Indiana Line TESI 260 állványos hangfal teszt

2014. szeptember 26., péntek, 15:10

Indiana Line audio hifi hangfal hifi hangfal olcsó hanfal Indiana Line TESI Indiana Line hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Indiana Line hangfal teszt

Ha olasz hangfal kerül szóba, sokan valamilyen luxuskategóriájú bútordarabra gondolnak, csillagászati árcédulával. A torinói székhelyű, több évtizede létező Indiana Line pont ennek az ellenkezőjéről tanúskodik, mivel mai írásunkban bemutatott termékük, a hifi világ induló/középkategóriáját képviseli. A belépőszint kompromisszumait egész ügyesen sikerült elfeledtetnie a TESI 260 állványos hangfalnak, melyről közel egy hónapos tesztelés után tartalmas cikk született.

Közel negyven éve foglalkozik hangfalgyártással az Indiana Line, jóllehet, nem saját lábon: mára a Coral autóhifis cég szárnya alá kerültek. Nem a high end-re, sokkal inkább a belépő és középkategóriára specializálódott cég, tehát nem annyira az exkluzív külsőre, sokkal inkább a baráti árakra fekteti a hangsúlyt. Igaz, hogy nem egy Sonus faber, de a nálunk vendégeskedő TESI 260 mégis adott annyi minőségérzetet, ami miatt továbbra is fejet hajthatunk az olasz tervezés előtt. Jó hír lehet azok számára, akik mindenképp a prémium hatásra törekednek, hogy a TESI sorozat tagjai (a 260-at beleértve) fényesre polírozott fehér és fekete színben is készülnek.

Kicsomagolás

A TESI 260 páros kiszerelésben érkezik, dobozában a szokásos hungarocell-szendvics borítja a fóliába zárt dobozokat, a kibontás sima ügy. A hangfalakhoz gyári alaptartozékként jár előlapi védőrács, gumi alátét, és a reflexnyílást tömítő szivacshenger is. Tesztalanyunk nem foglal túl nagy helyet, az átlagos monitor méret tipikus képviselője, napjaink trendjeinek megfelelve egész kecses látványt nyújt, még egy lapos televízió mellett is. Az előlap és a hangszórókészlet látványra letisztult, annyira kulturált, hogy bármely más, népszerűbb hangfalmárkával is felveheti a versenyt.

A matt fekete előlap felülete lágy tapintású, gumírozott, a hangszórók ugyancsak feketék. Egyedül a 2,5 cm-es lágy magassugárzó körül fénylik egy vékony alumínium gyűrű, ez a látszólag elhanyagolható díszítés menti meg a dobozt a teljes egyhangúságtól. A kereken 16 cm-es polimer mélyközép membrán (sok állványos hangfalban többnyire fél centivel nagyobb átmérőjű kónusz található) fáziskúppal büszkélkedik, jóllehet, a lövedék alakú, szintén gumírozott akusztikai elem anyaga nem fém, hanem műanyag. A visszafogottságot fokozza, hogy még a hangszórókosár rögzítő csavarjai is feketék. Egyébként a membrán gumiperemén nem láttunk ragasztófoltokat, és doboz szélein sem bukkantunk rá semmilyen jellegű megmunkálási hibára. Az összkép teljesen igényes, nekünk tetszett a TESI 260 matt fekete arculata, nem küzd feltűnési viszketegséggel, vagyis könnyebb beolvasztani a nappali dizájnjába. Komolyságot sugall, és a magassugárzónál lévő logó sem próbál domináns lenni, ami tipikus ?hibája? a mai márkáknak.

Bekötés, javaslatok

A TESI 260 hátulján szimpla hangfalkábel fogadására alkalmas, aranyozott aljzatot találunk, a terminál minősége kiváló, banándugózható, a plexi borítás könnyedén fordul. Nincs dupla kábelezési lehetőség, talán ebből érezni főleg, hogy a tervezők ésszerűségre törekedtek, a belépő kategórián belül. Az, hogy a cég megpróbálja figyelembe venni a kábelezéssel és elektronikával kapcsolatos arányok betartását, már önmagában becsülendő.

Mivel a doboz előlapi reflexnyílással rendelkezik, ha nincs más lehetőség, akár közel is rakhatjuk a szoba falához. Ellenben egy hangfalállvány beszerzését érdemes megfontolni, mert tesztünk során miután állványra tettük a TESI 260-at, a basszusok és a térhatás lényegesen javultak. Mint kiderült, az Indiana Line nem csak hangfalakat, hanem erősítőket is kínál, így ? hogy vérbeli Indiana-hangot kapjunk ? a márka saját, PURO 500 típusú erősítőjét kötöttük a hangfalakra (róla hamarosan külön cikk lesz olvasható). A teljes rendszer így nézett ki:

Forráseszköz: Pioneer N-50

Erősítő: Indiana Line PURO 500

Hangfal: Indiana Line TESI 260

Hangfalkábel: Real Cable TDC300F

Összekötő kábel: AudioQuest Golden Gate RCA

Tápkábelek: IsoTek EVO3 Premier

Hangfalállvány: B&W STAV24 (54 cm)

Szoba alapterülete: 16 m2

Ugyan ez szinte minden hangfalra érvényes, de a TESI 260-ra is igaz, hogy néhány centis elmozdítástól is sokat változhat a hangja. Ezért mielőtt végleg úgy hagyjuk, érdemes néhány fokkal beforgatni a hallgatói pont felé, és a köztük lévő távolsággal is érdemes játszani, ha van rá lehetőség. Ha a környezetnek megfelelően pontosan belőttük a hangfalakat, a végeredmény minden fáradozásunkért kárpótol.

Induljon a TESI-óra!

Alapos bejáratását követően már nem csak félvállról füleltük a TESI 260-at, sor került az 1-2 órás, elmélyült próbákra is. Hamar kiderült, hogy ez a doboz még csak meg se próbál nyersen, hevesen megszólalni. Kellemes, finom karakterrel rendelkezik, órák hosszat is fáradtság nélkül fülelhető. Egyszerű árnyalataiból érezni, hogy nem audiofil termék, de a részletek térbeli elhelyezését és a dinamikai elosztást elég profin végzi. Tehát nem fogjuk a fejünket kapkodni a zenészek után, és a cintányér rezdüléseit nem kell búvárpalackkal elemeznünk. Mégis, ha a hallgató csak ácsorog a szoba közepén, egy minőségi (pl. Eliane Elias) felvételt hallva rögtön vigyorogva felkapja a fejét, felismerve egy létező, valódi zongora hangját, amin most valaki pont játszik valahol, a két hangfal közelében. Ezért is előnyös a magas érzékenység. Csilingelésekben nincs hiány, a magassugárzó nem tompa, csak kimért, ha szeretnénk, tud nagyon tisztán szólni. Visszafogottsága ellenére, az Indiana Line doboza sokszor meglepően életteli hangot keltett, főleg jazz felvételeknél, de még elektronikus zenével is éreztük, hogy a hanginformáció szabályszerűen mozgolódott. A basszus az, amitől kissé szubjektívvé válik, hogy kinek tetszik a TESI 260, és kinek nem. Ugyanis ez a doboz nem akar minden áron többet, jobbat, tarkábbat adni, nem akar minket feltétlenül szórakoztatni, ezért a mélyek erőssége sem lesz kiemelkedő. Mi ezt nem éreztük olyan nagy gondnak, hiszen a hifi valahol ott kezdődik, amikor a termék nem magára, hanem a zenére szeretné felhívni a figyelmet. Különösen tetszett, hogy a TESI 260 zenéknél és filmeknél egyaránt megpróbál ?észrevétlen? maradni. Olvasva furcsának tűnhet, de sokszor tényleg azt éreztük, hogy a hangfal maga körül lebegteti a hanginformációt, és mint egy törékeny bűvész a bársonyleplét, kitartja a televízió képéig a hangszínpadot. Ahogy a szereplők párbeszédhangjait lebegteti, vagy a háttérből érkező ajtó becsapódását felénk veti, szenzációs. A közepek is ésszerűen adagolva szólalnak meg, a mély és magas frekvenciákhoz képest nagyobb felbontással. Valószínűleg ezért tudott hiányérzet nélkül kijönni a dialóg hangsáv annak ellenére, hogy nem használtunk centert. Az eredmény egy viszonylag széles, szellős, tiszta és könnyed tér, amiben nem fogunk eltévedni, de a könnyen emészthető karakternek és a finom effekteknek köszönhetően garantáltan mosolyogva fogunk zenét (vagy filmet) hallgatni. Ahhoz képest, hogy az Indiana Line nem tartozik az ős-hangfalgyártók közé, dobozuk kiforrott termékként szerepelt. Az árához képest több lépcsőfokkal jobban szólt, és ez kompenzálja a doboz egyszerű külsejét.

Végszó

Ezt a terméket főleg azoknak érdemes meghallgatni, akik úgy gondolják, hogy 150 000 Ft pár-ár alatt nem lehet sztereó élményben részesülni. Nekünk épp most sikerült. Az Indiana Line kevésbé ismert márka, de a tervezői okos stratégiát követnek, hiszen ez a termék nem a külsejével próbál meg több, vagy jobb lenni a vetélytársainál. Ugyanúgy néz ki, mint bármelyik átlagos hangsugárzó, de mikor megszólal rajta a felvétel, kiderül, hogy akár elmélyült zenehallgatásra is használhatjuk, ráadásul műfajilag nem konzervatív. Persze, a basszusai igencsak ki lettek centizve, de aki hitelességre, élethű hangra vágyik, annak íme, egy hatásos belépő a hifi világába.

1 2

Következő oldal >