Marantz PM6005 integrált sztereó erősítő és CD6005 CD-lejátszó teszt
2014. július 2., szerda, 14:30
Marantz PM6005 CD6005 audio hifi DAC CD-lejátszó Marantz hifi Marantz DAC Marantz CD lejátszó teszt hifi teszt CD-lejátszó teszt Marantz CD teszt
A Marantz a hifi világában járatosak számára egyike a megkerülhetetlen, alap márkáknak. A cég neve sok évtizede összefonódott az igényes zenehallgatással, a KI Signature emlegetése pedig még ma is sokaknak elég ahhoz, hogy szaporább legyen a szívdobogásuk. A gyártó aktuális kínálatából válogatva azonban most nem egy KI variáns, hanem az új 6000-es sorozat CD-játszója és sztereó erősítője került vizsgálatra.
A CD6005 egy mai szemmel egyszerűnek tűnő CD-lejátszó, ám a fő funkciója mellett pendrive-ról is képes zenét megszólaltatni. A támogatott formátumok között ott találjuk természetesen az MP3, WMA és AAC fájlokat. A mostanság egyre gyakrabban előforduló, veszteségmentes tömörítésű FLAC azonban nem szerepel a listán.
A készülék az előlapi USB port ellenére, vérbeli CD-lejátszó, vagyis DAC funkciót és hálózatos képességeket ne keressünk rajta, főleg ilyen áron! A lejátszó belsejében a Cirrus Logic CS4398-as típusú csúcs DAC chip dolgozik, ami után a jelet a Marantz saját HDAM-SA2 jelerősítői kezelik. Vagyis papírforma szerint ennek a készüléknek jól kell muzsikálnia.
A PM6005 egy klasszikus sztereó erősítő, két fontos extrával. Az egyik a hagyományos lemezjátszó (MM) csatlakozás, a másik egy-egy optikai és koaxiális digitális bemenet. Vagyis hagyományos lemezjátszóról és digitális forrásból is képes muzsikát varázsolni. Teljesítmény oldalon a PM6005 nem száll be a wattok versenyébe, amit a házimozi erősítők többségének üres ígéretei táplálnak. A kimenő teljesítmény 8 ohmon mérve 45 W, 4 Ohm mellett 60 W. Ez elsőre talán nem tűnik soknak, de ha jól van megépítve, akkor igazából bőségesen elég lehet a legtöbb hangdoboznak és felhasználónak. A rendszer legnagyobb teljesítményfelvétele 155 W, így a 60 W magabiztos leadásának nem látjuk igazi akadályát. A készülék belsejében egy toroid trafót és a CD6005-ben is használt Cirrus Logic CS4398 DAC-ot találjuk, no meg a Marantz termékeire jellemző HDAM-SA2 és SA3 áramköröket, amik a mostanság divatos OPAMP-oknál jobb minőséget ígérnek. Vagyis, papírforma szerint ez is egy ígéretes típus.
A készülékek külleme a Marantz aktuális formavilágát követi, amiről a szerkesztőségben megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint elmegy, mások szerint eszelősen jól néz ki. A CD-játszó és az erősítő teljesen egyforma távirányítókat kaptak, így ha együtt vesszük őket, az egyiket el is tehetjük tartaléknak. A CD-lejátszó hátlapján nem várnak meglepetések. A tápcsatlakozó aljzata került az egyik sarokba, az analóg kimenet a másikba. Közöttük vannak a rendszervezérlő csatlakozók és a digitális kimenetek. A rutinos hifistának talán az is feltűnik, hogy a szokásosnál kicsit távolabb került egymástól a jobb- és baloldal RCA aljzata, ami sokszor az igényes belső árulkodó jele.
A készülék előlapja, amennyire lehet, szimmetrikus elrendezésű. A szokásos kezelőszerveken túl, itt kapott helyet az USB aljzat, amit szerény kompatibilitása miatt a gyártó iPhone-hoz ajánl, és ide került egy fejhallgató kimenet, hangerőszabályzóval együtt.
Az erősítő hátlapján is szépen elkülönül az egyik sarokban a tápcsatlakozó, ami mellett az első aljazok a vezérlést szolgálják. A masszív, aranyozott hangfal kimenetek majdnem középre kerültek, mellettük alul az analóg csatlakozók 3 csoportra lettek osztva. Így jól elkülönülnek egymástól a lemezjátszó és vonalszintű bemenetek, valamint a vonal kimenet. Felettük egymástól távol van az optikai és koaxiális digitális bemenet pár, illetve a sarok felé eltolva a lemezjátszó földelési pontja.
Az előlap itt is egyszerű és logikusan felépített. A Source Direct, ami kiiktatja a hangszínszabályozást, az A-B kimenet választó és a loudness, aminek a jelenlétéért mi nem rajongunk, esztétikus egységet alkotnak a hangszín és balance potméterekkel, illetve a bemenet jelző LED sorral. A tervezők még arra is figyeltek, hogy a fejhallgató és az infra érzékelő kis ablakocskája szimmetrikus párt alkossanak. Nehéz vitatni, hogy a Marantz igyekezett ezeket a modelleket minden szempontból vonzóvá tenni.
Szóljon!
A tesztet most a megszokottnál is több hangfallal futtathattuk le, mivel a szokásos szerkesztőségi Tannoy, DALI, ELAC, Cambridge dobozok mellett még további ELAC, Q Acoustics és Polk Audio hangfalak is megszólaltak a Marantz szett társaságában.
A meghallgatások első körét saját teszthelységünkben végeztük és a tapasztalataink egészen vegyesek voltak. A CD6005 hangja sokszor egészen elvarázsolt. Az lényegében egy súlycsoportban van a Cambridge Audio DacMagic Plus-szal ami ilyen ár mellett nagy szó! A PM6005-be épített DAC pedig szinte tökéletesen megismételte azt, amit a CD-lejátszó is produkált. Tehát ilyen értelemben a szett mindkét eleme kimagaslóan teljesített. Mindezek mellett az erősítő hangja a mi tesztösszeállításunkban csak nagyjából 2 óra után érte el legjobbját, tehát határozottan igényli a bemelegedést. Szerencsére ez már az éles tesztet megelőző, barátkozós napokon feltűnt, így mi bizony az erősítő tetejére tettük a CD-lejátszót. Ez olyan összeállítási mód, ami a katalógusok fotóin remekül mutat, de a valóságban néha a szükségesnél nagyobb melegedést okoz. Mi most megtettük, de aki esetleg klasszikus, üvegajtós, zárt helyen üzemelteti az elektronikát, az inkább ne kövesse példánkat!
A legtöbb muzsikával a rendszer finom énekhangokkal és kellemes, de kissé lágy hangszerekkel szórakoztatott. Összehasonlításként bevetettük a NAD veterán 3020i típusát, mint végfokot, és a Cambridge Audio DacMagic Plus-t mint előfokot, ami könnyebben hallgatható, hangulatosabb zenét produkált, bár messze nem volt olyan részletező mint a Marantz. A 6005-ös összeállítástól leghitelesebb hangzást a felső középtartományban kaptuk, ami nagyban hozzájárult a részletező karakterhez is. Az első meghallgatásokon a legdögösebben az ELAC FS 207 szólt. Ugyanakkor dinamikus, pörgős felvételekkel meglepően jól szerepelt a Cambridge Audio kis S30-as doboza is, ami pedig nagyságrendekkel olcsóbb, mint az erősítő, vagy a CD-lejátszó, tehát aligha lehet ideális társa az elektronikáknak. Épp csak annyi derült ki, hogy a könnyen hajtható monitor dobozokkal jól érzi magát a PM6005. Sztereó térélményben a Polk Audio adott egy kicsit többet, de ennek a karaktere a mi lehallgató szobánkban nem állt össze egy koherens egésszé. Hamar egyértelművé vált, hogy a Marantz 6005-ös szett kifejezetten válogatós, ezért meghallgattuk azokat a hazai márkaképviselet bemutatótermében, az Allee áruház második emeletén található Denon boltban is. Itt a rendszer már az első pillanatban is sokkal jobban szerepelt, amiben nagyon nagy érdeme van a tapasztalt eladó csapatnak.
Nem csak a Denon bolt eladóinak szeretnénk hízelegni, amikor azt állítjuk, hogy az online vásárlás a hifi világában nagyon kockázatos. Nem kizárólag azért, mert az internetes boltok kínálatát böngészve nem tudjuk meghallgatni, azt amit venni szeretnénk, de azért is, mert így nem kapjuk meg azt a segítséget, amit egy értékesítő megadhat nekünk. Azt, ami szakértelemre és rengeteg tapasztalatra épül!
Érkezésünkkor a helyi kollégákat kértük meg, hogy ajánljanak nekünk olyan hangdobozokat, amik karakterben illenek ezekhez az elektronikákhoz, amik képesek kihozni a szettből a legjobbat. Ők ezt és egy picit többet is, megtettek. Megmutatták a készlet tudását a DALI IKON 2 MK2 és a Q Acoustics Concept 40 hangfalakkal, illetve különböző kábelekkel is. Nem csak úgy találomra, de előre megmondva, hogy mire számíthatunk az adott összeállítással.
Az IKON 2 MK2 hangfalak ezúttal is nagyon jót zenéltek. A kis demószobában a sztereó hatás remekül érvényesült. A hangszerek szélességében kitöltötték a teret az énekhang pedig kellő pontossággal helyezkedett el előttünk. Mindezeken túl úgy tűnt, hogy az erősítő teljesen uralja a hangdobozokat, pontosan megfogva azokat. Bár az állványos hangfalak mélyei természetszerűleg korlátozottak voltak, mi ezzel együtt is már úgy éreztük, hogy révbe értünk. Megtaláltuk az erősítő egyik ideális társát.
Végül a Q Acoustics Concept 40 hangfalakkal is meghallgattuk a rendszert, különböző kábelekkel és elhelyezésekkel is. A sztereó színpad ezúttal is tetszett, a Marantz részleteket hangsúlyozó karaktere pedig megszelídült és szubjektíven szerethetőbbé vált. Sokat javított az összhatáson az is, hogy az állódobozok becsületes mélyekkel egészítették ki a hangképet, miközben a közép és magastartományt nem nyomták el. Az általunk meghallgatott összeállítások közül ez volt a leginkább sokoldalú, ezért alighanem ezt tekinthetjük az abszolút győztesnek, bár a kisebb DALI hangfalaknak is voltak erényei.
Összességében, a legkellemesebb zenei élményeink az ének és gitár központú felvételekkel voltak. A klasszikus, nagyzenekari művekkel kellemesen szólt a rendszer, de többször is éreztük, hogy az erősítő kimerül. Gyakran azt is felróttuk a PM6005-nek, hogy csak egy viszonylag szűk hangerőtartományban érzi jól magát.
Ajánlás
A Marantz 6005-ös szettet elsősorban azoknak ajánljuk, akik egy kisebb szobát szeretnének zenével megtölteni és nem akarnak falakat bontani a hanggal. Remek választás a PM6005 azoknak, akik külső digitális forrástól szeretnének zenét hallgatni, mert a beépített DAC kiváló. A CD6005 szintén a hangja miatt ajánlott, miközben a szolgáltatások oldalán, ma bőségesen akad konkurense. A rendszer egészét nézve, a FLAC támogatás hiánya mellett leginkább a szerény teljesítmény és a végfok csatlakoztathatóság hiánya zavar minket. Ezek azok a pontok, amik miatt a szett végül nem kaphatta meg a lehető legmagasabb pontszámot.
Minden rendszer megérdemli a megfelelő kábeleket, de különösen érvényes ez a Marantz CD6005-re és PM6005-re. A CD-játszó hangja kategóriája feletti, amit kár lenne egy szerény képességű RCA dróttal lerontani. Az erősítő a teszt alatt válogatósnak mutatta magát így itt is fontos, hogy ne csak a hangfal kiválasztására, de a kábelre is figyeljünk! Ez pedig nem csak azt jelenti, hogy jót, esetleg drágát kell hozzá választani, hanem azt, hogy karakterében a Marantz-hoz és saját elvárásainkhoz illőt!