KEF LSX II LT aktív hangfal teszt

Okos hangfal, okosabb áron

2024. április 25., csütörtök, 23:20

KEF audio hifi hangfal hangszóró hifi hangfal aktív hangfal KEF hangfal hangfal teszt KEF hangfal teszt hifi hangfal teszt aktív hangfal teszt

A KEF mindenesét sokan várták, mert kedvezőbb áron nyújt kísértetiesen hasonló hangzást, mint a korábban bemutatott LSX II. Funkciók és esztétika terén kicsit lecsippentettek belőle, de az eredmény megfontoltságot sugall. Eltöltöttünk néhány hetet az angol cég legújabb aktív hangsugárzója társaságában, jöjjenek a tanulságok!

A jövő keresése

Akik komolyabban érdeklődnek a hifi hangsugárzók iránt, hamar rábukkannak a KEF nevére. Egyike a legnagyobb angol gyártóknak, 1961-es alapítása óta rengeteg nemzetközi díjban részesült, miközben szabadalmakat is szerzett szép számmal. A KEF fő profilját mai napig passzív hangsugárzók képezik, de az utóbbi 5-10 évben jelentős fejlődés, bővülés volt megfigyelhető aktív hangfal és mélysugárzó kategóriában is. Egyik legyakrabban említett motívuma az egyedi fejlesztésű Uni-Q koncentrikus hangszóró, mely a jelenlegi "okosított" LS sorozat valamennyi tagjában fellelhető.

Az eredeti LS, pontosabban LS50 passzív (azóta finomítottak rajta és legfrissebb kiadása LS50 Meta néven létezik), de akusztikai szempontból előnyös formája és mérete elgondolkodtatta a KEF mérnökeit. Úgy látták, hogy ekkora dobozokban el tudják helyezni az összes elektronikát, erősítőt és forrást beleértve, amire a modern felhasználók zöme igényt tart. Így született meg az aktív kivitelű KEF LS50 Wireless, majd annak II-es számot viselő utódja. Az ár és a méret leszűkítette a lehetséges célközönséget, ezért a KEF megálmodta ugyanennek kisebb változatát LSX néven, illetve nemrég az LSX 2. generációs kiadását is bemutattuk. Miért jött hirtelen egy LT kiadás?

Kiknek készül?

Elsősorban olyan otthoni felhasználóknak, akik szeretnének egy kisméretű, használatra kész, szinte mindentudó kompakt sztereó szettet. Azért csak "szinte", mert a fizikai korlátokat nem tudják felülmúlni még a KEF elmés mérnökei sem, de azért bőven tartogat meglepetést a Uni-Q megléte (bővebben a Hangminőség c. bekezdésben). Konkrétan a basszuskezelésre gondolunk, ami esetleg kihívást jelenthet a hangdobozoknak, de aki ütősebb mélyhangot szeretne, annak dedikált mélysugárzó kimenet is rendelkezésre áll.

Az összkép egy multimédiás célra (zene, film, videójáték) alkalmas csomag, klasszikus KEF részletekkel, ami az esztétikára és technológiai eszköztárra egyaránt értendő. A szolgáltatások részét képezik hálózatos funkciók is, így nem kell feltétlenül tévékomódra vagy számítógépasztalra száműzni a hangdobozokat, önálló használatuk is lehetséges aktív internetkapcsolat (vagy Bluetooth) és egy okostelefon, tablet vagy számítógép használatával.

Újragondolt tudástár

Ahogy korábbi hírünkben is szó esett róla, a KEF úgy döntött, hogy elkészíti az LSX II (e sorok írásakor 550 000 Ft) kedvezőbb ár/érték arányú változatát. Az LSX II LT jelen pillanatban 400 000 forint, tehát bőven félmillió forint alatt nyújtja ugyanazt az erősítő teljesítmény (70 W a mélyközép- és 30 W a magas frekvenciáknak), Uni-Q technológiát (115 mm-es mélyközépsugárzó, a közepén 19 mm-es dómsugárzóval) és méretet. Ráadásul a bemenetek, hálózati funkciók is szinte kivétel nélkül visszaköszönnek. Mi változott?

A KEF hivatalos honlapján megtekinthető összehasonlító oszlop egyértelműen mutatja, hogy mi a különbség az alapkiadású LSX II és az LSX II LT verzió között. Utóbbiból kimaradt a Roon Ready minősítés és az MQA támogatás. Utóbbi nem nagy érvágás, tekintettel arra, hogy kezdettől fogva vitatták létjogosultságát. Mióta ingadozni kezdett az MQA helyzete (tavaly kérdésessé vált az MQA Ltd. jövője, végül a kanadai, Bluesound és NAD neveket birtokló Lenbrook vette szárnyai alá), a fő elérési felületét képező TIDAL állítólag nagy felbontású PCM kódolásban is elérhetővé tette HiFi Plus tartalmait.

Csatlakozók

Visszatérve tesztalanyunkra, másik jelentős eltérés drágább rokonához képest, hogy a tápellátás nem függetlenül történik a jobb és bal hangdoboz számára. Csak az egyiket tudjuk csatlakoztatni a hálózathoz, ami azt is eredményezi, hogy nem lehetséges teljesen vezeték nélküli kommunikáció a jobb és bal oldal között. Az alap LSX II esetében Ethernet kábel képezte a vezetékes alternatívát a két doboz csatlakoztatására, az LSX II LT esetében egy USB-C csatlakozós, C-Link (egyedi fejlesztésű) szolgál erre. Végül, de nem utolsósorban lehagyták a 3,5 mm-es Jack bemenetet, vagyis az olcsóbb alternatívához nincs mód analóg forrás közvetlen csatlakoztatására.

A fejlesztők láthatóan olyan szolgáltatás felhozatalt tűztek ki célul, ami a legtöbb átlagfelhasználónak elegendő. Optikai és HDMI ARC mellett számítógépes USB ugyancsak színesíti a bemeneteket, de aki nem kíván kábelekkel vesződni, élhet a Bluetooth kényelmével is. Támogatott hálózatos kliensek is színesítik a listát, beleértve a TIDAL és Spotify alapú vezérlést (közvetlenül az alkalmazásokból). A Chromecast mellett Apple AirPlay sem maradt ki. A helyi hálózathoz történő kapcsolódás WiFi és Ethernet kábel használatával egyaránt lehetséges. Vezérlés esetén a hagyományos távvezérlő vagy az Android/iOS mobileszközökre ingyenesen letölthető, KEF Connect nevű alkalmazás áll rendelkezésre.

Küllem

A KEF boszorkánykonyhájának alapreceptje, hogy a hangszórót nem rejti el, helyette fő látványelemként alkalmazza. A stratégia továbbra is működik annak ellenére, hogy az LT kiadás nem játszik úgy a színekkel, mint a sima LSX. A Uni-Q hangszórónak köszönhetően csak egyetlen kört vágtak ki az előlapból. Alá került egy állapotjelző LED, fölé pedig diszkréten felfestett embléma. A ház anyagáról nincsen pontos tudomásunk. Csak sejteni tudjuk, hogy speciális vibrációcsökkentő elemeket is kevert bele a KEF, de ha nem, akkor is elég egyet koppintani rajta. Tömör, masszív érzetet kelt, bár a matt színű oldal nem annyira prémium, mint a sima LSX esetében és az előlap, illetve doboz találkozásánál picit kiugrik az él. Az egyszerűsítés ilyen apróságokban tetten érhető, de ha a dobozokkal szemben tartózkodunk, letisztult az összkép. A leendő tulajdonos három szín közül tud választani: sötétszürke (Graphite Grey), fehér (Stone White), illetve sötétzöld (Sage Green).

Felkészülés a mókára

A kicsomagolás és beüzemelés nem volt bonyolultabb, mint egy átlagos sztereó hangrendszeré. A KEF nemcsak letisztult dizájnra, hanem felhasználóbarát élményre is törekedett. Talán túlságosan is a letisztultságra fókuszáltak, amiről korábban, az alapverziójú LSX II tesztjében szintén esett szó. Mindössze egy RGB LED adott tájékoztatást az aktuális bemenetről. Összesen hat színnel jelezte, hogy épp melyik bemenet aktív (a hetedik, narancssárga a kikapcsolt állapotot jelentette). A jelzések megértése érdekében felcsaptuk a gyors beüzemelési útmutatót, mely nagy segítséget jelentett, de picivel több vizuális visszajelzésnek (például a jelszint mutatása, mint a DALI C sorozatú modelljeinél) örültünk volna.

Amennyiben a leendő tulajdonosnak igénye merül fel rá, opcionális KEF kiegészítők közül is tud választani. Nem képezik az alap csomagolás részét, de érdemes alkalmazni valamelyiket a körülményektől függően. Közéjük tartozik egy döntött pozíciót biztosító asztali talp (P1), padlóra helyezhető állvány (S1) vagy falikonzol (B1). Amennyiben a felhasználásra szánt szituációhoz túl rövid lenne a gyártó által mellékelt, 3 méteres C-Link kábel, egy 8 méter hosszú alternatíva vásárlása szintén lehetséges.

Vezérlés

A mellékelt infravörös távvezérlő lehetne volna jobb, nem feltétlenül anyagminőségben, mert műanyagos jellegével megbékéltünk a korábbi LSX tesztelésekor. Inkább az igényelt megszokást, hogy a bemenetválasztáshoz egyenként végig kellett lépkedni mind egyik forráson, figyelve az előlapi RGB LED színét, hogy mikor érkezünk meg. Ez a procedúra dedikált bemenet gombokkal sokkal gördülékenyebb élményt adna, de vigaszként meg kell említeni, hogy a telefonos alkalmazásban mindegyik bemenethez külön virtuális gombot biztosítottak.

A KEF Connect futtatása iOS és Android mobileszközökön egyaránt lehetséges, de ajánlott, hogy előbbit használjuk, legalább az első beállításhoz. Az Google Play áruházból letöltött aktuális szoftver nálunk nem tartalmazta a Speaker preferences menüt. A mellékelt képek az iOS verzióról készültek, melyben gondtalanul elértünk számos elásott funkciót. Olyan apróságok tették gördülékenyebbé a felhasználói élményt, mint a csatornák (jobb és bal oldal) felcserélése, készenléti mód időzítése vagy a bekapcsolást követően automatikusan aktiválódó bemenet választása (ha igényt tartottunk rá). Ha kábelmentes módon csatlakoztattunk volna egy mélyládát, akkor az alkalmazás azt is figyelembe vette, hogy KEF KW-1 vezeték nélküli mélysugárzó modul került-e a szubkimenethez. Akit zavar a folyamatosan világító LED, el tudja sötétíteni, utána csak bemenet választásnál vagy jelszint vezérlésnél (hangerő szabályzás) ébred fel pár másodpercre.

Az EQ beállítást tartalmazó menüben azt tudtuk meghatározni, hogy állványra vagy asztalra helyeztük-e az LSX II LT-t. Ezt követően még a szobaméret és a falaktól, illetve padlótól/asztallaptól való távolság, továbbá szoba visszhangosság és alapterület paramétereket is figyelembe vette a szoftver. Ezek alapján módosult a hangfal frekvenciagörbéje. Igény szerint akár több beállítási profil elmentésére is volt lehetőség. Mennyire befolyásolta mindez a tényleges hangzást? Mi egy 15 négyzetméteres szoba sarkában, számítógépasztalra helyeztük a tesztalanyokat. Esetünkben az alapbeállítás búgós, öblös mellékzajjal járt. A paraméterek megadása segített lecsökkenteni a felesleges morajlást, miközben a középső hangok is tisztultak.

Hangminőség

A KEF LSX II LT-vel történő ismerkedés során főleg a számítógépes USB bemenetet és a streaming funkciókat használtuk. A tesztidőszak első és utolsó napján is ugyanazt a benyomást tette: kísértetiesen hasonló hangzással jelenítette meg a teszt során hallgatott zenéket, mint a korábban kipróbált alapkiadás. Nem volt mód összemérni a két hangrendszert, de szubjektív memóriánkra támaszkodva nem érzékeltük rosszabbnak az LT kiadás hangját. Gondolatban hatalmas pacsit adtunk a KEF mérnökeinek, amiért a kedvezőbb árért eszközölt módosításokból kihagyták a hanggal való mókolást, legalábbis mi szubjektíven így érzékeltük.

A frekvenciák ábrázolását finomság és enyhe lágyság jellemezte, különösen a magas frekvenciák tekintetében. Ez nem jelenti azt, hogy tompa lett volna a magashangok megjelenítése, de egyértelműen mellőzte azt a markánsabb kontrasztot és csilingelést, amit egyes riválisok (többek közt B&W) megtestesítettek. Ésszerű terhelésen, hétköznapi zenei stílusokkal harsánynak egy pillanatra sem mutatkozott. A basszus kellemes és dallamos volt (50 Hz-ig bezárólag), a középső hangok tágas, barátságos módon jelentek meg.

Cassandra Wilson - Red Guitar c. számát hallgatva a kísérő hangszerek elegáns, higgadt módon kísérték az énekesnőt. A kis hangdobozok meglepően nyitott sztereó színpadot jelenítettek meg, ezáltal nemcsak karnyújtásnyira, hanem többméteres távolságból is egybefüggő maradt a tér. A Uni-Q technológia korábbi tesztekhez hasonlóan remekelt színpadábrázolás, valamint széles szórás ügyében. A közép/magas frekvenciák feltűnésmentesen illeszkedtek egymáshoz, ami másik jelentős pozitívumot képezett a sima, finom hangkarakteren kívül.

Továbbra is a Red Guitar-t hallgatva kísérleteztünk a terhelhetőséggel. Nekünk úgy tűnt, hogy 50% fölött a basszus kissé felkeményedett, enyhén kopogóssá vált, az énekesnő hangja pedig középről kitolódott a jobb és bal doboz tengelyéig. Miután 13 és 25 négyzetméteres szobában is meghallgattuk, azt szűrtük le, hogy a KEF közepes terhelésig maradt igazán stabil és kontrollált - egyformán stabil színpaddal kicsi és közepes helyiségben. 50%-ot meghaladó terhelés esetén többé-kevésbé rámutatott fizikai korlátokra, ami az intenzív mélyhangokat tartalmazó zenékkel (Massive Attack - Angel) tűnt fel leginkább.

Utóbbi sorokkal nem célunk azt sulykolni, hogy a kis KEF nem terhelhető. Tudásához képest igenis állta a sarat, csak a legalsó basszusokról kellett lemondani. A Foo Fighters - Everlong c. klasszikusát hallgatva előnyösen mutatkozott meg a KEF kontrollált, sima magashang kezelése. A rockegyüttesre jellemző fűtöttséget átadta, és mellőzte a harsányságot akkor is, ha már-már laza házibuli hangnyomásszintjéig merészkedtünk. Az intenzív átvezető és a refrén alatt szépen kivehető maradt a ritmusgitár, a dobok pedig eltérő irányokból, tagolt színpaddal szóltak, nem pedig egy homályos masszaként - még akkor sem, ha Spotify klienssel hallgattuk ugyanezt a számot.

Összességében megkaptuk a vezeték nélküli LS széria nagyobb tagjaira jellemző szolid hangzást, kicsit édesített, de hosszú távon élvezhető magashangokkal és remek virtuális térhatással. Dinamikában lehetett volna több tartalék, de emlékeztetőül rápillantottunk az aktív mélysugárzó kimenetre és az árcédulára. Minél tovább hallgattuk különböző zsánerekkel és Netflix-műsorokkal, az LSX II LT annál inkább meggyőzött minket arról, hogy érzékelhető kompromisszumai ellenére ügyesen eltalálták a paramétereit.

Alternatívák

Az SVS Prime Wireless Pro izgalmas kihívó, hasonló mérettel és funkciókkal, de eltérő hangzással. A KEF hangja simább, inkább a finomságot helyezi előtérbe, az SVS esetében az energia és dinamika, valamint a basszus is határozottabban érvényesül. Előnye, hogy az LSX II LT-től eltérően tartalmaz kijelzőt, előlapi gombokat és analóg hangbemenetet, viszont nem olyan letisztult a dobozformája és nincs rajta számítógépes USB bemenet. Amennyiben teljes vezeték nélküliség a cél, a DALI OBERON 1 C e sorok írásakor bizonyos helyeken 440 000 Ft/szett akciós áron kapható a használatához szükséges SOUND HUB COMPACT központtal együtt. Hogy hangzásban jobb-e, mint a KEF azt személyes tapasztalat híján egyelőre nem tudjuk.

Végszó

A KEF LSX II LT néhány funkcionális és esztétikai kompromisszumért cserébe megtestesített egy kompakt sztereó szettet, mely erős kihívó bármilyen azonos összértékű, hagyományos sztereó lánccal szemben. Nem mindig bölcs két eltérő kategóriát egymáshoz méregetni, de az SVS Prime Wireless Pro kipróbálása óta először találkoztunk olyan szettel, amely számos aspektusban felvette a versenyt azonos méretű hangfalakat tartalmazó, hagyományos lánccal (ráadásul szem előtt lévő erősítő, DAC, streamer nélkül).

A hozzáadott elektronikus vezérlés és alkalmazásban lévő konfigurációs lehetőségek pedig rámutattak arra, hogy a konvencionális hifi miért "buta" a KEF hálózatképes LS szériájához képest. Kicsit hiányzott az elegáns szövetborítás a hangdobozokról és logikusan a legmélyebb basszusok megtapasztalásához különálló mélysugárzó kellett. De az ár ismeretében már jóval nehezebb feladatnak tűnt a kötözködés. A KEF kicsi termékkel tett óriási lépést az átlagember számára elérhetőbb, otthoni szórakozásra szabott készmegoldások irányába. Vajon várható az LS50 Wireless II-ből is egy LT kiadás? Valószínűleg sokan örülnének neki!

1 2

Következő oldal >