Musician MDP-2 digitális futómű teszt

2022. szeptember 23., péntek, 11:25

Musician audio hifi lejátszó zenelejátszó médialejátszó audio lejátszó digitális futómű Musician teszt lejátszó teszt zenelejátszó teszt hálózati zenelejátszó digitális futómű teszt hálózati audio lejátszó hálózati lejátszó teszt

Még mindig vannak olyan zenehallgatók, akik valamilyen okból kifolyólag nem szeretnének/akarnak a streaming világába bekapcsolódni (előfizetés, a lánc kiépítése nem olcsó mulatság stb.) és nincs akkora mennyiségű CD gyűjteményük, ami lefedné a zenei stílusok széles tartományát. Erre a problémára nyújt megoldást a Musician MDP-2 digitális lejátszó, amibe kizárólag SD kártya és pendrive dugható, azokról játssza le a zenéket, így bízvást nevezhető egy puritán cél eszköznek, ahol a hangminőség az első, nem a számtalan néha teljesen felesleges szolgáltatás.

Nincs benne hálózati kártya, se WiFi, se Bluetooth, semmi olyan, ami esetlegesen zavart okozna az adatátvitelben. Van viszont minden igényt kielégítő digitális kimeneti csatlakozási lehetőség, ugyanis ebben a készülékben nincsen DAC. AES/EBU, S/PDIF koaxiális és optikai, I2S LVDS HDMI az, ami a rendelkezésünkre áll.

Forrás, forrás über alles mondá a nagy Elektronikus Koordinátor, azaz a jó hang a forráskészülékeknél kezdődik. Olyanoknál, amikbe csak azok az alkatrészek vannak beépítve, amik feltétlenül szükségesek a jó hang "előállításához". A Musician MDP-2 iskolapéldája ennek a filozófiának, kiolvassa az adatokat az SD kártyáról vagy a pendrive-ról, kiküldi a digitális kijáratra és ezzel le is tudta a saját dolgát, a többi a hozzákapcsolt DAC-on múlik.

Persze a belsejében el van rejtve még pár finomság, a kifinomult tápellátás, az Altera Cyclone IV FPGA chip és a Musician-tól megszokott minőségi kondenzátorok.

Kinézetben sem kell szégyenkeznie, elegáns szálcsiszolt alumínium előlap és színes LCD kijelző várja a leendő vásárlót.

Kinézet, csatlakozók

Egy digitális futóműhöz képest jókora doboz, teljes egészében fém burkolattal, ahol az előlap jó vastag, szálcsiszolt alumínium. Középen foglal helyet a méretes színes LCD, ami napsütésben is jól olvasható és szögből nézve sem torzulnak el nagyon a színek és a kontraszt.

Bal oldalon az SD kártyaolvasó nyílása, felette a bekapcsológomb, jobb oldalon az öt db vezérlő gomb, amikkel a menüben és fájlok között tudunk navigálni.

Hátul a tápegység IEC aljzata, a digitális kimenetek csatlakozói - S/PDIF koaxiális és optikai, AES/EBU, I2S LVDS HDMI - lelhetők fel és itt találjuk meg a pendrive USB bemenetét is. Az összes csatlakozó magától értetődően aranyozott.

Az összbenyomás egész tűrhető, kifejezetten pofásra sikeredett a kinézet.

Feltétlenül szót kell ejtenünk a mellékelt távirányítóról, ami vetekszik a jobb high end készülékekhez mellékeltek kinézetével. Súlyban egészen biztosan, ami közelíti a fél kilót és ez is szálcsiszolt alumíniumból készült, kerek vezérlő gombok garmadájával, amivel az összes funkciót vezérelni tudjuk az Musician MDP-2-n.

Belül

Sajnos sok információnk nincsen arról, hogy pontosan mi is van a belsejében, a gyártó sem túl bőbeszédű ebből a szempontból, az Altera Cyclone IV FPGA chip az biztos és a NYÁK-lap példás felépítése is bíztató.

Használat közben

Ebben az esetben még csak drivert sem kell telepítenünk, összekötjük valamelyik nekünk szimpatikus kimeneten egy DAC-kal, bedugunk egy SD kártyát, vagy egy pendrive-ot és bekapcsoljuk.

A kijelzőn hasonlóan jelennek meg a zenék, mint a Windows fájl szerkezete, mappákra és a mappákban lévő fájlokra bontva. A jobb oldalon lévő nyomógombokkal és/vagy a távirányítóval tudunk navigálni közöttük a megszokott kis piktogramok útján.

A kis képernyőn minden fontos információ megjelenik, felbontás, mintavételi frekvencia, hangerő, és kapunk az egyik üzemmódban egy spektrális felbontást kijelző (frekvenciákra bontva kijelzi a kivezérlés értékét) animált képet. Borítóképet sajnos nem tud megjeleníteni, de anélkül sem dől össze a világ. A láthatósága egészen jó, napfényben is remekül olvasható, bőven elfogadható ebben a kategóriában.

A lejátszható formátumok WAV, APE, FLAC, MP3, DSD 256 és ezt tessék komolyan venni, mást nem volt hajlandó elfogadni (valami ókínai felirat jelent meg a képernyőn, mint hibaüzenet, ha mást próbáltunk), igaz, ez az általában használt zenék 99 %-át lefedi.

A bedugott kártyákat probléma nélkül kezelte, nem zajongott, pattogott a formátum váltások között, gyorsan és pontosan tette a dolgát.

Melegedés minimális mértékben volt észrevehető, inkább csak egynémely pendrive melegedett fel hosszabb használat közben, de az sem mindegyik, teljesen véletlenszerűen jött elő ez a jelenség.

Tesztkörnyezet

Naim SUPERNAIT 3, Cambridge Audio 851A, Topping LA90 sztereó erősítők, Cocktail Audio X50D hálózati futómű és streamer, Topping D70S, S.M.S.L M400, Gustard X26 Pro DAC-ok, Topping A90 fejhallgató és előerősítő, Satori hangdobozok, SVS SB-3000 szubláda, VIABLUE és Schnerzinger kábelezés.

Hangminőség

A Musician szeret az átlagtól eltérő megoldásokat alkalmazni lásd az R2R (létra) kialakítású DAC-jait, A osztályú fejhallgató erősítőjét, robusztus készülékházait a dús, telt és magabiztos hangzásvilágát.

Az MDP-2 első ránézésre nem mutatott túl sokat, elfogadható külső, kicsit szűkös a ráköthető források száma és típusa, a lejátszható formátumok száma sem túl világbajnoki.

Az áll-leejtés azután következett, miután rádugtunk egy pendrive-ot FLAC, DSD, WAV és APE formátumú zenékkel.

Nem nagyon szeretjük az "analóg" hangzás kifejezést, mert nincs definiálva ez a fogalom és majd’ mindenki mást ért alatta, az egyéni ízlése szerint magyarázza, számára mit jelent ez a jelző.

Viszont most kivételt kellett tennünk, ha nem is teljes mértékben magát a fogalmat használva, inkább az analóg zenelejátszás egyik sarokkövét megemlítve, nevezetesen a mozgó mágneses (MM) hangszedőt. A legjobban ugyanis egy igen magasan jegyzett MM hangszedő hangzásvilágra lehetett hasonlítani azt, ami megszólalt.

Millió részlet, ami egy színes és telten dús, egységes hangzásban jelent meg itt, ebben az esetben tényleg igaz az a mondás, egy ez tipikus analóg hang zaj és torzítás nélkül. Megvolt benne az a varázslat, ami a jó lemezjátszót és hangszedőt jellemzi, a dinamikus, magával ragadó, a hallgatót a fotelhez szögező hangzás, amitől nehéz szabadulni még akkor is, ha tudjuk, hogy azért némi csalás van benne. Ez a csalás egy jó értelemben vett színezésben jelent meg, picit feldúsította a felharmonikusokat, kitágította a szubjektív dinamikatartományt összefogta és nem engedte külön élni az alsó, a középső és a magastartományt.

A sterilségnek és a digitális mellékíznek itt még a lehetősége sem merült fel, ami (némi képzavarral élve) kézzel, illetve füllel "foghatóan" hallható volt Mark Knopfler gitárjátékán. Megint csak a telt dús jelzők jutottak az eszünkbe, nem vált ketté a gitár teste és a húrjai játék közben, kifejező és szenvedélyes egységet alkottak egymással.

Mike Oldfield zenéi nem a hasba rúgó és tömény basszusairól híresek, jó készülékek kellenek hozzá, hogy egyáltalán olyan szintre lehessen felhozni az alsótartományt, ahol ez a rész hangsúlyosan meg tud jelenni. Az MDP-2 hozta ezt a szintet, néha egészen meglepő futamok kerültek a felszínre, olyan részletek, amikről eddig fogalmunk sem volt, hogy ott vannak, vagy csak jelzés értékűen voltak jelen.

A csillogó, egyben lágy és abszolút torzításmentes felsőtartomány csábított a további élvezetre, előhozva a "na, csak még egy számot hallgassunk meg" érzést, ami a sokadik "még egy" szám után sem nagyon akaródzott elmúlni.

Játszi könnyedséggel szólaltatta meg Hans Zimmer prágai koncertjéről az egy szál zongorát, a The Dark Knight hát- és szőnyegborzoló infrabasszusait, alaposan megdolgoztatva az SVS SB-3000 szubládát, a Circle of Life kitartott női énekhangjain sem omlott össze, végig meg tudta tartani az előadás ívét, mégpedig igen szórakoztató módon, sehol sem fulladt le az énekesnő hangja.

Leonard Cohen bariton énekhangja gerinccsiklandozó módon stimulálta a hallósejtjeinken keresztül a gyönyörközpontunkat, itt is képtelenek voltunk szabadulni attól az érzéstől, hogy valami kifinomult lemezjátszót hallgatunk a hátrányai nélkül, csak az előnyeit hangsúlyozva. Finomság és erő együtt, alaphangon számolva is úgy nagyjából egymás után tucatszor hallgattuk meg Disturbed - The Sound of Silence feldolgozását, Simon & Garfunkel alap felvételéből, aminek a hallgatása közben még a talpunk is libabőrös lett.

A frekvenciasáv egyensúlya tökéletesen rendben volt, semmi kiemelés és/vagy beszakadás a görbén, nem operált mű basszusokkal, vagy túlfényezett magastartománnyal, amit a DAC-ra és a fülünkbe juttatott az teljesen egyenletes volt.

Természetesen vannak sokkal jobb hasonló gyártmányok, de azok sokkal többe is kerülnek, és egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy mindegyik ugyanúgy elszórakoztat, mint az MDP-2. Némelyikre inkább azt lehet mondani, csodállak, ámde nem szeretlek, itt viszont a szerethetőség kerül előtérbe, a hiányosságok feltűnő jelenléte nélkül.

Konklúzió, ajánlás

A Musician az MDP-2 képében letett egy olyan masinát az asztalra, ami egy igen érdekes megoldás, minden szempontból. Nincs hálózati lehetőség, mérsékelt a külső merevlemez kapcsolat (USB 2.0), valamint SD kártya, vagy pendrive dugható rá. Ami nem feltétlenül hátrány, ugyanis ebben az esetben a legkisebb az elektromos és mechanikai zaj, ami káros hatással lehet/van a hangminőségre, vélhetőleg ezért áldozták fel a többi lehetőséget a Musician mérnökei, maradva ennél a puritán megoldásnál.

A hangja pedig egészen meghökkentő.

Vannak készülékek, amik szélesebb frekvencia-átvitellel, nagyobb dinamikával, semlegesebben szólnak, de van bennük valami sterilség, valami olyan unalmas jelleg, ami teljesen hiányzik abból a hangból, mint amit ez a kis doboz nyújt.

Magával ragad, beleragaszt a fotelbe és nem enged felállni belőle, gyengéden ott marasztal és elvarázsol a zenéjével. Ez a zene - mint, ahogy már feljebb is írtuk - nagyjából egy piszok jó MM hangszedő stílusának felel meg recsegés, torzítás és zaj nélkül. A hallgathatósága példaértékű, erre még a sokkal, de sokkal drágább gyártmányok sem mindig képesek.

A végeredmény teljesen egyértelmű, akinek elég ez a szűkös lejátszási lehetőség hardver szinten (SD kártya, pendrive) annak feltétlen ajánlott a Musician MDP-2 meghallgatása, de még másoknak is erősen ajánlott a kipróbálása, ugyanis lehet, hogy náluk ragad...

1 2

Következő oldal >