítő közé AudioQuest Carbon USB kábelt illesztettünk, az áram pedig AudioQuest NRG Y3 kábelen érkezett. Az erősítőt otthoni igáslóként is használtuk egy kisebb lakásban. Ekkor Sony LCD TV-ről optikai kábelen keresztül, hétvégénként filmek, zenék és internetről közvetített műsorok megszólaltatását végezte.

Az A14 kezelhetőségét illetően semmilyen gondunk nem volt. Az egyedüli bökkenőt a számítógépes jelkapcsolat okozta, ugyanis a miénkkel halk pattanó hangra lettünk figyelmesek, ha pl. bezártuk a médialejátszó programot és átugrottunk a böngészőre. Vélhetőleg egyes konfigurációknál ez elő sem fog fordulni, máskülönben reméljük, hogy szoftverfrissítés útján orvosolni tudja a Rotel. Ha internethez csatlakoztatjuk az erősítőt, akkor menürendszerén keresztül könnyedén frissíthető.

Hangminőség

Az A14 hozta azt a szintet, amit a Roteltől megszoktunk és elvártunk. A jól ismert lendületes, tiszta, lényegre törő hangot kaptuk, melyet a hifi világa felé még csak kacsingató személy máris kifogástalanként könyvelt volna el. Az eredmény függ persze a hangfalaktól és egyéb körülményektől, ettől függetlenül referencia számlistánkat élvezhetően adta vissza.

A DAC kellemes csalódást okozott, pl. amikor próbaképpen Sony televíziónkról, optikai kábeles kapcsolat mellett indítottunk el egy cintányérokkal kezdődő Eliane Elias számot. Csilingelő, artikulált részletek jöttek a hangfalakból és a sztereó tér is mozgalmas, élénk maradt. A Carbon USB kábel beillesztésével már értelemszerűen a számítógép javára billent a mérleg.

Arra, hogy élvezhetően, dinamikusan és tisztán szóljanak a zenék és filmek, teljesen bevált. Az Aranyélet c. HBO sorozatot nézve pl. Az akciójeleneteknél kellő drámaiságot okozott a megfogott, ugyanakkor nem túlpumpált basszus. A párbeszédeket szépen tagolta és kiemelte. Amikor 96 kHz/24 bites fájlok hallgatására került sor, akkor azonban hallhattuk, hogy a sztereó tér közepét már csak kissé felületesen kezelte a rendszer.

A Rotel karakterét átitta egyfajta határozottság és lendületesség. Emellett lazaságot is képes volt mutatni. Például Cassandra Wilson - Red Guitar c. számát fülelve kellemes, játékos dinamikát kaptunk és az ének testes burokként épült fel. A hangfalakból nem kezdett felénk áramolni a zene, aránylag behatárolt mélységérzettel jelent csak meg, illetve a szórakoztatást jobban feladatának érezte a rendszer, mint az intimitást. Mindezen nem lepődtünk meg, hiszen szem előtt kellett tartani, hogy az erősítő az áráért cserébe rengeteg más funkciót is nyújtott a hangfalak puszta meghajtásán kívül.

Végszó

A Rotel A14 sokoldalú és képes összetett feladatkört ellátni, amennyiben sok forráseszközzel rendelkezünk és fontosnak tartjuk egy másodlagos hangfalpár meglétét. A maga módján modern, ugyanakkor kellő erővel is rendelkezik ahhoz, hogy használója néha kiadósan szórakozzon. Nagyobb hangerőn nem fog finomkodni a dinamikával, a jobban kontrollált és realisztikusabb erőművekért értelemszerűen a gyártó 15-ös szériájához érdemes fordulni. Mindenesetre főleg praktikussága és határozott hangja teszi vonzóvá ezt az erősítőt.

1 2

Következő oldal >