Parasound Model 2100 előerősítő és 2125 v2 végfok teszt
2017. december 13., szerda, 20:45
Parasound audio hifi erősítő előfok végfok előerősítő Parasound hifi Parasound erősítő Parasound teszt hifi erősítő sztereó erősítő erősítő teszt hifi erősítő teszt sztereó erősítő teszt Parasound sztereó erősítő teszt
Néhány hónapja volt szerencsénk alaposabban megvizsgálni az amerikai Parasound egyetlen integrált sztereó erősítőjét, ami igen jól vizsgázott a nálunk töltött idő alatt. Jelen tesztünkben egy kedvező árral rendelkező elő/végfok páros tette tiszteletét csapatunknál a Parasound New Classic szériájából.
Az új klasszikusok
A Halo Integrated 2.1 csatornás integrált sztereó erősítő, izgalmas napokat hozott a szerkesztőség életébe, nem csak a hangja, hanem a széleskörű szolgáltatás csomag, és a kiváló műszaki tartalom miatt is. A közel egymillió forintos vételár tükrében természetesen el is vár egy bizonyos szintet az ember egy ilyen készüléktől, de mi a helyzet akkor, ha egy elő/végfok felépítésű rendszer ennél 300 000 forinttal kedvezőbb ártáblával ékeskedik? A Parasoundnál a New Classic termékcsalád képviseli a kedvező ár és a klasszikus külső jegyek elegyét, ebből a New Classic Model 2100 előerősítőt és a középső szintű Model 2125 v2 végerősítőt kaptuk. A választható három végfok közül, méretben ez az egyetlen, ami megegyezik az előerősítővel, szemben az alap Model 275 (63 mm) vagy a csúcs Model 2250 (153 mm) magasságával.
Csomagolásuktól megszabadítva őket, érthetővé vált a modellcsalád frappáns elnevezése. Valóban találó név egy klasszikus hatású szálcsiszolt fekete előlappal, aranybarna feliratokkal és potméterekkel díszített készüléknek. Első blikkre, európai szemmel nézve kissé olcsó hatást kelt a mély és magas hangszín állításának lehetősége, ahogy egy audiofil kategóriát képviselő előerősítőn egy MP3 feliratú aux aljzat is. De a tengerentúlon ezt máshogy látják! Funkció és szolgáltatás mindenekelőtt! Ha megveszi az ember, ne legyen semmiben hiányérzete, és csak azért, mert apa kifizet 700 000 forintot egy hifi berendezésre, attól még a csemeték nyugodtan rádughatják az iPod-jukat vagy MP3 lejátszójukat, hogy Justin Bieberre tomboljanak a nappaliban. És ami a szolgáltatásokat illeti, ez csak a jéghegy csúcsa, de erről majd később. A Model 2100 előlapján ugyanis találunk még néhány hasznos tekerentyűt. A hangszínszabályzó (mély/magas, külön kikapcsolható) potik mellett egy aktív mélysugárzó jelszint szabályzója, az MP3 csatlakozója mellett pedig egy fejhallgató erősítő kimenet is helyet kapott.
A készülék jobb oldalán találjuk a hangerőszabályzót, mellette egy balansz állítási lehetőséget, valamint a bemenet választó potmétert, melynek használata közben kis relé kattanások kísérik a középső kijelzőn látható számmal jelölt perifériák közötti váltásokat. A Model 2100 hátlapja szintén megér egy misét. Ahogy a Halo-nál is megdöbbentő volt, úgy itt is szájtátva állunk a lehetőségek dzsungelében. Hat analóg (RCA) bemenet, melyből egy a phono erősítőhöz (MM/MC) tartozik, valamint további be- és kimenetek szolgálják a házimozi rendszerbe való integrálást, ami már ésszerű magyarázat a THX Ultra 2 minősítéshez egy sztereó erősítőn. Ezen felül pedig több végerősítővel és aktív mélysugárzóval láncba kötést, vagy okos otthonba való illesztést is lehetővé tesz a Model 2100. Egyedül a szimmetrikus (XLR) ki és bementeket hiányoltuk.
Az olykor rezonálásra hajlamos motorháztető alá nézve, katonás rend és minimalizmus uralkodik. Az áramköri lapok jól átgondolt tervezésről tanúskodnak, szépen rendezett kábelezéssel, ám a nem túlméretezett tápegységgel egyetemben, érződik a költséghatékonyságra való törekvés is.
A Model 2125 v2 egy meggyőző súllyal megáldott, külsőleg tökéletesen a Model 2100 előerősítőhöz passzoló, jól megépített végerősítő. Előlapja jellegzetesen "végfokos". Készenléti kapcsolóján kívül (amit a trigger csatlakozással amúgy is "automatizálunk") csak egy-egy A-B hangsugárzó választó gombot, valamint a két csatorna működését jelző kijelzőt találjuk. Ahogy az lenni szokott, itt is a hátsó fertályon találjuk a lényegesebb látnivalókat. A rendszerbe kötéshez szükséges trigger aljzatok mellett találunk egy A-B hangsugárzó "lock out" kapcsolót, melynek aktiválásával egyszerre fog üzemelni mindkét kimenet.
Jobbra haladva komoly segítséget kapunk egy házimozi rendszerbe való integrálás, vagy éppen hídba kötéshez való finomhangoláshoz, mely esetben egy felüláteresztő szűrő is segít a megfelelő sávok erősítésében. A banándugós hangsugárzó kábel csatlakozók aranyozottak ugyan, de a szorítók az olcsóbb kategóriából ismerős fekete/piros verziók, ami azonban nagyban megkönnyíti a helyes bekötést. Az AB osztályú erősítő belseje impozáns látványt nyújt.
Túlmértezett toroid transzformátor, szimmetrikus elrendezés, és méretes hűtőbordák felelnek a csatornánként 150 W (8 Ohm) optimális leadásáért. Ez 4 ohmon már 225 wattra nő, hídba kötve pedig már 400 W alacsony torzítású tiszta erőt présel ki magából a 2125 v2. Találunk itt is néhány apró jelet, ami a költséghatékonyságra utal, de ettől függetlenül jól összeválogatott alkatrészek dolgoznak a fedél alatt. Hogy mennyire végzik jól a dolgukat?
Meghallgatás
A Parasound párost igyekeztünk állványos és álló hangfalakon is megdolgoztatni. A 30 négyzetméteres helyiség betöltéséhez, több mint elegendő erőtartalékkal rendelkező duó, első körben ELAC és Triangle Genese Trio hangsugárzókon prezentálhatta tudását. Az ELAC BS 403 a korábbi Parasound Halo tesztelésekor is a segítségünkre volt, így könnyebb volt levonni a konzekvenciákat. A mellékelt távvezérlő pontosan ugyanaz a típus, amivel már korábban is találkoztunk. Nem túl okos, nem túl szép, kifejezetten olcsó hatást keltő kék megvilágítással, de a dolgát hibátlanul elvégzi.
A kezdeti időszakban hiányérzetünk volt a kapott hangot illetően, de ahogy az előző tesztalanyunknál, úgy itt is időt adtunk a Parasound erősítőknek, hogy átjárhassa őket a zene szelleme (azaz bejárattuk). Néhány nap szinte folyamatos járatást követően, beélesítettük teszt albumainkat és hallójáratainkat. Az eredmény hozta a papírformát, az enyhén mosottnak tűnő nyers hangzást, a Halo-nál tapasztalt nyugodt semleges dallamok és ritmusok követték.
A csatornánkénti 150 W helytálló adatnak tűnik, alacsony hangerőn is kellő dinamika és testesség jellemezte a produkciót. A sztereó színpad jól tagolt, kellően nyitott, de nem akar kimászni a falakon túlra. Megszokott jazz albumainkat váltogatva, a legjobb szó, amivel jellemezhetjük a produkciót, az a semleges. Az alacsonyabb frekvenciákból hiányoltunk egyfajta nyugodt magabiztosságot és feszességet, azonban a gitárpengések, fúvósok vagy cintányérok kompenzálták ezt az érzést. Az énekhangok ereje és tisztasága hangsugárzótól függetlenül lenyűgözően jelentek meg, jól pozícionálható térből. A színpad mélysége olykor zavarossá vált a különböző hangszerek elkülönítésekor, ám ez a forrásból is adódhat. Dinamikusabb rock albumokat pörgetve, olykor igazi erődemonstrációt tartott a Parasound páros. Heco Aurora 700 és Focal Aria 926 álló hangsugárzókon a lábdobok erejét szinte a mellkasunkban éreztük, ám lágyabb basszusok hallatán olykor enyhe búgásra való hajlamot véltünk felfedezni, ami véleményünk szerint további járatás során javulni fog.
Pop és elektronikus zenéket hallgatva is maximálisan otthon érezte magát a rendszer. Élvezetes testes erőteljes basszusok, hosszan hallgatható semleges közép és magas frekvenciák, sőt bizonyos elektronikus zenéknél bizony nem szégyelltünk egy kis plusz basszust tekerni az előlapi potméteren. Meglepetésünkre ez a kis csíny, javulást hozott a dobok és basszusok digitális hömpölygésébe, bár arra számítottunk, hogy átbillen zavaró dobozhangú búgásba. Ahogy korábban a Halo-nál, úgy itt sem értünk egyet a 3,5 mm-es fejhallgató csatlakozóval, de hát mit tehet az ember. A kis lyukból érkező impulzusok azonban ismét bebizonyították, hogy a mögöttes technika bizony megérdemelné a 6,3 mm-es kijáratot. Részletgazdag, kellemes és ütős hangok járták körül a fülünkre helyezett membránokat. Zenei stílustól függetlenül egy nagyon jó fejhallgató erősítőt kapunk a Parasound párossal, de tisztában vagyunk vele, hogy egy komolyabb dedikált készüléket nem fog kiváltani.
Összegzés
Amennyiben nagyon szigorúan nézzük, a Parasound Model 2100 és Model 2125 v2 páros jelenleg csak a képességeinek egy részét tudta bemutatni, így egyelőre csak annyit állíthatunk bizonyosan, hogy egy minden tekintetben vérbeli audiofil sztereó elő/végfok összeállítást volt alkalmunk megismerni. Vannak benne apró hiányosságok, és korlátok, de árkategóriájához méltó, vagy inkább azon túlmutató hangzásvilágot képvisel, mely meghálálja a jó kiszolgálást, akár forrás, akár hangsugárzók tekintetében. Az igazi értéke azonban abban a széleskörű szolgáltatáscsomagban és integrálhatóságban valamint fejleszthetőségben rejlik, amire szinte minden házimozi vagy hifi rajongó vágyik.