Magnat Monitor S70 álló hangfal teszt
2023. november 2., csütörtök, 18:55
Magnat audio hifi hangfal hangszóró Magnat hangfal hifi hangfal hangfal teszt Magnat teszt hifi hangfal teszt Magnat hangfal teszt
A Magnat új Monitor S sorozatának nagyobbik, S30 típusú állványos hangfala nagyon is élvezetes perceket szerzett nekünk kellemes, hosszútávon is élvezetes prezentációjával. Az S30 arra termett, hogy mindezt kisebb szobákba juttassa el, a most bemutatásra kerülő S70 viszont egyértelműen nagyobb helységekbe készült.
Klasszikus értékrendek nagyobb méretet öltve
A Monitor Supreme sorozat a mai napig az egyik legsikeresebb a Magnat kínálatában. Kielégíti azoknak a vágyait, akik a beugró kategóriából akarnak hazavinni valamit, ami a klasszikus értékrendeket képviseli. A Monitor S a termékpalettán eggyel feljebb foglal helyet, vadonatúj, ráadásul még mindig bőven a megfizethető ársávban található. A Monitor S30 állványos modell igazi meglepetést okozott, hiszen erőlködésnek, fitogtatásnak, túlvállalásnak nyomát sem mutatta, egyszerűen csak zenélt, és ezzel sikerült kegyeinkbe férkőznie. A Monitor S70 már egy álló, háromutas hangfal, ebből adódóan mást képes nyújtani az eddig megismertek mellett, köszönhetően a sokkal termetesebb testnek és a beépített hangszórók számának.
A hangfal oldalai egymással párhuzamosak, masszív és rezonanciamentes E1-MDF-ből készültek, alájuk gumitalpakat helyeztek, a frontoldalra pedig védőszövetet. A modell fekete vagy dió színben kapható, viszont az előlap minden esetben megegyezik, a kistestvérhez hasonlóan az antracitot választották. Visszafogott tehát a külső, viszont így is illik bármely dekorációhoz, ráadásul kerül minden feltűnést, pedig biztosan házimozi frontjaként is helytáll.
A frontoldal körülbelül háromnegyedét eltakaró, klasszikusan rögzíthető védőszövet eltávolítása után szintén a már bevált megoldás került a szemünk elé, hiszen a háromutas konstrukcióhoz összesen négy hangszórót épített be a Magnat.
Az alsó kettő 170 mm-es a mélyszekcióért felel, közvetlenül felettük foglal helyet a szintén 170 mm-es középsugárzó, majd jön a 28 mm-es magassugárzó, ami ferrit mágnessel ellátott, optimalizált szövet dóm. Az alatta található membránokat fémkosárba építették, az alapanyaguk alapvetően a jól bevált papír, viszont fázisoptimalizált porvédő sapkát, linearizált mágneseket kaptak és FE-Dinamics névre keresztelte őket a cég.
Belül a kategóriájának megfelelő keresztváltót alkalmaztak, aminek fázisát és amplitúdóját optimalizálták, a szimpla, ám az aranyozott és teflonszigetelésű bemeneteket hátul, lent helyezték el, hogy a kábelek ne lógjanak feleslegesen a levegőben. Az S70 amellett, hogy háromutas, basszreflex konstrukció is, nyílásai szintén hátul találhatók, elég közel egymáshoz.
Nem nagy példányokról van szó, pontosabban a szélességük elég szűkre van szabva, viszont pontos lekerekítést kaptak. A dupla nyílás alkalmazásával a Magnat kontrolláltabban tudja tálalni és irányítani a basszust, mint ha csupán egy nagyobbat használtak volna.
A Magnat Monitor S70 karcsúnak nevezhető, 15 kg-os súlya okán elég könnyen mozgatható, majd elhelyezhető, a specifikációi alapján pedig még elég könnyen is hajthatók, hiszen 91 dB van megadva érzékenységnek, ami valamivel az átlagos felett található. A frekvencia-átvitelnél a cég valószínű már megint túlbecsülte magát, mert 19 Hz-et határozott meg, ami egy nagyon komoly, hatalmas és drága mélyládának is a becsületére válna, de ezt elnézzük nekik, hiszen szinte már megszoktuk, hogy hajlamosak túlzásokra ezen a téren, vagy egyszerűen másképp működik a mérőműszerük. Ez érvényes az ajánlott erősítő teljesítményre is, 380 wattal megküldve alighanem elfüstölnének a lengőtekercsek.
Amúgy a szinte filigrán külsőnek köszönhetően az S70 tényleg nem túlzottan domináns, talán még kompaktnak is nevezhető, így valószínű, hogy nem a fizikumával, hanem az előadásával szeretne majd közelebb férkőzni hozzánk. Ezzel semmi baj nincs, főleg akkor, ha házimozi frontsugárzójaként kívánjuk használni, akkor elég sok darabot kell elhelyeznünk a nappaliban, viszont a gyengébb nem sem fog morogni, hogy mindenhol csak hangdobozokat lát, főleg akkor, ha azok még szépen is szólnak.
Mi a házimozi lehetőségét most kihagytuk, maradtunk a klasszikus sztereó zenehallgatásnál, amiben a segítségünkre a Parasound elő-végfok párosunk, csöves kimenetű CD-lejátszónk és QED valamint VIABLUE kábeleink voltak, így biztosan sikerült kihoznunk a maximumot a Magnat legújabb belépő kategóriás hangfalából.
A Magnat könnyedén jóllakatott minket!
Az alsó frekvencia-tartománynál már említett 19 Hz ugyan továbbra is álom maradt a meghallgatás során a Magnat Monitor S70 hangfalnak, azonban az egyértelmű, hogy nem egy szégyellős fajta ezen a téren. Már akusztikus zenén, majd Dire Straitsen és Claptonon is olyan tisztességes basszussal kínált meg minket, hogy azt nehéz lett volna nem észrevenni. Szinte dorombolt, ami ezeken a zenéken abszolút előnyére vált. Pontosság területén hagyott ugyan némi kívánnivalót maga után, de bele lehetett feledkezni ebbe a hömpölygésbe, andalító és erőteljes előadásba, ami szerencsére nem volt forszírozott, ritka könnyedén hozta ezt a szegmenst. Még azt sem mondhattuk, hogy a középtartomány megsínylette a dominanciáját, hiszen a slide gitár is tisztán szólalt meg, és az énekhangot is hagyta kibontakozni. Mindenesetre azt már az elején megmutatta a Magnat, hogy ebben az esetben egy nagyon is bátor kiállású hangfal létrehozásán ügyködtek, ami sikerült is nekik.
A magassugárzó látszatra elég hétköznapinak tűnik, azonban hozta azt a nívót, amire vágyunk ebben a kategóriában és egy ilyen felépítésű hangfalnál. Tulajdonképpen nem hagyta magát soha elnyomni, tehát a megszokottnál magasabb szintet sikerült elérnie, és itt sem tapasztaltuk azt, hogy körömmel kapaszkodna a hangokba, nem volt nyers, inkább kiegyensúlyozott és stabil. A középsugárzóval dolgozott együtt, a csapatjátékuk már a meghallgatás elején nagyon jól működött, és megfelelően kiemelkedett a basszus nyomásából, ami nem kis feladat, mert a két mélynyomó már alacsony hangerőn is ritka határozottan viselkedett. Ebben az esetben még egyáltalán nem az audiofil kategóriával van dolgunk, tehát nem is szerettünk volna olyan jegyeket keresni, amelyek megfelelnek annak a kritériumának. Ezért bele kellett törődnünk, hogy a zongora hangját egy kicsit túltolta, ahogyan Jan Garbarek szaxofonja is mélyebbről jött és igényelt volna még némi levegőt és tisztaságot, viszont az összképet sikerült kellemessé, szórakoztatóvá tenni.
A szórakoztató jelző itt nem a felelőtlenségben mutatkozott meg, hiszen nagyon is határozott képet mutatott a Monitor S70, ami tulajdonképpen minden stíluson jól jött, ezért műfajtól függetlenül képes volt adni, ráadásul nagyon sokat. Azt mindenképpen meg kell jegyeznünk és ki is kell emelnünk, hogy nagy szabadságot kell hagyni a hangfalnak, mert elsőre hiába tűnt filigránnak, óriási erő volt benne, így a falak támaszát felejtsük el, ahogyan a 25 m2 alatti szobát is, mert oda egyszerűen sok az ereje és az általa megmozgatott levegő mennyisége. Rendesen oda tudja magát tenni, és ez szűkebb helyeken bizony zavaró tud lenni, tehát egy panelba nem tudnánk ajánlani, ahogyan olyan helyiségekbe sem, ahol sok az üveg, mert a szórakozás könnyen átfordulhat próbatétellé, amire senkinek nincs szüksége.
Az andalító zenék után a ritmusosak felé vettük az irányt, ráadásul a hangerőn is emeltünk, és a Magnat feltárta tartalékait, amiből rengeteg akadt neki. A középtartomány itt is megmaradt tisztának, a magassugárzó pedig továbbra is szépen végezte a dolgát, a mélysugárzók viszont újabb fokozatba kapcsoltak, mintha szó szerint bátorítást, vagy ösztökét kaptak volna erősítő helyett. Ez bizonyos szempontból jó pont, hiszen nincs szükségünk hatalmas teljesítményre, akár még egy csöves elektronika is lazán meg tudná hajtani, ráadásul soha nem lesznek leterhelve, ami az élettartamukat tekintve igencsak számít. Ahogyan az S70 esetében is, hiszen a hallottak alapján nem fog az életünkben olyan helyzet adódni, amikor ki fogjuk tudni használni az erejét, még egy házibuliban sem, ahol azért meg szokott lendülni a hangerőszabályzó.
Ezzel mi is próbálkoztunk, de sokra nem jutottunk, mert a 2x100 wattunk minden esetben soknak bizonyult, ezért rendesen vissza kellett fognunk magunkat, mert a Magnat nem volt rá hajlandó. Hogy ez mennyiben volt túlzásnak tekinthető? Valamennyire igen, viszont a hangfalnak volt egy olyan összképe, ami a hiányosságai ellenére elégedettséget tudott nyújtani. Nagy előnye, hogy halkan is piszok erőteljesen szólalt meg, ami olyan háttérzenénél remekül jön, ahol azért igénylünk erőt, és nem csak foszlányokra vagyunk kíváncsiak, hanem az adott dal egész élvezeti tartományára, és közben még beszélgetni is tudunk.
Azonban most térjünk vissza az igazi zenehallgatáshoz, amihez a Magnat ezzel a hangfallal rengeteget tehet hozzá! Shirley Basseyt hallgatva újból tapasztalhattuk, hogy a középtartomány nagyon el van találva, amennyiben csak ezt a szekciót nézzük, akkor magasabb kategóriára is gondolhatnánk, mert nagyon szép női énekhangot hallottunk, finom díszítésekkel, apró nüánszokkal, amelyeket ennyi pénzért nem szoktunk elvárni. Még színezettséget sem tapasztaltunk, meglepően naturalista volt az összkép, amíg a dob be nem lépett. Itt az erő még rendben is lett volna, de hiányzott némi megfogottság vagy pontosság, ami a felhőtlen élvezethez szükséges lett volna. A Thrill is Gone alatt ismét magával tudott minket ragadni a muzsika valódi értéke, itt is csak a nagybőgő volt dominánsabb a kelleténél, valamivel több árnyaltsággal a hangfal szintet tudott volna lépni.
Nem teketóriáztunk tovább, mert éreztük, hogy az S70 már alig várja, hogy megmutassa valódi énjét, amit Toto koncerten, némi Megadeth-féle torzított gitárnál és a Yello elektronikus zenéjén valóra is váltott. Itt már nem zavart minket a mélytöbblet, mert ezekhez a zenékhez elengedhetetlen, ahogyan a légnyomás is, és bár a zenészek nem tévedtek, a hangfaltól a némi túlzást el tudtuk nézni, inkább megmosolyogtatók voltak ezek, mintsem bántóak. Szórakoztatott, egyáltalán nem kispályás módjára, hanem nagy volumennel, erővel, irdatlan tömeggel, nekünk pedig nem volt más dolgunk, mint ezt élvezni. Némi megfogottságot ugyan itt is hiányoltunk, de egyszerűen olyan sok adni akarás volt benne, hogy a kettő párosítása ezért az árért még kivitelezhetetlen lett volna. Mindezeket figyelembe véve ez egy megbocsájtható bűn, mi pedig nem vagyunk hosszú távon haragtartóak.
Összefoglalás, végszó
A Magnat Monitor S70 sokat tud nyújtani, ennek pedig a vékonyabb pénztárcájú és nagy szobával rendelkező zeneszeretők igazán örülhetnek. Amennyiben a közép- és magastartományt nézzük, akkor kapunk egy kis ízelítőt még az audiofil szegmensből is, azonban a dupla mélysugárzó nem hajlandó pihenni, ami az ehhez szükséges megfogottság hiányában mutatkozik meg. Domináns hangfalat ismertünk meg, ami a kategóriájának egyik legjobb vétele lehet azoknak, akik nem félnek és van lehetőségük erőteljes zenehallgatásra, szeretik a klasszikus megjelenést, ami relatíve kis termettel párosul, és imádnak szórakozni. A Magnat egy olyan hangfalat alkotott tehát, ami magasabb kategóriába is tartozhatna, csak ahhoz a mélytartománya túl domináns, inkább egy olyat, ami basszusimádóknak készült, de képes ízelítőt adni sok esetben egy nívósabb szintből is. Mindenkinek, de elsősorban bátrabbaknak ajánlhatjuk tehát, akik valódi, nagy volumenű zenehallgatásra vágynak. Azt meg fogják kapni, ezt megígérjük.