Jamo S 807 álló hangfal teszt
2018. március 27., kedd, 11:20
Jamo audio hifi hangfal hangszóró hangfal teszt hifi hangfal Jamo hangfal hifi hangfal teszt Jamo hangfal teszt
Egy régi, ismerősen csengő név visszatérésével rukkolt elő a Jamo. Ahogy először megpillantottuk az új Studio sorozat tagjait, hasonló érzés volt, mint amikor évtizedekkel ez előtt megjelent a régi verzió a különböző elektrotechnikai üzletek polcain. Na, nem azért mert ugyanúgy néz ki, de ahogy akkor az, most ez a termékcsalád is vonzó külsejével és kifejezetten kedvező árával vonta magára a figyelmet. Azóta sok év eltelt, sok minden változott, fejlődött, így a trendeket követve, a Jamo is több érdekességgel vértezte fel a Studio sorozat tagjait.
A visszatérés
A dán cég történetében érdekes fejezet volt a Studio család piacra dobása. Ha arról az oldalról nézzük, hogy a Jamo ajándékozta meg a hifi világot olyan mai napig is keresett és kedvelt darabokkal, mint a Concert sorozat, vagy akár a zászlóshajó Oriel, melyek már húsz éve is nagyon komoly autók értékével vetekedő darabok voltak, nehezen érthető húzás volt a cég részéről a Studio széria. Másrészt viszont, akár csak kis hazánkat nézve, a Jamo éppen ezzel a hangsugárzóval lett ismert és népszerű márka sok mindenki számára. Ugyan már nem a speciális hifi stúdiók kínálatában szerepelt, de nagyon sok család otthonában jelent meg például a Studio 180, az akkor 30 000 Ft-os vételárának köszönhetően. Nem mondhatnánk, hogy minőségi darab volt, de akkori viszonylatban jól nézett ki, és nagyot szólt rajta a Kozmix, Tankcsapda vagy a Prodigy. Sajnálatosan azonban éppen ez a széria volt az, amelynek a Jamo a népszerűtlenségét is köszönheti, hiszen az emberek emlékeiből ez a hangfal ugrik elő, a Metro áruház polcairól a kert osztály mellett, ha valaki a márkanevet említi.
Az igazi áttörést a Jamo történetében, a Klipsch-sel való fúzió hozta 2005-ben, pontosabban fogalmazva, amikor az amerikai cég felvásárolta a Jamo-t. Onnantól kezdve a Jamo hangfalak újra szárnyalásba kezdtek, de igazi sikereket inkább már csak az alsó-középkategóriákban zsebelhettek be. Az új Studio széria abszolút a belépőkategóriát képviseli, bár amikor még csak a sajtófotókat láttuk az új dobozokról, nem voltunk ebben annyira biztosak, annyira jól néztek ki, ezért meglepő fejlemény volt megtudni, hogy milyen árcédulával kerülnek majd forgalomba.
Elérkezett az idő, és megérkezett csapatunkhoz is az első példány, az S 807 álló hangfal. A paletta közepén elhelyezkedő modell, az S 805 és az S 809 között nyújt átmenetet, illetve ehhez már választható a tetejére csatlakoztatható Dolby Atmos hangszóró is. Tesztalanyunk a legkonzervatívabbnak mondható fekete színű kivitel, mellette azonban kapható a kifejezetten mutatós fehér, és a klasszikusabb hatású fa erezetes, dió színű is.
A mérnökök, nem csak a hangsugárzó formáival, hanem azok színeivel is ügyesen fantáziáltak. A doboz talp blokkja, a magassugárzó hullámvetőjével megegyező színben pompázik, az MDF-ből készült doboztestet matt fólia borítja, amivel egyrészt nagyon esztétikus lesz az S 807, másrészt nem okoznak problémát az ujjlenyomatok, vagy a tükröződés.
A hangfalhoz mellékeltek egy garnitúra lapos acél talpat is, melyek sajnos nem állíthatóak, de mutatósak és megfelelő elcsatolást biztosítanak. Ezeknek a felszereléséhez sajnos kevésnek fog bizonyulni egy csillagcsavarhúzó, így mindenképp fel kell készülni egy akkumulátoros csavarbehajtóval is. Az elmúlt időszakban több hangsugárzó is megfordult a kezünkben, ebben az árkategóriában, és voltak esetek, amikor csalódást okozott a hangszórókészlet eltávolítását követő látvány, vagy akár maguk a hangszórók is.
Nos, a Jamo S 807 belseje kellemes meglepetéssel szolgált. A beépített hangszórókészlet, valamint a felhasznált anyagok és alkatrészek is jó minőségről tanúskodnak. A doboz, kecses vékony felépítése ellenére is megfelelő mértékű merevítéseket kapott, a felső szekcióban kellő mennyiségű tompító anyagot találtunk, a kábelezés valamint a keresztváltó alkatrészei is teljesen elfogadható minőségűek.
Apropó belső kábelezés. A Jamo S 807 ugyan sztereó hangsugárzóként szerepel e tesztben, de az alap koncepciója az, hogy egy Dolby Atmos (S 8 ATM) hangszóró modul csatlakoztatása után egy igazi házimozi rendszerré válhat. Mindezt egy eddig egyedülálló megoldással tették lehetővé, melynek segítségével a hangsugárzó tetején található négy lyukba kell az Atmos modult illeszteni, melyek egyben annak csatlakozói is.
Az ehhez tartozó kábeleket praktikus módon a hangdoboz belsejében vezették el (fel) a terminálja pedig a fő hangfal, szintén banándugós aljzata felett helyezkedik el. Alapvetően ez egy zseniális ötlet, de itt megegyezzük, hogy a csomagolásban nem találtunk semmiféle kupakot, vagy takarólapot, arra az esetre, ha sztereó felhasználás során nem szeretnénk négy fém lyukat nézegetni hangfalunk tetején. Vélhetően nem sokban befolyásolta volna a vételárat ez a kis apró figyelmesség, főleg ha figyelembe vesszük a teljesen láthatatlan, mágneses hangszóróselyem rögzítést. Ez utóbbi amúgy legtöbb esetben az a része a hangsugárzóknak, amely felett egyszerűen átsiklunk annyival, hogy megemlítjük a létezését, ám legnagyobb meglepetésünkre a Jamo egy kifejezetten mutatós darabot alkotott ezekből.
A szürke "kanapé kárpit" jellegű anyag tökéletesen harmonizál a Jamo modern vonalaival, és a legszebb az egészben, hogy a házimozi szett minden darabja ugyanezt az anyagot kapta. Amennyiben valaki mégsem kívánja a selymet használni, úgy két darab 127 mm-es polyfiber mélyközép, és egy 25 mm-es csillogó selyem dóm magassugárzóban gyönyörködhet, plusz egy méretes ovális reflexnyílásban az előlap alján. Ez a testes basszusok előállításában fontos szerepet kap. A Jamo S 807 beüzemelését követően egy hetes bejáratási fázis következett, majd a "zenei vizsga".
Meghallgatás
A teszt alatt egy 30 négyzetméter körüli helyiségben kaptak helyet a Jamo-k, Marantz PM8006 sztereó erősítő, valamint több különböző forrás társaságában. Méreteiből, illetve a gyár által megadott adatokból, volt egy kialakult elképzelésünk arról, hogy mire számíthatunk, de leginkább az egységes, kiegyensúlyozott hangzásvilág volt feltűnő az első órákban. Akusztikus muzsikák hallgatása közben, egyértelműen reálisnak tűnt a 42 Hz-es alsó frekvencia-határérték. Helyén kezelte az S 807 a basszusokat, de egy nagybőgő, üstdob, vagy akár csak egy gitár testének méretét már nem kaptuk meg kifogástalanul. Nyoma sem volt búgásnak vagy akár az olcsóbb hangfalak rákfenéjének nevezhető dobozhangnak. Ez utóbbinál egyértelműen közrejátszott a jól merevített és csillapított doboztest is.
A kétutas kivitel inkább a középső és magas frekvenciáknál (26 kHz-ig) érezte jobban magát, bár a 90 dB-es érzékenység miatt számolni kellett vele, hogy szüksége van némi erőre, hogy mindent kihozzunk belőle. A selyem dóm magassugárzó nagyon kellemes karaktert biztosított, nem vált harsánnyá, vagy fárasztóvá. Anne Bisson - September in Montreal című számának első taktusaiban nagyon szépen ábrázolta a cintányérokat, bár a zongoraleütések és dobok testessége hagytak némi hiányérzetet maguk után. Az énekesnő gyönyörű erőteljes hangja nem akart dominánsan a szoba közepére állva libabőrt okozni, inkább kissé visszahúzódva diszkréten vezette a zenekart. A térleképzés teljesen rendben volt, de enyhén elmosódtak a hangszerek pozíciói, és szélességében sem tudott a hangfalakon túlnyúlni. Ebben a kategóriában igazságtalan lett volna ennél többet várni, sőt, amit a színpadon belül kaptunk, az kifejezetten kiegyensúlyozott, tiszta és egységes hangkép volt.
Andrea Razzauti - Painting The Music című albumának minden számában hihetetlen mélységekig el tudtunk merülni a telt basszusokkal tarkított zongora és gitárjátékok kavalkádjában, ahol a Jamo S 807 szép tiszta hangzással tárta fel az apróbb részleteket, ám basszusai inkább ütősen dinamikusak, mintsem mélységekbe hatolóan kanapérengetőek voltak. Rockra váltva, előtörtek a középső és magas frekvenciák melyek igazán élvezetesen töltötték meg a szobát dögös, feszes dallamokkal, és kevésbé éreztük a hangsugárzó gyengeségeit. Itt, illetve különböző elektronikus zenéken éreztük azt, hogy esetleg érdemes egy minimális támogatást adni az S 807-nek egy aktív mélysugárzó személyében. Több filmet is végig néztünk a Jamo tolmácsolásában, és bár nem házimozi erősítőt használtunk, mégis nagyon jól artikulált, tiszta beszédhangokat kaptunk, kellemes zenei betéteket, de akár egy dinamikusabb akció jelenetet is élvezetesen prezentált, de természetesen amennyiben mód van rá, itt már szinte alapfeltétel egy aktív mélyláda is a hatásosabb mozi élményhez.
Összegzés
A Jamo Studio S 807 egy kifejezetten tetszetős külsejű hangfal, amely véleményünk szerint bármelyik színben a lakás dísze lehet. Összeszerelése és technológiája alapvetően házimozis bevetésre teszi alkalmassá, de 150 000 Ft-os vételárával megfelelő partner lehet egy kezdő sztereó rendszerben is. Érdemes átgondolni, hogy milyen zenei stílusra kívánjuk használni, mert falrengető házibuli hangfalnak nem ő lesz a megfelelő választás, de kiegyensúlyozott hangkarakterével jó partner lehet, könnyebb akusztikus vagy modernebb muzsikák hallgatásában. Az S 807 mellett párhuzamosan teszteljük és hamarosan részletes beszámolót írunk a Jamo S 809 HCS házimozi hangfalszettről, ami a Studio család csúcsát képviseli, valamint az S 803 állványos hangsugárzóról is, amely a szűkösebb hellyel rendelkező felhasználóknak lehet jó választás.