NAD D 7050 hálózati digitális erősítő teszt
A D osztály visszavág
2015. december 4., péntek, 20:25
NAD audio hifi erősítő sztereó erősítő digitális erősítő NAD erősítő NAD hifi erősítő teszt hifi teszt hifi erősítő teszt hálózati erősítő teszt digitális erősítő teszt
A NAD D 3020 a maga kategóriáján belül jól sikerült, de bizonyos értelemben visszafogott lett. A technológia, amire épül, izgalmas, érdekes, működőképes, de kritikus füllel azt kell mondjuk: kevés. Most a D 7050 digitális erősítőt tettük próbára, kíméletlenül, a legnagyobb hangerőig elmerészkedve. A hangfalak, kábelek és szobák váltogatása közben célunk csak az volt, hogy kiderítsük, mire képes a NAD úgy igazából, hogy magasabb kategóriás termékként megadja-e azt, amit az új digitális menő manóból hiányoltunk?
A NAD D 7050 a korábbi tesztünkben bemutatott D 3020 nagyobbik változata. Méretileg is hízott, noha mindössze negyedannyi helyet foglal, mint a legtöbb hagyományos erősítő. A különös termékadatok sorai közül sokaknak szemet szúrhat, hogy a D 7050 tömege mindössze 2,2 kg. Nem elírás, a termék kicsomagolása még egy ötéves gyermeknek sem lenne megerőltető feladat, egy felnőtt számára akár félkézzel is lehetséges. A D 3020 akkora volt, mint egy zsebszótár, most már lexikonnal van dolgunk. Apropó, a D 7050 ugyanúgy "jól érzi magát" könyvespolcon vagy egy szűkebb hifiállvány rekeszében, kicsit melegszik, de szellőzés nélkül is elboldogul.
Nagyobb ruhában
A NAD D 7050 külsőleg nagyon hasonlít a D 3020-ra annak minden előnyével és hátrányával. Praktikus, hogy a készüléket hasábszerűen felállíthatjuk és kellemes hatást kölcsönöz az oldalsó panelek gumírozott bevonata. Szintén trendi megoldás, de erősítőknél szokatlan, hogy a ki/bekapcsoló "gomb" érintésünkre reagál. A modern körítéstől eltekintve jobban örültünk volna a műanyag helyett fém készülékháznak, továbbá fém tekerőgomboknak. Fényes fekete műanyag gerincével a D 7050 inkább prémiumkategóriás IT termék benyomását kelti. Tetszetős, hogy az erősítőt lefektetve a kijelző automatikusan elfordul, kontrasztos, messziről is jól olvasható, az információkat (hangerő, aktuális forrásbemenet, stb.) szépen megjeleníti. A hangerő állításánál a kijelző lomhán, picit szaggatva reagál, erre még ráfért volna némi finomítás. A nagyméretű elektronikus hangerőszabályzó barázdált karimájának köszönhetően jól kézre áll. Felfüggesztése lehetne stabilabb, de a hangerő pontosan állítható vele. A kisebbik potméterrel a forrásbemenetek közt lépkedhetünk. Végül, de nem utolsó sorban az előlapra került egy fejhallgató kimenet is, melyre akár komolyabb hifi füleseket is nyugodtan rádughatunk.
Szolgáltatás dömping
Nem csupán egy 2 x 50 W-os erősítőt rejt a D 7050 ízléses csomagolása. A készülék beépített AirPlay-jel büszkélkedik, ami Apple mobilkütyü tulajoknak eleve jó hír. Akik korábban nem hallottak az Apple AirPlay technológiájáról, nekik dióhéjban ennyit érdemes tudni: a hifi készülékekbe telepített AirPlay Windows vagy Mac operációs rendszerekről, továbbá iOS mobileszközökről való vezeték nélküli zenelejátszást teszi lehetővé, felhasználóbarát módon. Az újrakódolt hanginformáció nagy része megmarad, tehát minőségi hangzásban lesz részünk. A D 7050 emellett magába foglalja a hálózaton megosztott audio tartalmak UPnP alapú lejátszását is. Ha otthonunkban egyáltalán nincsen helyi hálózat, akkor még mindig kiaknázhatjuk a Bluetooth-vevőegységet, mely a manapság elérhető legjobb; aptX kompatibilis. Ne feledjük, hogy az átütő hangzásért a küldő félnek is aptX-esnek kell lennie.
Az analóg sztereó bemenetek és a mélysugárzó kimenet száműződtek, rendelkezésünkre áll viszont 2 db koaxiális és 2 db optikai digitális bemenet, továbbá egy USB-B port számítógépes összekötéshez. Szintén a hátlapon, találunk még egy sztereó RCA kimenetet (jól jön aktív mélyláda bekötésekor) és egy 12 voltos trigger bemenetet is. Ezek társaságában lapul egy Ethernet aljzat és egy kifejezetten iOS mobileszközök dokkolására, töltésére szolgáló USB port.
Ha már szóba hoztuk az iOS-t, említést érdemel az ingyenesen letölthető D 7050 Control App segédalkalmazás. Az említett applikációval olyan finombeállításokhoz (EQ és hasonlók) is hozzáférhetünk, amelyek egyéb módon nem elérhetőek.
Hallgatás közben
A tesztidőszak elején egy középkategóriás Jamo Concert sorozatú állványos hangfalra kötöttük az erősítőt, de a készülék komolyabb hangsugárzó után áhítozott. Megadtuk hát a módját: néhány órára átváltottunk a quadral Argentum 430 állványos dobozra, majd végül egy NAD - ELAC BS 403 kombinációba is belefüleltünk. A hallottakat összesítve az alábbiakra jöttünk rá.
Mivel D osztályú erősítőről beszélünk, nem kell az elektronika "bemelegedését" kivárni, hogy megkapjuk a megfelelő hangzást. A NAD D 7050 a bekapcsolás pillanatától kezdve nyílt lapokkal játszik. És hogy megy a játék? Unatkozni egy pillanatig se tudtunk. A D 3020-hoz képest szinte mindenben jobb a D 7050 karaktere. A basszusokban fel lehet fedezni a tipikusan NAD-os jellegű, feszes és élénk dinamizmust. A közepek nyíltak, tiszták, miattuk gyakran felkapja a hallgató a fejét, arra gondolva, hogy "na, ez most tényleg élethű hang volt". Nem folyamatosan, de alkalmanként kiszöknek a hangszórókból olyan effektusok, melyek a valódi élet hangjával összehasonlíthatóak. Ha már szóba hoztuk a kistestvért, hozzá képest magas frekvenciás felbontásban is lényegesen többet produkál a D 7050. És ez még nem minden: ha feltekerjük a hangerőt a legnagyobb fokozatra, végre nem roskad össze a hangszínpad! Nem folynak össze a részletek, nem másznak el a basszusok, hanem stabilan ott maradnak, ahol kis hangerőn is voltak.
Miközben a legváratlanabb pillanatokban szemtelenül felénk röppen néhány realisztikus részlet, a sztereó tér közepe még mindig kissé gyengén épül fel. Több irányból és nagyobb mélységből érkezik az információ, mint a kisebbik modellnél, de az azonos árú, hagyományos erősítők terével nem veszi fel a versenyt. Nem szabad elfelejteni, hogy a D 7050 nem csak hangját adja az összegéért, hanem a csekély helyigényt és szemtelenül alacsony fogyasztást is, nem is beszélve a temérdek szolgáltatásról. Visszatérve a hangminőségre: zenei stílusokból mindent örömmel fogad. A minőségi felvételek fontos motívumait visszaadja, szinte minden zenét élvezettel, úgymond NAD-osan tálalt. Ha egy készüléken jó érzés hallgatni a zenét, az már önmagában sikernek számít. Vicces, de igaz, hogy néha érezni lehetett az erősítő szoftveres korrigálásait. A cintányérok rezdülése meseszépen szólt, de nagyobb hangerőn a fém érces csattanása és az ebből eredő kellemetlen, szinte fájdalomnak számító pszichikai érzésünk elmaradt. Ez inkább érdekesség, mint negatívum, hiszen sokan amúgy sem szeretik a "karcos" részleteket. Tesztalanyunk néhány apróságot szétken, kiegyenget a "fájó igazságból".
Végítélet
Akkor a NAD D 7050-et nem érdemes vájtfülűeknek választani? Ez csak részben érvényes. Azoknak fog tetszeni, akik sok információt meghallanak a zenéből, de abból a tengernyi hanghullámból néhányat saját ízlésükre szeretnének formálni. A D 7050 nem is annyira erősítő, sokkal inkább egy akusztikus számítógép, amit mindig jó érzés hallgatni. Attól, mert a sportkocsinkba automata menetstabilizálókat építettek, még jó érzés vezetni, nem? Nem azoknak készült, akik homlokukat ráncolva, a zenét elemezve, egy szétcsillapított szobában szoktak zenét hallgatni. Azoknak készült, akik egész nap fel-le rohangálnak a lakásukban, a telefonjukat nyomkodják, a TV-t nézik, és a házibulikon szeretnek nagyokat beszélgetni, táncolni. Mindeközben szóljon a zene szépen, tisztán. Az ilyen igényű hallgatók nem fogják hiányolni a sztereó felosztást, a részleteket viszont megkapják sok egyéb extrával, egyetlen dobozból. Tehát, ez a készülék a zenekedvelő átlagfelhasználók szórakoztató-központja. Egy frappáns dizájnterméknek álcázott hifi erősítő. Kíváncsiak vagyunk, mikor lesz a NAD kínálatában kapható olyan kompakt házimozi erősítő, amit ugyanígy, digitális technológiával építenek meg... valószínűleg előbb-utóbb annak is eljön az ideje.