Klipsch The Sevens aktív hangfal teszt

Hullámverés

2023. június 26., hétfő, 16:00

Klipsch audio hifi hangfal hangszóró hifi hangfal sztereó hangfal aktív hangfal Klipsch hangfal hangfal teszt aktív hangfal teszt Klipsch hangfal teszt hifi hangfal teszt Klipsch aktív hangfal

Ugyanaz, mint a The Fives, de nagyobb és még jobban üt. Így tudjuk jellemezni a Klispch egyik legújabb alkotását. A The Sevens teljesítményben és szolgáltatásokban is kivált egy komplex, hagyományos hifi rendszert. Mélyláda se feltétlenül kell hozzá. 25-30 négyzetméteres szobákat képes erőlködés nélkül ledominálni, miközben az eredmény élvezetes marad.

Bevezető gondolatok

A Klipsch The Sevens azoknak készült, akik szeretnek hangosan zenét hallgatni, de szekrény méretű álló hangfalak látványa nélkül. Le kell szögezni, hogy cikkünk szereplője sem annyira kicsi. Több mint 40 cm-es magasságú és majdnem 30 cm mélységű dobozoknak kell helyet szorítani, amihez egy keskeny falipolc már kevés. Inkább masszívabb komód vagy médiabútor való nekik. Legjobb esetben pedig (ahogy mi is preferáljuk) ha lehetséges, hangfalállványra kerülnek.

A hangsugárzók aktívak, ami azt jelenti, hogy a használathoz szükséges erősítőt és bemeneteket is tartalmazzák. A teljes RMS teljesítmény 200 W, ami átlagos méretű otthonba, legtöbbször még egy nyitott, amerikai konyhás nappaliba is bőségesen elég. Különösen úgy, hogy a legnagyobb hangnyomásszint akár 112 dB is lehet, ami kiadós házibulival egyenértékű. A frekvencia-átvitel 39 Hz-től 25 kHz-ig tart, de ha aktiváljuk a Dynamic Bass Extentension módot, akkor 28 Hz-ig is lazán leereszkedik.

A Klipsch The Sevens fő célcsoportját azok képezik, akik otthoni multimédiás tevékenységekhez (zenehallgatás, filmnézés, videójáték) szeretnének magasabb teljesítményű sztereó hangrendszert. Ezért a legelterjedtebb opciók közül mindent kínál. Tartalmaz analóg Jack és RCA bemenetet, utóbbira vinyl lemezjátszó csatlakoztatás is lehetséges. Digitális oldalról még bőkezűbb: Bluetooth, optikai és számítógépes USB is választható. Modern okostelevízió tulajdonosok számára külön jó hír a HDMI ARC megléte. Előnye, hogy a tévét bekapcsolva automatikusan felébred a hangrendszer, a képmegjelenítő távvezérlőjével módosítható a jelszint (hangerő) és elméletileg jobb hangzás érhető el, mint optikai kábellel.

Küllem

Reneszánszukat élik a régies külsejű hifi eszközök. Ezt a hullámot a Klipsch példás rátermettséggel lovagolja meg évek óta. Elég a gyártó prémium Heritage hangsugárzóira gondolni. Azonban az említett széria milliós értékű modelleket tartalmaz (erősítő nélkül). A The Sevens, mint kétdobozos, használatra kész sztereó szett, e sorok írásakor 700 000 forintért kapható. Az említett összegből sokféle elegáns középkategóriás hifi rendszer építhető. Ezért a The Sevens is legalább olyan minőséget kell, hogy megtestesítsen.

A szögletes doboz anyaga MDF, furnér külsővel. Nálunk a dió kiadás vendégeskedett, melyhez durva szálakból szőtt, krémszínű, mágneses előlapi védőhálót mellékeltek. Általa diszkrét, kellemes nosztalgiával átitatott összképet kaptunk. Ha levettük, a komolyabb érzetű matt fekete előlap vált láthatóvá, rajta a Tractrix hullámvezetős, 2,5 cm-es LTS titán magassugárzóval. A korábban bemutatott The Fives - vagy The Sixes - tölcséréhez képest sokkal nagyobb, mélyebb került a The Sevens dobozába. A mélyközépsugárzó 16,5 cm-es, amelyen rost kompozitból készült membrán található.

A "mester" dobozba építették az elektronikát, hozzá lehet csatlakoztatni az összes forráskészüléket. Ennek tetejére helyeztek egy bemenetválasztót és egy jelszint vezérlőt (hangerő szabályzó). Az aktuális forrást és jelszintet is fehér LED mutatja. Az összkép kellemes vintage hangulatot sugároz, ugyanakkor a méretből eredően tekintélyt parancsoló is. A hullámvezető műanyag, de az illesztések pontosak. A dobozok hátulján keskeny, kerekített szájú, de szögletes profilú reflexnyílás segíti a mélyhangokat. A "mester" hangfaltól egyedi, felcsavarozható fejű négyeres, 4 m hosszú kábel továbbítja a jelet a másikhoz. A tartozékok között szerepel 2 m-es hangfalkábel toldó is, infravörös távvezérlő, HDMI, USB és tápkábel társaságában.

A külső megjelenés szerintünk ütős, pontos illesztésekkel és különösen a dió kiadásé szemgyönyörködtető, nosztalgikus hatással. Ha muszáj kifogásolni bármely részletét, akkor legfeljebb annyit tudunk felhozni, hogy az előlapon semmilyen vizuális visszajelzés nincsen (ahogy fentebb írtuk, minden LED és kezelőszerv a tetőn van). Valahol érthető, hiszen egy világító előlapos hangfal éppen a régies hatást szüntetné meg.

Használat közben

A hangfalakat HDMI kábellel csatlakoztattuk egy ARC-kompatibilis televízióhoz. Filmek nézésekor kifejezetten kényelmes volt, hogy a tévét bekapcsolva automatikusan aktív üzemállapotba került a hangrendszer is. Ha nem érkezett rá jel, kb. 15 percnyi tétlenség után kikapcsolt az elektronika. Ezt a funkciót igény szerint letiltottuk a gyártó saját fejlesztésű alkalmazásában, amely számos további opciót tartalmaz.

A hangszínszabályzó menüben különböző profilok és egyedi beállítás is kínálkozott. Csak háromsávos vezérlő állt rendelkezésre, de legalább külön tudtuk módosítani a középső hangokat is. Első beüzemelésnél jól jött, hogy teljes értékű útmutatót is tartalmaz az alkalmazás. A jövőbeni szoftverfrissítések is e felületen keresztül lehetségesek. Kicsit lassan reagált a szoftver, mivel Bluetooth kapcsolaton keresztül kommunikált a hangrendszerrel, de a használata könnyű volt.

A The Sevens módosította basszusának erősségét, ha az alkalmazásban meghatároztuk a pozíciót. Szobasarokban -6, falhoz közel pedig -3 dB mértékű basszus csökkentést végzett. Az alkalmazás főképernyőjén volt elérhető az éjjeli üzemmód, dinamikus basszus módé bemenet választó és hangszínszabályzó is.

Tesztalanyunk használata gördülékeny volt, különösen a televízióval történő integráció tetszett. A Bluetooth kapcsolattartás is megfelelőnek bizonyult, 5-10 méteres távolságból akadozás nélkül szólt a zene. Csak az infravörös távvezérlő érzéketlensége okozott néha gondot. Kb. 30 fokos szögben fogadott tőle jelet a hangrendszeren lévő érzékelő, ami nem eléggé nagy. Ezért mi hosszabb távon inkább a telefonos alkalmazást, vagy a tévé távvezérlőjét alkalmaztuk.

Hangminőség

Tesztalanyunk a jól ismert Klipsch hangzást nyújtotta. Milyen az pontosan? Autós hasonlattal élve: e gyártó, különösen a Tractrix tölcséres magassugárzóval és a nagy mozgásra alkalmas mélyközépsugárzóval, a hangfalak izomautójának számít. Alapvető karakterének fő pillére: nagyvonalúság, dinamika, közvetlenség és basszus. Először a korábban bemutatott RP-160M karizmatikus jellege jutott rólunk eszünkbe, de ahhoz képest a The Sevens még nagyobb tüdővel, több vehemenciával adta ki magából a basszust. Állványos hangfalból ritkán tapasztaltunk ennyire erős mélyhangokat. Az utolsó hozzá fogható az Atlantic Technology AT-2 volt (de az passzív kivitelként kerül az aktív The Sevens árába), ami bóknak értendő.

Semmi szükségét nem éreztük mélysugárzónak. A teszthez használt, 25 négyzetméteres szobát könnyedén megtöltötték a The Sevens nehéz, erős lendülettel közölt basszusai. 40 Hz alatt is alaposan dolgozott, igaz, a legalsó mélyhangokat nem túl finom textúrával közölte. Ettől még a döbbenettel vegyes mosoly nem tűnt el arcunkról. A középső hangok simák voltak és könnyűek, óriási szórással. A közép-magas frekvenciáktól bekapcsolódott a hullámvezető, mely szinte hipnotikus közelségbe tessékelt minden beszéd- és énekhangot. Ettől a filmes dialóg és a zenék éneksávja is szokatlan közvetlenséggel jelent meg. Mint egy hatalmas centersugárzó, úgy borította be a televízió képét a hangfalpár.

A színpadképet meglehetősen közelinek éreztük, ami sztereó zenehallgatásnál majdnem fejhallgató szerű intimitást eredményezett. Eleinte tartottunk e közelség hosszú távú erőszakosságától, de minél több napot töltöttünk a hangrendszer társaságában, annál inkább megszoktuk. Tetszett, hogy kis terhelésen is jó dinamikát nyújtott. Az Indiana Jones trilógiát nézve szépen kirajzolódtak a földalatti kripták visszhangjai és a barlangszerű járatokban csobogó víz hangja. Majd a Dolemite Is My Name (A nevem Dolemite) c. film funkos betétjeit combos basszusokkal, élénk határozottsággal adta át a The Sevens. Ahányszor lendületesebb zenére került sor, a levegő kis túlzással pezsegni kezdett.

A Tractrix tölcsér tétovázás nélkül terítette szét a magashangokat, még a hallgatói pozíciótól méterekre is. Ez stabil, panorámaszerű vízszintes információ fedettséget eredményezett, harsányság, élesség nélkül. Volt éle és kontúrja a magashangoknak, de zavaró csilingelés nélkül. Negatívumként annyit vettünk észre, hogy a sztereó középpont nem volt olyan egzakt és egy pontba fókuszált, mint egy hagyományos, Tractrix tölcsér nélküli hangfal esetében. A Klipsch feladatának érezte, hogy a zenei teret anamorfikus mozioptikához hasonlóan, faltól falig továbbítsa. Ez volt rendhagyó sajátossága, amely megkülönböztette a széles átlagtól.

Alternatívák

Aki pontosabb színpadképet szeretne, annak a KEF LS50 Wireless II precízebben tagolt sztereó teret nyújt, de néhány százezres feláron. Szintén amerikai alternatívaként a JBL 4305P jön szóba. A Klipsch tudását egyenletesebb hangzással, egyedi HDI hullámvezetővel, XLR bemenettel és hálózati zenelejátszó funkcióval múlja felül, ráadásul stúdió monitornak is alkalmazható. Viszont közel annyiba kerül, mint az említett KEF.

Végszó

A Klipsch The Sevens lendületes amerikai hangfalpár, tele erővel és mulatsággal. Óriási szórással dolgozik, ami eleinte szokatlan lehet. Rendkívül közvetlen, szinte a hallgató arcáig tereli a részleteket, de szerencsére mellőzi az élességet. E képességének köszönhetően filmek és videójátékok esetén jócskán lefedi hanggal a tévé vagy vetítővászon képét. Hatalmas dinamika tartaléka és bivalyerős basszusa által a legtöbb házibulin megcsodálják. A nosztalgikus formaterv hab a tortán. A részletek energiaelosztását nem a legpontosabban végzi. Viszont átlagfelhasználói füllel nehéz kifogásolni a lelkességet és erőt, amire alkalmas. Remekül szórakoztunk!

1 2

Következő oldal >