Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Klipsch Forte III hangfal teszt
2018. április 6., péntek, 19:15
Klipsch audio hifi hangfal Klipsch hangfal hifi hangfal high end hangfal teszt Klipsch hangfal teszt hifi hangfal teszt
Napjainkban megszámlálhatatlan mennyiségben állnak rendelkezésre hangfalak szinte minden árszegmensben, de az utóbbi időben szinte kikerülhetetlenné nőtte ki magát az amerikai Klipsch. Ez nagyrészt annak a bizonyos mindenki által ismert réz színű hangszóró készletnek is köszönhető, ami egyszerűen vonzza az ember tekintetét, főleg ha nagy mennyiségben tárul elénk egy bemutatóteremben. Azt már kevesebben tudják, hogy a Klipsch évtizedekkel ezelőtt inkább a tölcséres felépítésű, kevésbé, vagy máshogy mondva, másképpen látványos hangsugárzóival vívta ki a felhasználók, és a szakma elismerését. Ezek egyik legendás példányát az 1985-ben született Klipsch Forte legújabb, harmadik generációját láttuk vendégül.
A legenda visszatér
A Klipsch Heritage Classic sorozata az avatatlan szemeknek akár egy házilag összebarkácsolt diszkó hangfalnak is tűnhet (sajnos tapasztalat) de amikor szóba kerül az új Forte III 1,3 millió forintos vételára akkor bizony érdekes mértékben kezdenek el kerekedni a pupillák. Bizony-bizony ez itt nem egy bútorlapból összetákolt piezo magassugárzós buli doboz. A Klipsch Forte először 1985-ben állt a nagyközönség elé, és komoly sikereket zsebelt be. A második generáció nagyon hasonlított rá, de már nagyobb passzív radiátort kapott, valamint a tölcséres magas- és középsugárzók is méretesebbek lettek. Közel húsz év telt el mire a Forte újra visszatért, de ezúttal már teljesen korszerű technológiát építettek be a második generációra megszólalásig hasonlító dobozba. Hogy mi a legszebb az egészben? Az, hogy mindezt az Arkansas megyei Hope városában tették meg, ahonnan az egész történet indult Paul W Klipsch irányítása alatt. A Klipsch Forte III tehát az Egyesült Államokban jött le a tervezőasztalról, és ott is szerelték össze. Ez még alapvetően nem indokolná magasnak mondható árát, bár a hifi világában már komoly kiváltságnak számít, ha valami nem Távol-Keleten készül.
Felépítés
A gondos kezek által összeállított hangfalnak minden porcikájából érződik a minőség. A masszív MDF doboz nagyon jó minőségű furnér bevonatot kapott, dió, tölgy, fekete kőris és cseresznyefa változatokban, ám itt lekerekítéseknek nyoma sincs, így érdemes nagyon vigyázni rájuk, mert könnyen megsérülhetnek az élek és a sarkok.
A méretei a régi trendeket követi, azaz jóval szélesebb (42 cm) a doboz, mint amilyen mély (33 cm), és magassága is elmarad az átlagos álló hangfalakétól (91 cm). A teljesen zárt háromutas hangsugárzó hangszórókészlete, mondhatni a "Vintage" stílust követendő, egy jól megtermett 30 cm-es mélysugárzóból, valamint egy-egy tölcséres titán dóm közép- és magassugárzóból áll.
Napjainkban a tölcséres hangszórók viszonylag ritkának mondhatóak ebben a kategóriában, vagy inkább csak dizájn elemként szolgál mintsem valós akusztikai megoldásként. Paul W. Klipsch egykor azért fejlesztette csúcsra ezt a technológiát, mert 50-60 éve még nem volt jellemző az erősítőkre az ilyen mértékű teljesítmény, mint manapság, és egy tölcséres hangszóró nagymértékben segíteti a hang felerősítését és terjedését.
Az igazi érdekesség a Forte III esetében azonban a doboz hátulján található. Az első generációs Forte is használt már passzív radiátort, de akkor még a mélysugárzóval megegyező méretben. Tesztalanyunk hátsó fertályán ezzel szemben már egy méretesebb, 38 cm átmérőjű membránfelület táncol a basszusoktól. Ezzel a felépítéssel szintén nem találkozhatunk sűrűn a piacon, pedig nagyon jó megoldás arra, ha szeretnénk kiküszöbölni a különböző reflexnyílások okozta káros hatásokat, amellett, hogy egy egyszerű zárt doboznál testesebb basszusokat kapjunk. Első pillantásra, ilyen membránfelületek mellett arra számít az ember, hogy a pincemély basszusok majd átrendezik a nappalink bútorzatát, de ez abszolút nem erről szól. Ezt alátámasztja a gyártó által megadott 38 Hz-es alsó frekvencia határéték is, amely sok esetben még termetesebb állványos hangfalak számára sem okoz megoldhatatlan feladatot. A Klipsch tehát sokkal inkább egy határozott, gyors és feszes hangzást kívánt elérni ezzel a konstrukcióval.
A kíváncsiság természetesen dolgozott bennünk, így szerszámot ragadtunk és eltávolítottuk a passzív membránt, amely művelet lehetővé tette a belső megvizsgálását. Az első meglepetés az volt, hogy ennek a 38 cm átmérőjű passzív hangszórónak lényegében nincs súlya. Logikus, hiszen itt nincs tekercs, nincs mágnes, csak egy merev kosár és egy papír membránfelület, dombornyomású PWK logóval a közepén.
A mélyhangszóró ezzel szemben már egy több mint megnyugtató méretű (20 cm feletti) mágnessel rendelkezik, karöltve a titán dóm közép- és magassugárzóval, melyekből szintén nincs kispórolva az anyag. A doboz belső csillapítása az oldalakhoz rögzített szivaccsal lett megoldva, a kábelezés valamint a keresztváltó is jó minőségű alkatrészekből készült. A masszív hangfaltest mellett, ezzel a hangszórókészlettel egyértelmű választ kaptunk a hangsugárzó 32 kg-os tömegére, annak ellenére, hogy nem beszélhetünk óriási dobozról.
Ami a méreteit illeti, mindenképp érdemes valamilyen alacsony állványra helyezni, mert a magasságából adódóan nem biztos, hogy minden ülőalkalmatossággal szemben eléri az optimális hallgatói magasságot, valamint a megfelelő padlótól való elcsatolást sem segítik talpak, vagy tüskék. Sajnos mi is ezek hiányában állítottuk csatasorba a Forte III-t egy 30 négyzetméteres szobában ahol a szokásos járatási időszakot követően került sor a tesztre.
Meghallgatás
Az éles tesztre a hazai forgalmazó egy Musical Fidelity M6si sztereó erősítőt bocsátott rendelkezésünkre, amely elvileg bőséges erőtartalékkal rendelkezik egy ilyen izmos páros meghajtásához. Banándugós hangfalkábelünket csatlakoztattuk a kettős erősítésre is alkalmas eloxált aljzatokba, elejéről eltávolítottuk a mágnessel rögzülő védőkeretet, majd jött a megfelelő beállítás megtalálása. A tölcséres hangszórókkal máshogy kellett bánni, mint amit megszoktuk, mert nagyon széles spektrumban képes sugározni, így a jó hangképhez nem volt szükség nagymértékű beforgatásra, és ezzel a sztereó színpad is enyhén kinyílt. Az első és azonnali tapasztaltunk az volt, hogy a Klipsch Forte III hangos. Miért is ne lenne? A 99 dB-es érzékenység nagyon magasnak mondható, így valóban érzéssel kellett bánni a hangerő szabályzóval. Stílustól függetlenül már a maximális jelszint negyedénél olyan elképesztő hangerőt produkált a Forte III, hogy szinte zavaró volt. Az az érzésünk támadt, hogy ezeket a termetes darabokat lényegében bármilyen elektronika képes lenne meghajtani.
Szokásunkhoz híven, első körben akusztikus muzsikákat szólaltattunk meg illusztris művészek előadásában. Az első dallamok felcsendülésekor, lehengerlő erővel és tisztasággal áradtak az énekhangok a Forte III-ból. Elképesztőnek bizonyultak a középső és magas frekvenciái. Erőteljes mégsem domináns, csillogó, de nem harsány, és nagyon részletező, transzparens hangot kaptunk. Ahogy telt az idő, egyre inkább motoszkált bennünk valami meghatározhatatlan hiányérzet, de ez tényleg csak a "kákán is csomót keresés" jelenségnek tudható be. A basszusok pont olyanok voltak, amire számítottunk. Erőteljes, gyors és nagyon feszes mélyhangokat kaptunk a Forte III-ból, de aki az igazi szubbasszusok megszállottja annak csalódást fog okozni. A 38 Hz teljesen reálisnak tűnt, ám mégis valahogy máshogy hangzott, mint amit eddig egy ilyen adat mellett megszokhattunk. Nem tudott lemenni a pincébe, de mellbevágó ütésekre volt képes, pont, ahogyan egy pergő, vagy lábdob leütésekor érezzük egy koncerten.
A Klipsch Forte III tökéletesen testesíti meg az autós körökben oly népszerű "American Muscle" kifejezést, mert szó szerint nem akart kifogyni az erőből. Ugyan nem érez rá késztetést az ember, mégis olyan, mintha bármeddig hajtható lenne ez a hangfal, és előbb adja fel a dobhártyánk vagy az ablakok, mint hogy a Forte torzítani kezdene. De amit az amerikai izomautókból, úgy ebből a hangsugárzóból is hiányoltuk azt a kifinomultságot, amit egy olasz vagy francia hangfaltól kaphatunk. Alapvetően minden megvolt benne, de másképp. Ahogy egy nagybőgő vagy egy fúvós megszólalt, libabőrösek lettünk attól az energiától, ami elszabadult, de sok esetben nem éreztük reálisnak a hangszerek méretét. A térábrázolás rendkívül nyitott és levegős, de volt olyan lánc ahol úgy éreztük, hogy az énekes egy széken ül velünk szemben, mintsem a színpadon áll.
Több különböző teljesítményű, karakterű és értékű elektronikával is volt alkalmunk tesztelni a Forte III-at, melyeknél tapasztalataink és ízlésünk szerint, minden esetben a lágyabb, melegebb hangzású erősítőkkel kaptuk a legélvezhetőbb hangzást. Egy-egy új rendszerben valósággal életre kelt a muzsika, a színpadkép tökéletesen helyreállt, és minden olyan apróság, amibe bele tudtunk kötni, elillant. Ettől a pillanattól szinte teljesen mindegy milyen zenei stílust választottunk, a Klipsch Forte III, velünk egyetemben, remekül érezte magát és meg tudta mutatni, hogy mennyi minden rejlik még benne. Elektronikusan generált zenéken (Yello, Trentemoller, Kraftwerk, Daft Punk) volt olyan pillanat, amikor nem bántuk volna, ha valamivel húsosabb basszusokat kapunk, de a ritmusok feszessége és az erő sok mindenért kárpótolt. Rock albumokat pörgetve már több esetben rámutatott a Klipsch a forrásanyag gyengeségeire, így volt ahol bántóvá vált a cintányér, vagy az elektromos gitár (Spotify), de jó minőségű FLAC vagy DSD fájlok esetén csak a tiszta energikus élvezet maradt.
Nálunk töltött ideje után, a Klipsch Forte III-at az Extreme Audio szobáiban volt lehetőségünk a Kácsa Audióval közös AudioQuest tápkábel/tápszűrő tesztben is meghallgatni, ahol további értékes tapasztalatokkal gazdagodtunk. A Klipsch Forte III itt remekül rámutatott a bizonyos szintű kábelezés és tápszűrés pozitív hatásaira, ezzel is bizonyítva, hogy alaposan meghálálja a minőségi komponensek használatát. Ugyanitt mókás bizonyíték volt például a Forte III dinamizmusára, hogy egy alkalommal, tisztes távolságra kellett mozgatni a hifi állványtól őket, mert nagyobb hangerőnél egyszerűen megugrott a CD és hallgathatatlanná vált a rendszer, amíg nem orvosoltuk ezt a körülményt.
Összegzés
A Klipsch Forte III különc klasszikus külsejével egy üde színfolt a mai hangfalak tömegében. Amilyen különleges, olyan megosztó is egyben, hiszen egy modern otthonba csak komoly kompromisszumok árán tudna jól beilleszkedni, valamint a WAF (Wife Acceptance Factor, "feleség faktor") tűrése is elég korlátozott (szintén tapasztalat). Ettől függetlenül az a klasszikus hifi rajongó réteg, aki éppen ezt a stílust preferálja, egy nagyon jó hangsugárzót kaphat, sajnos hazai viszonylatban húzósnak mondható árért.
Összességében minden téren nagyon jól szerepelt nálunk a Klipsch Forte III, de azt biztosan kijelenthetjük, hogy szüksége van a megfelelő minőségű (nem csak erejű) elektronikára, mert amilyen varázslatos légkört tud teremteni ilyen környezetben, akkora csalódást is tud okozni, ha nem a megfelelő láncban találja magát.
