Musical Fdelity LX2-LPS phono előerősítő teszt

2020. július 10., péntek, 06:05

Musical Fidelity audio hifi erősítő előerősítő vinyl phono vinyl lemezjátszó phono előerősítő phono teszt Musical Fidelity phono Musical Fidelity teszt phono előerősítő teszt Musical Fidelity phono előerősítő

A Musical Fidelity-től több eszköz is megfordult nálunk, azonban phono előerősítőik eddig valahogy elkerülték szerkesztőségünket. Azonban most lehetőségünk nyílt a belépőmodell kipróbálására, ami elé örömmel néztünk, hiszen a Musical Fidelity híres hangminőségéről és termékeik igényes kidolgozásáról. Nincs ez másképp az LX2-LPS esetében sem, a meghallgatás nem okozott csalódást.

Kinézet és funkciók

A Musical Fidelity LX2-LPS kicsomagolását követően közepes méretű phono egységet látttunk. A készülék végtelenül egyszerű kinézetű, mégis módfelett igényes porszórt fémháza és súlya azonnal bizalmat keltett. Az előlapon kétállású be- és kikapcsoló, valamint MM és MC között választó billenőkapcsolók és egy kis, LED visszajelző foglalnak helyet, utóbbi a készülék be- vagy kikapcsolt állapotáról árulkodik. A hátlapon külön elhelyezett MM és MC bementeket, valamint szintén két külön terhelőbemenetet kapunk, valamint itt kapott helyet a földelés csatlakozása és az RCA kimenet is. Ezen túlmenően semmi nincs a készüléken, beállítási lehetőségek nincsenek, sem MM sem pedig MC vonalon. Egyetlen opciónk a terhelőbemenetek használata, amik valamelyest nagyobb impedanciával dolgoznak, mint alap RCA társaik. Ennél fogva nem tudjuk hangszedőnkhöz állítani az LX2-LPS-t, viszont gyakorlatilag minden hangszedővel azonnal használható. Cserébe, például ha nagyon alacsony kimenetű MC hangszedővel használjuk, akkor lehetséges, hogy a dinamika egy része elvész vagy nem hallhatjuk hangszedőnk valós tudását. Persze értelemszerű, hogy az LX2-LPS árkategóriájában ez még bőven jó kompromisszum, így nem törünk pálcát felette emiatt.

Tesztkörnyezet és tesztzenék

A Musical Fidelity LX2-LPS-t egy nála néhány kategóriával magasabb szintet képviselő rendszerben és további komponensekkel hallgattuk meg, éppen ezért biztosak vagyunk abban, hogy tudása legjavát hallottuk. Hangszedőnek és futóműnek Denon DL103R és Denon DP-400 párost választottunk, erősítőnek Naim Supernait 3-at, míg a megszólalásról egy pár Monitor Audio Gold 100 állványos hangsugárzó gondoskodott. Természetesen minőségi táp, összekötő és hangfalkábeleket használtunk, valamint megoldottuk az esetleges hálózati zavarok szűrését is.

Szokásos tesztzenéinket hallgattuk meg az LX2-LPS-el: Mike Oldfield - Return to Ommadawn, Islands és Crises lemezét, a Pink Floyd - Wish You Were Here újrakiadását, továbbá Jean Michel Jarre - Chronologie című művét. Ezt követően még Muszorgszkij - Egy kiállítás képeit is feltettük (Maurice Ravel hangszerelésében) és előkerült a DALI legújabb tesztlemeze is.

Meghallgatás

Az LX2-LPS meghallgatása nem okozott sem csalódást, sem különösebben nagy meglepetést: abszolút hozta a kategóriában elvárható megszólalást. A tipikusan Musical Fidelity-s hang kifejezetten kellemes és zenei, nem nyomja el a vinyl szónikus tulajdonságait. A sztereó tér bár nem volt túlzottan nagy, mégis megfelelőnek mondható, a csatornaelválasztást viszont kifejezetten jól kezelte az LX2-LPS, áthallásról, pontatlan panorámákról szó sem lehetett. Az akusztikus felvételek esetében kellő dinamikát és megfelelő felbontást kaptunk, ugyanakkor a szellősség, az apró részletek átadása már valamivel kevésbé bizonyult meggyőzőnek. Természetesen utóbbi kijelentésünk inkább abszolút értéken értelmezhető, árához viszonyítva parádésnak mondható az LX2-LPS teljesítménye ilyen téren is.

Elektronikus zenék esetén remekelt, dinamikus, kellően zenei előadást kaptunk a rettegett "digititisz" (ez az a jelenség, amikor vinyl lemezeink analóg megszólalását egy jellemzően nem csöves, alacsony kategóriás előfok kissé digitális ízűvé teszi, illetve szokás még használni akkor is, amikor digitális zenéink kifejezetten "zeneietlenül" szólalnak meg az analóg forrás hiánya miatt) jelenség nélkül, így minden tekintetben elégedettek voltunk. Klasszikus zene esetében, a nagyzenekar ereje és dinamikája átjött az LX2-LPS-en, még ha a részletek és a hangszínpad térábrázolása hagyott is némi kívánnivalót maga után. A sztereótér minden hallgatott zene esetében körülbelül megfelelő méretű maradt, de természetesen nem lépett túl hangsugárzóinkon. Jazz és énekes felvételek esetében a jelenlétérzet volt valamivel kevésbé hangsúlyos, az ének viszont szépen, dinamikusan és szellősen jelent meg.

Összességében kifejezetten elégedettek voltunk, a Musical Fidelity LX2-LPS jól teljesített minden helyzetben és nem válogatott, remek társ lehet egy belépő szintű vinyl rendszerhez.

Összegzés

A Musical Fidelity hű maradt nevéhez és még belépő modelljét is olyan tulajdonságokkal ruházta fel, amik kifejezetten zenei élménnyé teszik meghallgatását. Természetesen arányosan érdemes gondolkodni rendszerépítéskor és hasonló kategóriájú eszközökből válogatni láncunkba. Az LX2-LPS egy 300 000 Ft összértékű (tehát hangkarral és hangszedővel, kábellel együtt értelmezett) lemezjátszónak még bőven jó társa lehet, éppen ezért csak akkor érdemes magasabb kategóriás phono egységben gondolkodnunk, ha ennél kifinomultabb lemezjátszóval - és rendszerrel - tervezünk.

1 2

Következő oldal >