KEF Kube 12b aktív mélyláda teszt
2018. november 13., kedd, 13:05
KEF audio hifi házimozi hangfal hangszóró mélyláda mélysugárzó KEF hangfal KEF mélyláda aktív mélyláda házimozi mélyláda hangfal teszt mélyláda teszt KEF mélyláda teszt KEF hangfal teszt aktív mélyláda teszt házimozi mélyláda teszt
Rohan az idő, másfél év telt el azóta, hogy KEF mélyláda járt szerkesztőségünkben. A Q400b-vel töltött idő kellemes emlékként jut eszünkbe, ezért igazán örültünk a díjnyertes Kube 12b érkezésének.
A KEF Kube 12b sokban hasonlít az említett, tavaly tesztelt testvéréhez, ám ezek csak szétszedése, majd az azt követő meghallgatás során derültek ki. Külsejét tekintve ember nem mondaná meg, hogy bármi közük van egymáshoz. Kivéve persze azt a nem elhanyagolható tényt, miszerint mindketten zárt felépítésű, aktív szubbasszus sugárzók.
A Kube 12b nem néz ki mélyládának, inkább ülőalkalmatosságnak, úgynevezett puffnak, amit a sötét színű műanyag tetőlap cáfol, de arra párnát téve máris szinte felkínálja magát: gyere, ülj rám, meglátod, kényelmes lesz! Miért? Talán a képeken látszik, de elmeséljük. Függőleges éleinek lekerekítése nem rendkívüli, ám az oldallapok szövetborítása meglehetősen rendhagyó. Csak a hátlapról lehet funkciójára következtetni, mivel az erősítő fémlapját és a rajta lévő csatlakozókat, kezelőszerveket szerencsére nem rejtették el.
Az egyedi formaterv következményeképpen nem lehet szabaddá tenni a membránt, ám ez ügyben megbocsájtóak leszünk, és nem tekintjük negatívumnak, pedig mi soha nem hagyjuk fenn a védőkeretet, előlapot.
Nem hagytuk magunkat és szétkaptuk, ezt az alsó lap eltávolításával sikerült megoldani. Mögötte az említett Q400b belsejéből ismerős alkotóelemeket pillantottuk meg: vastag szivacslapot, az szerepel virtuális térfogatot növelő csillapítóanyagként, burkolt erősítő egységet, védve azt a membrán léglöketeitől. Ezt a burkolatot könnyedén el tudtuk távolítani, akár laikus, akár műszaki szemmel nézve, egyaránt bizalomgerjesztő látvány tárult elénk, mind az alkotóelemekre, mind az elrendezésükre értve. A topológia D osztályú, az RMS teljesítmény 300 W.
A hangszóró kosara teljesen átlagos, de elég masszív, annak ellenére, hogy sajtolt lemezből készült. Mágnese dupla, pólusvasának furata méretes, a vezetékezése vicc kategória, talán még 0,75 négyzetmilliméteres sincs. A sarus csatlakozók utáni részt nem szőtték bele a pillébe, ahogy azt néhány konkurensén láttuk, szabadon fityegve haladnak a membránig, ami főként az alsó kategóriákban gyakori megoldás.
A gumiperem mélynyomóhoz illően, de nem extra mértékben széles, porsapkája tekintélyesen domborodik, a membrán anyaga alighanem papír bázisú, hátulján tisztán látszanak a cellulóz rostok.
A hátlap feliratai a szemből mögé hajoláshoz igazodnak, ez olyan figyelmesség, aminek örültünk, és ha módunkban állna, kötelezővé tennénk. Igazából nem történt semmi különös, csupán 180 fokkal elfordítva szerelték be az erősítő egységet, tehát nem kell a gyártóknak semmiféle plusz költségbe verni magukat.
A szokásos gombokon kívül egy háromállású kapcsolóval találkoztunk, ami DSP által szabályozott EQ beállítások közötti választásra szolgál: Wall/Kabinet, In Room, Corner. Ezzel kapcsolatos a KEF honlapon olvasható okosság: iBX Intelligent Bass Extension nevű algoritmus, ami arra hivatott, hogy kihozza a maximumot a mélysugárzókból. Hangszóró kimenetekhez is csatlakoztatható a Kube 12, erre a célra speciális aljzat (a bele illő dugasz a tartozékok között megtalálható) szolgál, nem hagyományos kábelszorítók. Áramot úgynevezett borotva, más néven piskóta csatlakozójú kábelen kap, ezt csakis negatívumként tudjuk értékelni. Bár kapható néhány ilyen végződésű, normális minőségű tápkábel, de sokkal kisebb választékban, mint IEC-sek, tehát megnehezíti azon KEF-barátok dolgát, akik a lehető legtöbbet akarják kihozni szeretett mélyládájukból.
A doboz rövid csonka kúpokon áll, melyek éppen a kellő stabilitást nyújtják, elmozdulást nem tapasztaltunk az egy hónapos használat során.
Meghallgatás
Az éppen nálunk vendégeskedő Denon AVC-X8500H, valamint Onkyo TX-RZ830 házimozi erősítőkhöz Nordost Bass-Line kábellel csatlakoztattuk a Kube 12 szubládát. Legnagyobb sajnálatunkra a tápkábele maradt a gyári, mert éppen nem állt rendelkezésünkre beleillő csatlakozójú.
Az EQ háromféle állását összehasonlítva arra jutottunk, hogy a Corner nevű csökkenti a mélybasszus intenzitását, ami hasznos lehet, ha a teljesen sarokba helyezett Kube túlzóan szólna, döngene. Nálunk nem vált be, pedig viszonylag közel volt a sarokhoz. A másik kettő közötti eltérést minimálisnak találtuk, tesztszobánkban, nekünk legjobban In Room állásban tetszett a basszus. Így aztán ennél maradtunk a több hetes használat és a konkrét tesztelés során.
Mérésekkel indítottuk a vizsgálatot, kezdve a 20 hertzes jellel. Meglepetést okozott a Kube12b, mert a szoba rezegni szerető berendezési tárgyai intenzíven reagáltak a membrán által megmozgatott levegőre. Az egyik redőny-gurtni doboz és a vetítővászon tokjában valami nemtetszésüknek adtak hangot, ahogy ezt már többször megtették, amikor pincemélyre menő szubládákat teszteltünk. Mindezekből leszűrhető tanulság: a megadott 22 hertzes alsó határfrekvencia nem kamu. Persze a következő lépcsőfok, a 25 Hz erőteljesebb és tisztább hanghullámokkal jelezte, hogy itt lenne érdemes szubszonikus szűrőzni, ha lenne olyan a fedélzeten. A többi frekvenciára nem vesztegetünk sok karaktert, hibátlanul szólt mindegyik.
Megnéztünk három új filmet a kínálatból, mindegyik bővelkedett olyan jelenetekben, melyek mélyláda izzasztóak. Sicario: The Day of the Soldado, 24 Hours to Live, 12 Strong, természetesen mindegyik eredeti veszteségmentes hangsávval. A KEF Kube 12b kitett magáért, pontos, gyors és megfogott nagyon-mélybasszust sugárzott. Nem volt brutális az ereje, ahhoz cirka dupla teljesítmény kellene, de kifejezett igényünk sem volt rá, hiányérzetünk meg pláne nem.
A szokásos tesztjelenetekben is tisztességgel helyt állt, Hulk landolása megremegtette a alattunk a kanapét, a főhősre lövöldöző géppuska valósághűnek tűnt, később a Valkyrie légvédelmi gépágyúja is, bár nem kaptunk a szívünkhöz, amikor felugatott. Ezzel szemben a Drive pisztolylövései magnumosnak mutatkoztak (nem a filmsorozatra gondolunk), nagyot ütöttek a feszült csendbe. A jelenet végén az aszfaltra zuhanó autó robajától ismét remegett a kanapé és kicsit a padló is. Kell ennél több?
Marcus Miller basszusgitárjának húrjai szobát betöltően rezegtek, ezekben a percekben is érvényesült a Kube 12 feszessége, precízsége. Ezen fellelkesülve elindítottuk a második Hit Man lemez több számát, mindegyiken bebizonyosodott, hogy zenére is nagyon jó ez a mélyláda. Hallottunk már valamivel részletezőbb hangzást is, de ez nem róható fel durva hibaként, ha az árcédulájára tekintünk.
Ismét bebizonyosodott, hogy a KEF tervezői értik a dolgukat. Olyan szubbasszus sugárzóval álltak elő, aminek ott a helye kategóriájának kiemelt figyelmet érdemlő szereplői között. Ez nagy szó, mert 260-270 ezer forint környékén bőséges a kínálat és ezért a pénzért az elvárások is magasak.