Marantz NA6006 hálózati zenelejátszó teszt
2019. november 9., szombat, 15:55
Marantz audio hifi lejátszó zenelejátszó médialejátszó audio lejátszó lejátszó teszt zenelejátszó teszt hálózati zenelejátszó hálózati audio lejátszó hálózati zenelejátszó teszt
A Marantz PM6006 sztereó erősítő a szaklapok szerint nagy sikerrel debütált a megfizethető, ámde remek hangú készülékek között és méltán kapott erősen ajánlott minősítést ebben a kategóriában. Vajon a testvére a hálózati lejátszó műfajban induló Marantz NA6006 követi ezt a jó példát? Alant erre a kérdésre is választ adunk, de annyit elárulunk, az első benyomások igen biztatóak.
Elegáns és letisztult formavilág jellemzi a Marantz üdvöskéjét a készülék közepén uralkodó, fehér fényű, pontmátrix kijelző hangsúlyos jelenlétével, ami dicséretes módon szabályozható fényerejű. Balra tőle a bekapcsoló, a kör alakú léptető és Enter gomb, a bemenetválasztó, vissza (Back) gomb és az USB csatlakozó (pendrive, külső merevlemez) található.
Jobbra a három állásban állítható, a fejhallgató érzékenységéhez szabható füles csatlakozó és a hozzátartozó pici hangerőszabályzó és felette a klasszikus lejátszás/előre-hátra/pillanat állj és stop piktogramokkal ellátott, szintén kör alakú kezelőszerv foglalnak helyet.
Hátul két (WiFi és Bluetooth) antenna, tápcsatlakozó, más Marantz készülékek számára vezetékes távirányító csatlakozó és állító gomb, két optikai be- és kimenet, egy Ethernet bemenet és jóleső meglepetésként a fix RCA vonalkimenet mellett kapunk egy, szabályozható szintű RCA kimenetet is.
Így ha kedvünk tartja, akár egy sima végfokra vagy aktív hangfalra is köthetjük a készüléket, ami nem jellemző ebben a kategóriában, ezért elismerés jár a Marantz mérnökeinek.
Egyetlen fájó pont az USB bemenet hiánya, hogy ne csak az optikai bemenetet lehessen használni ha DAC-ként szeretnénk működtetni a készüléket bár mondjuk ez elnézhető egy kimondottan hálózati lejátszónak tervezett készüléknél.
Belsejét szinte teljesen elfoglalja a minden részegységet magába foglaló, minőségi alkatrészekkel telepakolt jókora NYÁK lap és a kisméretű hálózati trafó a külön tápegység NYÁK-kal.
Egy Sabre ES9016K2M felel a DAC szekcióért 192 kHz/24 bit és DSD 5,6 MHz-ig két, választható digitális szűrővel Marantz Musical Digital Filtering (MMDF), a fejhallgató kimenet teljesen diszkrét megoldású a Marantz saját HDAM SA2 fejlesztése ugyanaz, amit a felső kategóriás készülékekben is használnak így a minőség garantált.
A távvezérlő a szokásos többfunkciós, erősítőt is kezelni képes, szálcsiszolt fémhatást keltő hosszú műanyag doboz, számbillentyűkkel ellátva.
Szolgáltatások tekintetében nincs ok panaszra, bőven van választék internet rádió, Spotify, Pandora, Deezer, TIDAL, Amazon Music mindez WiFi-n/Bluetoothon AirPlay kapcsolattal vagy Ethernet kábelen keresztül.
Bónuszként ott az előlapi USB csatlakozó, ahol a DSD lejátszás érhető el, pontosabban csak ott érhető el és természetesen NAS-hoz, vagy PC-hez is van lehetőség csatlakozni, ha előtte megosztjuk a zenéket tartalmazó mappát a hálózaton.
A lejátszható formátumok: WAV, MP3, AAC, WMA, FLAC, ALAC, DSD (.dff, .dsf). A beüzemelés pofonegyszerű, megadjuk a WiFi jelszót és villámgyorsan csatlakozik az AirPlay segítségével, ami minden létező operációs rendszerrel együttműködik gond nélkül.
Vezérelhetjük akár hanggal is Siri, Amazon Alexa-n, Google Assistant és az otthoni használatra kifejlesztett Josh.ai segítségével, van multiroom is az étlapon.
Sőt akár mobileszközöket is lehet tölteni az előlapi USB segítségével, amint a készülék teljesen feltöltődött a Marantz automatikusan készenléti állapotba kapcsol.
Az Androidra és iOS-re letölthető HEOS app segítségével is vezérelhetjük a Marantz szinte minden funkcióját, kicsit kusza a felület, de némi megszokás után egész használható.
Viszont!
A gyanútlan felhasználót némileg mellbevágóan érinti, amikor a HEOS app első indításkor frissíteni akar és első reakcióként azt mondja az egyszeri hifista, frissíts nyugodtan, jó, ha az applikáció mindig naprakész. Csakhogy nem az frissül, hanem a Marantz belső firmware… ráadásul még csak megerősítést sem kér, hanem egyből frissít, kérdezés nélkül, amit ugye nem mindenki szeretne feltétlenül, mert bármennyire is jó már a frissítési metódus, mindig fennáll egy minimális esély a készülék téglává varázsolására.
No de a lényeg, a hang.
Itt is és szinte minden készüléket érdemes meghallgatás előtt pár órát bekapcsolva hagyni, járatni, sokat javít a hangján, ennél is megszűnt a "hidegen" hallott érdesség a magastartományban.
Az első reakció: biztos a Marantz szól nem valami külső spéci DAC?
Egészen hihetetlen hangulatot teremtett már az első ütemek során, lábdobogásra késztetett legyen az Spotify, vagy valami audiofil, kétmikrofonos, speciális kiadvány, vagy internet rádió.
Elképesztő. Teret varázsolt elénk pontos és megfogható hangszerekkel, énekesekkel, akik frissen és jókedvűen zenéltek, soha sem unalmasan vagy bágyadtan, de mégsem zavaróan tolakodtak előre, mint sok más készüléknél előfordul.
Oldfield harangjai csilingeltek és érzelemmel telítettek, Hans Zimmer mélyeitől libabőrös lett a kezünk, az Inception: Time témája könnyeket csalt szemeinkbe, The Nothing Hillbillies zenészei vidáman játszottak nekünk és egymásnak, erényeit lehetne sorolni a végtelenségig.
A mélyek rendben voltak, hozta a kötelezőt, vannak készülékek, amelyek mélyebbre mennek, jobban artikuláltak és jobban lehet velük házibulizni de itt másról van szó.
Ez a hangkép egy kerek egész ezt így egészében kell értékelni belevéve természetesen azt a tényt, hogy a prezensz és a magastartomány hangsúlyosan jelen van DE valami ravasz módon úgy csinálta meg a Marantz, hogy egyáltalán nem zavaró mértékben, nem "hangszínszabályzósan" hanem valahogy úgy, mint lepkén a hímpor, hozzátartozik az egészhez.
Természetesen, ha valakit zavar ez a "fény" az hangolhatja egy olyan hangfallal, ami ezt kiküszöböli és kap egy teljes mértékben all-round lejátszót, bármiféle zenéhez.
A kétféle digitális szűrő közül a 2-es számú tetszett inkább, kicsit közelebb hozta a hangszereket, kontúrosabb/hangsúlyosabb lett a körvonaluk.
Kipróbáltuk a szabályozható RCA kimenetet is, úgy még egy kisebb lépcsőfokkal feljebb léptünk hangminőségben, tehát nyugodtan ki lehet hagyni egy integrált erősítőt és közvetlenül végfokra, vagy aktív hangfalra lehet kötni és úgy használni a Marantz NA6006-ot.
A fejhallgató kimenet is tisztességesen van megépítve és használható az alacsony impedanciás (16/32 Ohm) fülesektől kezdve az ezoterikus 300-600 ohmosokig, ezen a kimeneten is hozta ugyanazt a minőséget, mint a vonali csatlakozáson.
Nem győzzük hangsúlyozni, mindezt a minőséget nagyjából 90 %-ban WiFi-n keresztül hallgatott zenéken kaptuk, ergo a kábeleket nyugodtan száműzhetjük egy fiókba.
Összegzés
Le a kalappal, ha valaki zenét (nagybetűs zenét) szeretne hallgatni és pénzügyileg behatároltak a lehetőségei, azoknak a Marantz NA6006 tökéletes választás, felüdülés hallgatni. Ekkora hangot ennyi pénzért nehezen kapni máshol és szolgáltatások tekintetében is verhetetlen.
Feltétlenül ajánlott, minden további nélkül a PM6006 erősítőhöz társítható (hogy a címben feltett kérdésre is válaszoljunk) megvan benne a zenei érzelem átadó képesség, ami a nagyok sajátja és ami még a jóval drágább készülékekben sincs meg feltétlenül.
De más készülékekkel párosítva is megállja a helyét, ez egy igazi audiofil produktum.