Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Monitor Audio Silver W12 aktív mélyláda teszt
2021. április 1., csütörtök, 20:30
Monitor Audio audio házimozi hangfal hangszóró mélyláda szubláda subwoofer aktív mélyláda házimozi mélyláda hangfal teszt mélyláda teszt aktív mélyláda teszt Monitor Audio hangfal Monitor Audio mélyláda Monitor Audio hangfal teszt
Két Monitor Audio mélyláda - Bronze W10 5G és Bronze W10 6G - megismerése és bemutatása után a magyarországi forgalmazó Extreme Audiótól elkértük és megkaptuk a Silver W12 típusút. Azért óhajtottuk kipróbálni, mert tetszettek a kisebb testvérek, valamint sok szépet és jót olvastunk az "ezüst" családba tartozó mélyládáról. Igazak voltak a hírek, jogosak a dicséretek? Erre adunk választ az alábbiakban.
A Monitor Audio Silver W12 konstrukciója zárt, ez nálunk kapásból jó pontnak számít. 30 centis, öntvénykosaras hangszórójának membránja a jól ismert, védjegynek is tekinthető C-CAM (Ceramic Coated Aluminium and Magnesium) anyagból készült. Könnyű és merev, ami alapkövetelmény és egyenes út a jó hangzás irányába.
3 colos lengőtekercsét 500 wattos, D osztályú, Hypex modulos erősítő és hatalmas, dupla mágnes egység mozgatja. Saját mérésünk szerint hangszóró tömege 7,7 kg. Pilléje sűrű szövésű és feszes, remélhetőleg a hangja is kiérdemli ezt a jelzőt! Pólusvasának furata extra átmérőjű, belső végére fémrácsot illesztettek, ami a mozgó részeket védi az esetlegesen oda kerülő kóbor részecskéktől. Erre minimális az esély, mivel a doboz zárt, de jobb félni, mint megijedni!
Az eleve vastag MDF lemezek belsejére valamilyen bevonatot vittek fel, bitumenes lapokra tippelünk, de annyira kemény a felületük, hogy akár valami más is lehet. Az említett fényes, rücskös, fekete réteg csak a szivacsbélés elmozdítása után látható, bár a hangszóró gyárban elkövetett behelyezése egy helyen felgyűrte, így nem kellett megerőszakolni a szerkezetet. Egy ilyen kategóriájú mélyládában alapértelmezett valami belső merevítés, ami a Silver W-12-ben is megtalálható. A képeken jól látszik, magyarázat nem kell hozzá. Belső kábelezése bizalomgerjesztő vastagságú, nem fordult meg fejünkben a csere gondolata, ami a múltban jó pár tesztalanyunkkal kapcsolatban megesett.
A már megemlített erősítőt és a membrán mozgását DSP tartja ellenőrzés alatt. Egy 32 bites mikro-kontroller másodpercenként 1000 mintavétellel monitorozza a működést, szükség esetén beavatkozik, amivel többek között az esetleges túlvezérlés okozta torzítást akadályozza meg. Már ennyi is elegendő lehetne a boldogsághoz, ám a tortára még hab is érkezik. A neve APC (Automatic Position Correction) amit a Monitor Audio marketingesei titkos fegyverként emlegetnek. Valójában egy mikrofonos önbemérő, a Silver W12 hangját a szobaakusztikához igazító EQ-ról van szó. Ennek a műveletnek eredményeképpen háromféle, optimalizált - Music, Movie, Impact - frekvenciamenetből választhat a felhasználó. A kezelési útmutató felhívja a figyelmet arra, hogy ezt a folyamatot végezzük elsőként, utána következzen az AVR/processzor szobaakusztikai korrekciója. Azért említjük meg, mert sokszor felbukkanó kérdés a különböző fórumokon, hogy mi a helyes sorrend?
Az EQ görbék közül a tetőlapon elhelyezett egyik nyomógombbal választhatunk, apró LED jelzi különböző fényekkel az aktuális állapotot. A hangerő (érzékenység, vagy jelszint) szabályozó egy tízforintos méretű, recés szélű korong, rajta V alakú bemélyedés segít beazonosítani a pillanatnyi állást. Skálázás nem könnyíti meg a felhasználó dolgát. E mellett található a mérőmikrofon Jack aljzata és az ekvalizációt elindító gomb. A kezelési leíráson kissé nehezen tudtunk eligazodni, de végül sikerült értelmezni és azt a gyakorlatba átültetni. Amennyiben valaki hozzánk hasonlóan döcögősen jutna el a végeredményig, az ne magában keresse a hibát.
A mélyláda hátuljára tekintve, kivéve a tetőlapra telepített hangerő gomb hiányát, a szokásos kép fogadott minket. Aluláteresztő szűrő tekerőgombja, fázis (0 vagy 180 fok) választó, bekapcsolás menedzselés, RCA be- és kimenetek. Nem mindennapos az USB aljzat, ami firmware frissítés esetére áll rendelkezésre. Legalább egy XLR LFE bemenetnek örültünk volna, ebben az árkategóriában találkoztunk már olyannal!
Remekmívű lábakat adnak a Silver W12-höz, ugyanolyanokat, mint amilyenek a Silver sorozatú állódobozok tartozékai. Nagy átmérőjük és hullámos (ennél jobb jelzőt nem találtunk) szélük jóvoltából csekély erőfeszítéssel betekerhetők és szintezhetők. Közepükbe acél tüske csavarozható, de nélkülük is mintaszerű alátámasztást, stabilitás és elcsatolást biztosítanak.
A tartozék takaróidom, hangszóróselyem keretének sarkait nagy ívű lekerekítéssel tüntették el, vagy inkább eleve olyannak tervezték és gyártották. Mivel fekete színű, fehér lakkozáson szerintünk enyhén disszonánsan, mások szerint esetleg csinosan mutat, a sötétebb változatokon alig észrevehető. Mindez aligha lényeges, mert a vérbeli házimozisok egyrészt úgyis benne hagyják a nagy kartondobozban a többi csomagolóanyaggal együtt, másrészt a fehér hangdobozokat messziről kerülik, hiszen azok a vetítővászonról visszaverődő fényben szinte világítanak. Rontják a fekete szintet és a kontrasztot, halványítják az élénk színeket. Nálunk fekete zongoralakk burkolatú példány vendégeskedett, amin tényleg meglátszottak az elhelyezés és beüzemelés folyamán elkerülhetetlenül rákerülő ujj- és tenyérlenyomatok, amiknek letörölgetése után mindegyik oldala teljes pompájában és fényében ragyogott. A 6 hetes tesztidőszak alatt 3-4 naponta portörlő eszközzel (többféle kapható, egyiket sem szándékozunk reklámozni, megnevezni) olyan tisztán tudtuk tartani, hogy a legkritikusabb házisárkány sem tudott volna belekötni. A Silver W12 kapható még dió, rózsafa, natúr és fekete tölgy színekben. Azt, hogy ezek fóliát jelentenek, vagy furnért, arra roppant kíváncsiak vagyunk, megpróbáljuk kideríteni. Annyi egészen bizonyos, hogy képeken szuperül, birtoklási vágyat ébresztően néznek ki.
Gyakorlati tapasztalatok
A Monitor Audio Silver W-12 Marantz SR8015 házimozi erősítőtől kapta a megszólaltatandó jeleket, összeköttetésüket Nordost Bass Line kábel biztosította.
A be-kikapcsolás hangtalan, észrevehetetlen, a működést jelző LED elhelyezése, fényereje példás, nem világít az ember szemébe. Nem siet aludni menni, csak 20 perc jelnélküli idő után kapcsol készenléti állapotba.
A gyártó honlapja ultra nagy membránkitérésűnek reklámozza ezt a szubládát, ami tapasztalatunk alapján túlzásnak tűnik. Ez egyáltalán nem negatívum, mert minél nagyobbat lendül előre és ebből következően hátra a membrán, annál több esélye van az optimálistól, lineáristól eltérő mozgásra. A gumiperem vastagsága sem juttatja eszünkbe a kerti locsolócsöveket, hétköznapi nevükön slagokat, sőt, véres hurkát sem. Nem állítjuk azt, hogy a nagy Xmax rossz, lehet azt hibátlanra kivitelezni, de ha nem adunk esélyt a negatívumoknak, akkor azok biztosan nem fognak előfordulni.
Kezdésként elvégeztük a szokásos, nem hivatalos hangnyomásmérést, a kanapé közepén ülve, mellmagasságban tartott műszerrel, hogy lássuk a kijelzőjét. A 20 hertzhez képest a 25 mindössze 3 decibellel volt hangosabb, a 31,5 pedig további kettővel, ez szuper. Feljebb haladva elismerést érdemlő linearitást tapasztaltunk, kiválóra értékelve a vizsga eme részét.
Részben köszönhető mindez a kétszeri (saját és Audyssey) mérésnek és ekvalizálásnak, amik jelentősen javították a frekvencia-átvitelt.
Jól bevált teszt-jeleneteinket sorra véve ütött és rúgott a Silver W12, de nem úgy, mint a bolondóra, sokkal inkább kickbox világbajnokság negyeddöntős szintjén.
A San Andreas iszonyatos, sokkoló képeihez, az összerogyó, eldőlő felhőkarcolók látványához társuló robajok, robbanások nem szóltak annyira durván és félelmetesen, mint mondjuk a Klipsch R115SW-vel, de a revolver és egyéb fegyverek dörrenése jóval közelebb állt a valóságoshoz, mint a nagy basszreflex láda által megszólaltatva. Nem beszélve Marcus Miller basszusgitárjának hangjáról, amibe nem tudtunk belekötni, előkerültek azok a részletek, amiket az előbb említett, a maga kategóriájában kiváló amerikai csak elnagyolva, vázlatosan hozott elő. Kedvenc koncertfilmjeink (Hit Man, Hit Man Returns, Celine Dion - A New Day, Chris Botti in Boston, Adele Live at the Royal Albert Hall) szubbasszusait is úgy szólaltatta meg, ahogy mi igazán szeretjük. Pontosan, feszesen, megfogottan, részletezően, ahogy egy félmilliós, zárt mélyládától elvárható. Igen, kétségtelenül hallottunk drágább versenytársaktól még finomabb és erőteljesebb produkciót is, ám szigorúan ezt az árkategóriát tekintve egyértelműen dobogós teljesítményről beszélhetünk. Félreértés ne essék, a teljesítmény ebben az esetben nem a wattokra vonatkozik! Azokból is van bőséggel, ezt igazolta a Valkyrie légvédelmi gépágyújának és a repülőgépekről ledobott bombáknak, robbanásoknak mellbevágó dörrenése. A Drive forgópisztoly lövéseit valami megmagyarázhatatlan, talán enyhén fegyvermániás indíttatásból szeretjük többször egymás után meghallgatni. De csak akkor, ha azok úgy szólnak, ahogy illik. A Silver W12 kiváltotta belőlünk az ismétlés kényszerét.
A hangminőségre, hangnyomásra (és egyebekre) adott pontszámokat - ezt nem győzzük elégszer hangsúlyozni - nem szabad összehasonlítani sem az olcsóbb, sem a drágább versenytársakéval. A félmillió körüli szubládákra kiosztott 4,5 csillag sokkal jobb minőséget jelent, mint a 200000 forintosok maximum értéke. A magasabb kategóriásakkal, fordított előjellel, ugyanez a helyzet, nem részletezzük.
A Monitor Audio Silver W12 egyértelműen ajánlott a saját családjához, de a Bronze sorozatból válogatott szettekhez is, amennyiben valaki kevesli a W10 képességeit. Természetesen rengetegféle egyéb hangdoboz összeállításban is kitűnően megállja a helyét, hiszen a mélyládák olyanok, mint sok autószerelő műhely: márkafüggetlenek. Figyelembe kell venni, hogy nem a pusztító hangnyomás a kedvenc műfaja, hanem a minőségi, zárt szubládákra jellemző, már felsorolt és a mérlegben szintén említett pozitív tulajdonságok. Ezek miatt szerettük meg!
