Kenwood M-9000S-B mini hifi rendszer teszt

2025. január 22., szerda, 14:20

Kenwood audio hifi hifi rendszer mini hifi Kenwood hifi hifi teszt hifi rendszer teszt mini hifi teszt Kenwood hifi teszt

Sokan elmosolyodhatnak rajta, és a mi szerkesztőségünkben is ritkán jár mini hifi, azonban be kell látnia mindenkinek, hogy ezeknek a kis komplett rendszereknek nagyon is van létjogosultságuk. A Kenwood régen is készített ilyen jellegű szetteket, és ez nincs másképpen a jelen esetben sem, ráadásul elég nagy a felhozatal a repertoárukban. Ezek közül ismerkedtünk most meg az M-9000S-B típusjelűvel, ami egyszerre múltidéző és modern.

Mini hifi az új generációnak?

A Kenwood M-9000S-B ránézésre tényleg nem igazán különbözik azoktól a mini hifi rendszerektől, amelyeket akár 20-25 éve készítettek, azonban az elektronika közepére helyezett színes, 71 mm átlójú TFT kijelző azért már sejtet valamit, hiszen ekkora méret biztosan nem csupán az alap infók megjelenítésére szolgál. Nézzünk mindent szépen, sorban.

A már említett, állítható fényerejű, vagy kikapcsolható kijelző alatt van egy lemeztálca, tőle jobbra egy hangerővezérlő, balra pedig egy vele megegyező méretű tárcsa, amivel beléphetünk a menübe. Az előlapon már csak egy USB-A bemenetnek, és egy 3,5 mm-es fejhallgató Jack kimenetnek jutott hely, ugyanis a bekapcsoló és funkciógombokat a tetőlemez peremére helyezték el. A hátlap sem komplikált, hiszen van egy fix tápkábel, egy aux bemenet, egy pár csíptetős hangfalkimenet, egy antenna csatlakozó, és végére is értünk a felsorolásnak. Az viszont kecsegtető, hogy matricán szerepel a Class 1 laser product felirat, tehát nem a felületes DVD mechanikát és olvasófejet használták belül.

Az említettekhez tartozik egy pár kétutas, basszreflex hangdoboz, aminek levehető szövete mögött 130 mm-es mélyközépsugárzó, és egy 30 mm-es dóm magassugárzó van. A készülékhez csatlakozás fixen rögzített vezetékekkel történhet, tehát sajnos jobb minőségűre cserélni ezeket nem lehet, vagy eléggé komplikált lenne.

Az M-9000S-B erősítőjének teljesítménye 2x50 watt, ami valószínűleg elég lesz a 6 ohmos hangdobozok meghajtásához, bár egyik téren sem állnak a rendelkezésünkre részletes specifikációk. A lejátszó gyári és írott CD-ket fogad, de képes az MP3 fájlok kezelésére is. Hasonlóan az USB-hez, ahol ehhez jön még az AAC. A rádió FM csatornákat fogad, és rendelkezik DAB+ funkcióval, amit hazánkban sajnos nem tudunk élvezni. A menüben 5 gyári hangkép közül választhatunk, rendelkezésünkre áll egy távirányító is, de saját applikáció letöltésére is van lehetőségünk. A Bluetooth 4.2 verziójú, de van WiFi, internet rádió és Spotify connect is.

Tulajdonképpen ennyi információ áll a rendelkezésünkre, de igazán nem is kell több, hiszen jelen esetben nem egy olyan rendszerről van szó, ami forradalmi lenne, esetleg innovációkat tartalmazna, hanem nagy eséllyel egy olyat kapunk, ami kevés pénzért, kis helyiségben egyszerűen csak szórakoztatni akar, azt viszont több lábon állva és könnyedén.

Kicsiben sokat, sallangmentesen

A Kenwood M-9000S-B beüzemelése kézenfekvő, hiszen csupán a hangfalakat kell a központi rendszerhez kötnünk, aztán bekapcsolnunk, kiválasztani a forrást, és már szólhat a zene. A csiptetős csatlakozókra azért egy kicsit húztuk a szánkat, ahogyan a már említett fix hangfalkábelen is, továbbá a készülék frontoldalára bőven elfért volna egy nagyobb és jobb minőségű kijelző is. Az utóbbi mindezek ellenére informatív, lényegében megegyezik a korábban tesztelt KR-W8000SCD esetében használttal, és tényleg minden adatot képes megjeleníteni, bármelyik forrásról, egyedül a CD-text maradt le.

Sok olyan ehhez hasonló mini hifi van a piacon, ami ennél jobban felszerelt, központibb, sokoldalúbb szerepet tölthet be a nappalinkban, vagy inkább hálószobánkban, de azt is számításba kell venni, hogy azok más árfekvésben vannak, sok esetleg túlzottan is. Itt viszont megállunk 100 ezer forint környékén, ami teljesen barátinak mondható, és szerintünk mindenki keretébe belefér, aki saját magának, esetleg ajándékba szán egy ilyen jellegű, egy dobozban hazavihető komplett rendszert, ami nem sokat vállal, azt viszont stabilan nyújtania kell, hiszen azért akad vetélytárs bőven a piacon.

A meghallgatás során sajnáltuk, hogy az USB csupán a veszteségesen tömörített fájlokat fogadja, így azok sajátos, redukált minőségével számolnunk kell. Viszont ott van a Spotify és az internet rádió, valamint a CD-lejátszó, a már említett Class 1 felirattal, ami egyértelműen több információt szolgáltathat a lemezeinkről, amiből azért egy rendes háztartásban bőven akad. Hiába csupán 4.2 verziójú a beépített Bluetooth vevő, a kapcsolat pillanatok alatt megvolt, és a hallottakra sem lehetett panaszunk. Hozta ennek a jelátvitelnek a sajátosságait, tehát igazi csodát ne várjunk el, viszont a megfelelő minőségű hanganyag kiválasztásával nagyon is szórakoztató tudott lenni, így ebben a kategóriában tulajdonképpen zokszó nélkül helyt állt. Az internetrádió beüzemelése sem volt időigényes, miután csatlakoztunk a hálózatra, a csatornák kezelése is gördülékenyen működött, és a Kenwood ebben az esetben is gondosan odafigyelt a minőségre, ha azt az adott állomás is nyújtotta. Negatívumot tehát csak akkor tapasztaltunk, ha valamelyik csatorna gyengébb jelet szolgáltatott, ilyenkor a hangerő és dinamika váltások is szembetűntek, viszont tapasztalataink alapján egy adást huzamosabb időre választunk ki, tehát bizonyos rádióadáshoz ragaszkodóknak, vagy ritkábban váltóknak ez sem lesz zavaró tényező, kalandozóknak vizsont számolni kell vele. Azt viszont mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a hiba nem a készülékben van.

A Kenwood M-9000S-B minihifit letettük az állványunkra, a két kis hangdobozt tőle úgy fél-fél méterre, aztán hosszas bejáratás után kíváncsian fordultunk felé. Meglepően testesen szólalt meg először, aztán idővel kezdett egyre jobban kibontakozni. Bár a hangdobozok elég egyszerűek, ám elég jó hangszórókat építettek beléjük, amelyeknek a munkáját a hosszú reflexcsövek is jelentősen segítették. A hátsó falakkal azért vigyázzunk, mert bár felerősödnek a segítségükkel a mélyhangok, de jelentősen pontatlanabbá is válhat az egész produkció, tehát aki íróasztalra szánja a szettet, az erre mindenképpen figyeljen oda! Legalábbis akkor, ha számít neki a hangminőség, hiszen a Kenwoodnak a hallottak alapján ez nagyon is fontos volt.

A későbbiek során is tisztességes basszussal kínált meg minket, de a térből és levegőből is eleget juttatott számunkra, ha hagytuk kibontakozni. Pat Metheny dalaival teljesen arányosan és lendületesen állt a zenéhez, érdekes és meglepő módon a gitárt nagyon kontúrosan jelenítette meg, sebességből sem volt hiány, ahogyan a pontosságból is eleget kaptunk. Mellé jöttek a dobos díszítései, a kávára ütései, amit meglepő természetességgel prezentált. Volt elég széles és mély színpad, a zenészek jól érezték magukat rajta, és könnyedén, szórakozva, ezáltal szórakoztatva adták elő a gördülékeny, ám eléggé komplex szerzeményeket.

Toto koncertfelvételén is igazán otthonosan érezte magát az M-9000S-B, belehúzott a tempóba és a dinamikába, és még a hangerő növelésekor sem tapasztaltuk azt, hogy bátortalanná, vagy forszírozottá vált volna, továbbá nem mosta össze a zenét egyetlen gombóccá. Nagyon is odafigyelt a részletekre, miközben megőrizte testes, mélyebb tónusú karakterét, ami nagyon is passzolt ehhez a zenéhez. Féltünk, hogy eltűnik majd a pazar művészek egyénisége, tudása, de a Kenwood nem hagyta magát, és egyértelműen érezhető volt a pontos jelolvasás érdeme a lemezről. Könnyedén, de kellő odafigyeléssel bánt a zenével, megvolt benne a kellő dögösség és a ritmustartás is.

Vettük a bátorságot, és Michel Petrucciani triójával folytattuk, aminek során a rendszer továbbra is képes volt bizonyítani létjogosultságát, sőt igazán kiemelkedően zenélt nekünk, amin az igazat bevallva meglepődtünk. Nagyon szép volt a zongora hangja, itt is stilizáltan és arányosan jelentek meg a részletek, nem bújtatott el semmit. Egységes volt a hangkép, a kategóriáján belül egyértelműen minőségi az előadás, és a profizmusból is sokat volt képes átadni. Szórakoztató volt a jellege, egyszerre játékos és alázatos, tehát egyértelműen nem ijedt meg a nívós jazztől sem a rendszer.

Az eddig hallottak alapján izgatottan nyúltunk Schubert művéhez, aminek előadásához azért kell tudás és kellő méltóság is, továbbá a hangulatkeltésre is rendesen oda kell figyelni. Már voltak ugyan elvárásaink, mégis meglepően tisztán és élvezettel viszonyult ehhez a műfajhoz is az M-9000S-B, tehát nem hagyta azt, hogy kibillentsük a jó értelemben vett nyugalmából. Voltak szép ívek, megfelelően naturalista zongorajáték, stabil lendület és többrétegű hangulatábrázolás, és a színpad itt is nagyon kellemesen, és pontosan jelent meg előttünk. Ki kell emelnünk a hangdobozok középtartományát, amit nem nyomott el a néha túlkapásokra hajlamos basszus, valamint a magassugárzó is a maga nemében és kategóriájában kiemelkedően tiszta és természetes volt. Meglepő volt az egész, de korántsem mulatságos, inkább meggyőző.

Mini hifi tulajdonosok biztosan nem mondanak le a gépzenéről, amelyek közül most a Safri Duo-t választottuk, ahol a mélytartomány végre teljesen kiélhette magát, a kisméretű hangszórók különösebb erőlködés nélkül tették oda magukat, és a szintetikus aláfestés is harmonikusan, a teret kihasználva vált le a dobozokról. A hangsúly a dögösségen volt természetesen, hiszen itt az a lényeg, de nem volt felesleges tobzódás, és szétesés nagyobb hangerőn sem. Megőrizte stabilitását a rendszer, a pontosság és a részletesség is bőven elegendő maradt, így a minőségi döngetés olyan kombinációját hallhattuk, amit nem feltétlenül várhatnánk el egy ilyen árú és méretű rendszertől.

Összegzés, végszó

A Kenwood M-9000S-B mini hifinek vannak, hiányosságai, hiszen nem tekinthető kategóriájában a legjobban felszerelt rendszernek, ahogyan kivitelezés szempontjából is bele lehet kötni, elsősorban a hangfalak csatlakoztatása terén, azonban a hangminősége mindenért képes minket kárpótolni. Az USB-t csak megrögzöttek használják, mert csupán adatkomprimált fájlok lejátszására képes, de ott van az internet rádió, a Spotify, és végül, de nem utolsósorban a remek CD-lejátszó, ami kiemeli kategóriájából. Azt sajnáltuk, hogy már csak az érdekesség kedvéért nem tudtuk kipróbálni más hangfallal a központi egységet, mert az erősítőben bőven van potenciál, de úgy látszik, a tervezők okosan választották hozzá ezeket az egyébként egyszerű hangdobozokat, mert nagyon jól működnek együtt. Kis hálószobába, konyhába, garázsba tiszta szívvel ajánljuk így a Kenwood M-9000S-B-t, ami nem csupán háttérzenélésre, hanem bulizni is remekül megfelel, ráadásul a nívósabb zenéinket sem kell mellőznünk, ha olyanok bőven akadnak a lemezgyűjteményünkben.

1 2

Következő oldal >