JBL Free II TWS Bluetooth fülhallgató teszt
A fülbe tervezve
2021. március 13., szombat, 08:20
JBL audio fülhallgató Bluetooth TWS JBL fülhallgató Bluetooth fülhallgató TWS fülhallgató fülhallgató teszt JBL Bluetooth fülhallgató JBL fülhallgató teszt Bluetooth fülhallgató teszt TWS fülhallgató teszt JBL Bluetooth fülhallgató teszt
A JBL vízója, amelyben egy "népre szabott" fülhallgatót kívánnak megtestesíteni, egyértelműen a Free II formájában mutatkozik meg. A technikát modern, letisztult dizájn mögé rejti, unisex jelleggel megcélozva minél nagyobb potenciális érdeklődő tábort. Elődjéhez képest tovább csiszolódott, és noha a hifi világába még nem merészkedik be, rámutat a TWS kategória előnyeire.
Mi változott?
A korábbi generáció 4 üzemórája helyett akár 6 is lehetséges a JBL Free II-vel, köszönhetően a Bluetooth 5.0 kedvezőbb energia igényének. Ugyanakkor A töltőtok és a fülhallgatók tömege is csökkent, a fő akkumulátor kapacitása csaknem felére redukálódott, ennek ellenére az üzemidő (a töltőtokkal kombinálva) akár 24 óra is lehet. Eközben a frissített fülhallgató még a vírushelyzet hatására sem lett drágább, sőt, párezer forinttal olcsóbban értékesítik (ami azt illeti, jelenleg akciós áron 30 000 Ft a hazai webáruházakban, miközben elődje piacra kerüléskor majdnem egy tízessel drágább volt). A fülbe illeszkedő kapszulákon szinte semmit sem változtattak, ugyanazt a csepp-szerű formát követik továbbra is, amely a hosszabb távú használatot hivatott kellemesebbé tenni.
Praktikus tulajdonságok
A tok felnyitásától kezdve a Free II másodpercek alatt automatikusan párosítható a forráskészülékkel (amennyiben az Android rendszerű). Akár két eszközzel is párosítható füles, így nemcsak telefon, hanem például laptop mellett is hasznossá válik. Úgynevezett féloldalas módban is használható, ami merülő akkumulátor esetén jelent előnyt. A beépített akkumulátor töltésére USB-C aljzat szolgál, e szabvány szerencsére mára kellően elterjedt és sokkal kényelmesebb, mint pl. a micro USB. Egyébként a Free II IPX 4 minősített, azaz cseppálló, így esővel és izzadtsággal szemben vélhetőleg bírni fogja a strapát.
Használat közben
A korábbi generációhoz képest keskenyebb tok nemcsak fogásra bizonyult jobbnak, hanem a zsebben is könnyebben elfért. Az akkumulátor töltöttségét jelző, 4 db fehér LED nem a tok belsejébe, hanem annak elejébe került. Így már méterekről is látható volt a fülhallgató töltöttsége, más kérdés, hogy a fedél lecsukását követően még percekig világítottak az apró fehér pontok. A fülhallgatókon lévő JBL embléma körüli fehér karika ugyancsak világított fehér/kék színnel, szerencsére nem idegesítő fényerővel.
A Free II jobb és baloldali gombjaival a szokásos TWS parancsokat hajthattuk végre. A baloldali egységgel ugrálhattunk előre/vissza a zeneszámok között, a jobboldalival pedig a lejátszást/elindítást, vagy a virtuális asszisztens funkciót aktiválhattuk. Mindkét oldal közös "képessége" az egyszeri rövid nyomásra történő telefonhívás kezelés, valamint a három másodperces nyomást követő mikrofon némítás. Monó (azaz egyoldalas) üzemmódban a jobboldali kapszula funkcióit kaptuk meg, tehát ilyenkor nem tudtunk zeneszámot váltani.
Teljesen lemerített állapotról kb. 2 óra alatt töltődött 100 %-ra a fő akkumulátor, a papíron közölt 6 órás zenei üzemidőt nem igazán állt módunkban kideríteni, mivel 1-2 óránál tovább egyszer sem használtuk a fülhallgatókat. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy napi 1-2 órás használat mellett csak heti 2-3 töltésre volt szükség, ami egy ilyen kategóriájú eszköztől elfogadható. A beépített mikrofon leginkább átlagosnak nevezhető: csendes környezetben gondtalan telefonos kiegészítő a Free II, váratlan zajok, forgalmas környezet esetén azonban nem képes kiszűrni a külvilág zaját, ami esetenként a másik fél számára kifejezetten bosszantó lehet.
Hangminőség
A JBL Free II karaktere a felfokozottságra, izgalomra és erőre épített. Sok basszussal ajándékozott meg minket a dinamikusabb stílusoknál, ráadásul kiterjedt, árnyalt mélyhangokra is képes volt. Kár, hogy a magasabb frekvenciák visszaadásában már kevésbé tehetségesen szerepelt. Sztereó terét meglehetősen szűkre fogta, viszont a basszusokat szépen szétterítette, tehát az ének és a finom effektek inkább a fejünk közepére tódultak, a basszus viszont ügyesen kiúszott kicsit nagyobb távolságokba is.
A Red Hot Chilli Peppers - Can’t Stop c. számát hallgatva érdes, eleven és határozott gitár, illetve dobjátékkal indult a zene. Az énekhang erősen kirajzolva jelent meg, amitől markánsnak, követhetőnek bizonyult. Viszont hiányzott belőle a természetesség és nem igazán került a színpad közepére. Egy középkategóriás TWS fülhallgatótól nem várható el, hogy holografikusan középre lebegtetett vokált nyújtson, de a magas frekvenciák hosszú távon, közepestől már picivel nagyobb jelszinten is fárasztóvá váltak. Ennek kompenzálására, a digitálisan felturbózott magas hangok finomítására érdemes lehet szoftveres EQ-t alkalmazni.
A JBL fülhallgatóknál már-már védjegynek nevezhető a masszív, robbanékony basszus. Jelen esetben is főleg a mélyhangokra került hangsúly. Így olyan zenék, mint pl. will.i.am - FIYAH vagy Travis Scott - The Plan c. száma, kemény és súlyos ütemekkel dobták fel a hangulatot. Ilyen jellegű, könnyedebb, populáris slágereknél előnyösebb volt a JBL Free II karaktere, mivel hiányosságai nem voltak annyira egyértelműek, mint hangszeres zenénél. Összességében tehát akusztikus műfajokhoz nem ajánlott, de könnyűzene/elektronikus műfajok esetében, azoknak, akik eleve "sok mély, sok magas" igényűek, megállja helyét.
Végszó
A JBL Free II multimédiás célokra készült és nem próbál több lenni annál, mint amit első ránézésre sugallt: egy középkategóriás TWS fülhallgató. Előnye, hogy a vártnál jobb komfortot biztosít és mivel zárt, még ANC nélkül is meglepően jó zajszigetelésre képes. Akik viszont kiegyensúlyozottabb, térben és felbontásban minőségi sztereó hangzást keresnek, azok jobban járnak egy drágább, vagy eleve kábeles alternatívával.