Magnat Transpuls 1500 hangfal teszt

2021. március 21., vasárnap, 20:40

Magnat audio hifi hangfal hangszóró Magnat hangfal hifi hangfal hangfal teszt Magnat teszt hifi hangfal teszt Magnat hangfal teszt

Nem ritka, hogy mostanában egy-egy merészebb gyártó előrukkol retró külsejű termékkel, elvégre ennek is megvan a rajongótábora. Ezek a típusok olykor elég merész árcédulával kerülnek piacra, és a beltartalmuk is igen eltér egymástól. A Magnat Transpuls 1500 cseppet sem visszafogott méretekkel és adatokkal próbálja elrabolni a retró rajongók szívét, méghozzá olyan áron, amit bizony érdemes meggondolni.

A bizonytalanságba csomagolt magabiztosság

A Magnat érdekes résztvevője a hifi közösségnek. A mai napig, ha kimondjuk ezt a nevet, még mindig olyan kérdések jönnek elő a kevésbé tájékozott emberektől, hogy az gyárt otthoni hifit is, vagy, hogy az még létezik? Sajnos kis hazánkban ez a márkanév még sokak szemében a Lurdy ház parkolójában hétvégenként összeverődő, önjelölt autótuner ifjúság króm dísztárcsás sárkány matricás neonos verdáinak csomagtartójából ismerős, valamilyen szubcső, netán Rave erősítő formájában. Aki azonban veszi a fáradtságot, és ellátogat a weboldalukra, bizony kellemes meglepetésben lehet része. A Magnat nagyon szépen tartja a lépést középkategóriás konkurenseivel, de mintha még nem alakult volna ki az igaz arca. Egy Klipsch, DALI vagy quadral hangsugárzó annyira jellegzetes és összekeverhetetlen, hogy még azok is fújják ezeket a neveket, akik csak távolról szemlélik ezt a világot. A Magnat azonban sok esetben, néhány méter távolságról még egy szakavatott szemnek is HECO-nak, vagy Canton-nak tűnhetett pár évvel ezelőtt. Ez azért is sajnálatos, mert egy olyan cégről beszélünk, akiknek nevéhez fűződik a legendás Vintage 990, ami 20 évvel ezelőtt volt 40 000 euró (persze márkában) és 250 kg volt darabja, tehát volna hova nyúlni ötletekért.

A Transpuls hangsugárzók (Transpuls 1000, Transpuls 1500) szintén hasonló érzést keltenek bennünk. Mintha a Klipsch Heritage vagy a JBL Synthesis sikereire alapozva dobták volna be a ringbe, azonban azokhoz képest egy lényegesen barátibb, mondhatni mindenki számára elérhető áron. Így bizony már mi is más szemmel nézzük ezt a monstrumot, melynek adatai alapján az elektronika tekintetében is sokkal visszafogottabb költségek mellet is komoly élvezetet és teljesítményt ígérnek méretes vendégeink. Sajnos nehéz olyan képet találni vagy készíteni a Transpuls 1500-ról, ami hitelesen vissza tudná adni a valós méreteit, de nagyjából úgy kell elképzelni őket, mintha két enyhén keskenyített, és magasított fekete mosógép nézne velünk szembe, melyekben a 38 cm-es mélyhangszórók, kb. megegyeznek az elöltöltősök ajtajával. Valóban hatalmas hangdobozokról beszélhetünk, hatalmas hangszórókkal, melyekhez ránézésre szintén brutális elektronikára van szükség.

A megadott gyári adatok alapján ez félig igaz is, elvégre az 500 W maximum teljesítményhez nem árthat, ha van némi tartalék az erősítőnkben, azonban számunkra sokkal izgalmasabb részlet a 95 dB-es érzékenység. Ez lényegében annyit jelent, hogy egy pár tíz wattos elektronikával is nagyon kellemes zenehallgatásban lehet részünk, de ha ott van a rack-ban egy erőmű, akkor képes ránk dönteni a házat. Kinek hogy.

A külseje mindenesetre inkább az utóbbit engedi sejtetni. Az MDF lapokból nagyon igényesen illesztett doboz előlapjának peremei a szintén jó minőségű, de annál unalmasabb teljes méretű hangszóróselymet veszik körbe, melynek felső döntött része dob valamelyest a látványon, de itt inkább a védelem a lényeg.

Sajnos a fa erezetes fóliázásból ez az egyetlen szín, viszont a sötétbarna nagyon igényes és valódi retró fílinget ad. Az előlap hangszórói önkéntelenül is magukra vonzzák a figyelmet, azonban érdemes egy pillantást vetni a szálcsiszolt jellegű borításra a környezetükben, ami meglehetősen jól sikerült és illik a sötét szürke hangszóró peremekhez.

A hangsugárzó frontjának egyetlen számunkra érthetetlen része a talp környékén csillogó villogó, olcsó hatású Magnat plakett, aminek semmi köze ehhez a klasszikus formavilághoz, és nagyon nem is illik oda. A gyári adatok a látvány alapján akár igazak is lehetnének, de az igen széles, 16-35000 Hz-es frekvencia-tartomány még egy dupla 2,5 cm-es tölcséres magas, egy 16,5 cm-es mélyközépsugárzó (a legtöbb modern hangfalban inkább a mélysugárzó szokott ekkora lenni) és a 38 cm-es mélyhangszóróval is igen tekintélyes érték lenne.

A 38 cm-es mélyhangszóró alatt tátong két, méretes reflexnyílás, melyek a CRA (Controlled Reflex Alignment) fedőnevet kapták, amit így első blikkre nem igazán értettünk. Fűtött minket a kíváncsiság, egyrészt mert érdekelt, hogy milyen mágnesek és belsőségek lapulnak a hatalmas hangszórók másik oldalán, másrészt a "doboz kopogtatás" teszt eredménye miatt is bele akartunk pillantani a hatalmas testbe, mert kissé kongós volt az eredmény. A reflexnyílások meglepetésünkre egy kemény szivacsszerű tömést kaptak belülről, méghozzá úgy, hogy be voltak ragasztva. Ezt nem igazán akartuk bolygatni, így lényegében egy zárt hangdobozt kapunk, amíg azokat nem távolítjuk el onnan.

A bent látottak sokkal inkább igazolják a 400 ezer forint alatti pár árat, mint az igen jól sikerült külső. A hangszórók egyszerű lemezkosara, a membrán méreteihez képest igen visszafogott mágnesek, valamint a keresztváltó alkatrészei és kialakítása is tükrözi a középkategória inkább alsó szegmensét, de természetesen ettől még nem szabad alábecsülni egy hangsugárzót. A már említett kongást egy jobban eltalált belső szigeteléssel talán redukálni lehetett volna, de valamennyi legalább van benne és teszi a dolgát.

Talán a számunkra legnagyobb hiányosság az ilyen típusú hangdobozoknál az, hogy sajnos sem padlótól való elcsatolás, sem pedig a bármilyen formában állítható talp nem tartozik az extrák közé, ami már ennél jóval olcsóbb hangszóróknál is sokszor "alapfelszereltség". Ezzel érdemes számolni, és a vásárlás előtt illő módon felkészülni egy egyedi megoldással.

A szoba, amiben munkára fogtuk a Transpuls 1500-akat egy 30 négyzetméter körüli, átlagosan berendezett nappali, ahol olcsóbb Cambridge Audio, Harman Kardon és egy drágább Naim elektronikával is volt szerencsénk meghajtani. Arra nem lehetett panasz, hogy ne tudta volna bezenélni a teret, sőt, ha lehet, inkább ennél nagyobb térbe mernénk elképzelni ezeket a monstrumokat, kérdés persze, hogy mi a cél.

Meghallgatás

Technikai részletei, ára és megépítése alapján a Magnat Transpuls 1500-at kb. úgy képzeltük el, hogy egy dög nagy diszkó hangfal lesz, amolyan igazi kidobóemberes, csupa erő nulla kifinomultság féle. Nos, egy hosszasabb bejáratás után bebizonyosodott, hogy félig igazunk lett. A 250 W terhelhetőség (500 W max.) már sejttette, hogy inkább az erősítőn fog múlni, hogy hány ablak és meddig fogja bírni a házban, mert belőle tuti nem fogy majd ki a kraft. A csupa erő tehát nem okozott csalódást. Ám a 95 dB-es érzékenység, és a lényegében zárt felépítés komoly meglepetést okozott alacsony hangerőn, és finomabb muzsikákon. A Transpuls 1500 tehát egy durván kigyúrt, de romantikus és igen művelt kidobó ember hatását keltette.

Mivel nagy hangerő és a zúzás borítékolható volt, inkább a finomságokkal kezdtünk, és haladtunk lassan döngölés felé. Ami azt illeti a kis Harman Kardon Citation AMP is képes volt meghajtani méretes vendégeinket, de a maradandó élményt mégis csak a Naim SUPERNAIT 3 erősítővel kaptuk meg.

Mindig is azt vallottuk, hogy az erősítő minimum ugyanannyi, de ha lehet, akkor akár drágább is legyen, mint a hangfal, mert alatta nem fogja tudni kihozni belőle minden tudását. Bizton állíthatjuk, hogy a Naim mindent kifacsart a Magnat-ból olyannyira, hogy az angol elektronika kifinomultságának hála, még egy Miles Davis, vagy Norah Jones albumot is meglepett tekintettel és mosolyogva hallgattunk végig, amire nem igazán számítottunk. Egy átlag pizzánál is nagyobb mélyhangszóró ebben az ársávban még soha nem hangzott ilyen pontosnak és feszesnek. Az énekhangok, ha nem is dominánsan, de kellő energiával és valósággal töltötték meg a szobát, talán némi dobozos középtónussal, amit a doboknál és a bőgőnél sem tudott maradéktalanul leplezni. Ez bizonyosan javulni fog idővel, hiszen néhány nap bejáratással soha nem érhetjük el a végleges eredményt. A 25 mm-es szövet dóm "DC horn" tölcséres magassugárzók Transpulsegymás felé döntve és függőlegesen irányban helyezkednek el, ami igen szokatlan megoldás, de a németek semmit sem csinálnak ok nélkül. Ami azt illeti a magashangok minősége hagyott némi kívánni valót maga után, bár a hangszórók mögé nézve nem is lett volna jogos többet várnunk. Ettől függetlenül tette a dolgát, szépen szóltak a cinek, csengések és egyéb magashangok, de a kifinomult tiszta és pontos felső frekvenciákat nem igazán tudta prezentálni. A függőleges magassugárzó elhelyezés miatt nagyon jól be kellett lőni a hangsugárzók beforgatását, és amíg a "sweet point"-ban ültünk valóban meggyőző előadást nyújtott a páros, kellemesen tág sztereó színpaddal, de ha a kanapén kicsit elmászkáltunk a belőtt pozícióból, úgy azonnal elveszett az összhang.

A kritikusabb vizsgálaton túlhaladva hagytuk, hogy a Magnat végre bemutathassa, amire igazán képes. Sorra jöttek a rock, hip-hop és elektronikus kedvencek, külön szekciót szentelve a Daft Punk legjobb számaira, tisztelegve a páros zseniális munkássága előtt. Itt megértettük, hogy a Transpuls 1500-at mire is álmodták meg germán barátaink. Ahogy emelkedett a hangerő, egyre inkább kezdtük értékelni a kifogyhatatlannak tűnő erőt (és azt is, hogy nem panellakásban tesztelünk), a lendületet, a dinamikát és a már-már ijesztően remegő bútorzatot tompurunk alatt. Brutális fenevad módjára alakította buli helyszínné a szobát, úgy hogy a 38 cm-es membránok szinte alig mozogtak, mégis olyan elképesztő hangnyomást produkálva, hogy ott már szinte egymásnak kiabálni sem lett volna sok értelme. Minden hang kontrolláltan egyben maradva, feszesen, masszív erőtől duzzadóan hívogatott minket bulizni, és ekkor már régen elfelejtettük, hogy az Oscar Peterson Trio - You Look Good To Me triangulumának csengése nem olyan borotva éles, mint amit a "nagyoktól" megszoktunk. A Magnat Transpuls 1500 a szemünkben olyan, mint egy amcsi izomautó. Nem olyan precíz, nem olyan makulátlan, nem olyan kifinomult, mint egy-egy prémium kategóriás társa, de ámulatba ejtő az ereje, a lendülete, és minden pillanatában csak azért dolgozik, hogy elengedjük magunkat, vigyorogva élvezzük a műsorát és egyszerűen jól érezzük magunkat a társaságában.

Összegzés

A Magnat ezzel az igen termetes hangsugárzó párossal lepte meg a klasszikus formák szerelmeseit olyan árcédulával a nyakában, amit garantáltan nem érhet kritika. Megépítése és formavilága lenyűgöző, műszaki adottságai hűen tükrözik kategóriáját, persze itt-ott lehet rajta fogást találni. Alapvetően nem szimfonikus zenékre álmodták meg, de megfelelő elektronikai környezetben akár azokkal a muzsikákkal is tud azonosulni, ám amikor levesszük róla szájkosarat, bemutatkozik a valódi személyisége. Ha egy szóval kéne illetni a Magnat Transpuls 1500-at, az az "örömgenerátor" lenne.

1 2

Következő oldal >