iFi Audio NEO iDSD Performance Edition DAC teszt

2024. március 31., vasárnap, 21:35

iFi iFiAudio audio hifi DAC USB DAC DSD DAC DA konverter iFi teszt DAC teszt iFi DAC teszt USB DAC teszt

DAC, fejhallgató erősítő, előerősítő egyben az iFi NEO iDSD Performance nevű terméke, hozzáadott zavarszűrőkkel, nevezetesen USB iPurifier3-B és S/PDIF iPurifer az a két kiegészítő. Minden, ma lényeges és elérhető digitális formátumot lejátszik és még egy kis OLED kijelző is elfért az elején. A Bluetooth lehetőség ma már alaptartozéknak számít, használhatjuk azzal is, minden további nélkül.

Az iFi Audio a NEO széria tagjaival visszatért a formailag konzervatívnak nevezett kinézethez a kicsit megosztó. csónak alakú helyett, ami a ZEN sorozatot jellemezte, Megjelent a NEO iDSD Performance Edition, ahol magas minőségű kivitel és belső tartalom változatlan maradt, sőt még a jól bevált TI Burr-Brown belső DAC chipen sem változtattak. Ha a D/A átalakítást nézzük, konkrétan teljes mértékben mindenevőre sikeredett, tudja DSD-t, a DXD-t, az MQA-t az összes olyan formátumot, ami ténylegesen elérhető a piacon a streamek között, vagy letölthető lehetőségként a különböző netes áruházakból. Fejhallgatót is köthetünk rá, mégpedig rögtön kétfélét 4,4mm Pentaconn és sima 6,3 Jack dugósat egyaránt. A Bluetooth sem maradt ki természetesen az összes nagyfelbontású kodekkel együtt. Csatlakozások terén sincs hiány semmiből, bármire ráköthetjük, aminek van digitális kimenete. Az árazás is kellőképpen józan maradt, legalábbis, ha a többi hasonló terméket nézzük, mert az iFi-től megszoktuk az olcsó, de jó kínálatot. Hab a tortán az ehhez a verzióhoz hozzáadott USB iPurifier3-B és az S/PDIF iPurifier zavarszűrők, nem mellesleg egy távvezérlő.

Kinézet, csatlakozók

A gyökerekhez visszatérve, az iFi kapott egy ezüstszínű téglalap alakú házat, aminek az elején találunk egy egészen jól olvasható fehér színű OLED kijelzőt, egy jókora hangerőszabályzót, az említett fejhallgató csatlakozókat, két kis nyomógombot, amivel bekapcsolni és a forrásokat váltani is tudjuk. Ha függőlegesen szeretnénk használni a kijelzés is automatikusan elfordul. A hátulját megnézve sem lehet okunk panaszra, egy-egy pár XLR és RCA kimenetet, koaxiális, optikai és USB bemenetet találunk a tápegység csatlakozója és a Blutooth antenna mellett. Masszív, elegáns kis doboz, a minőségét most sem érheti semmiféle kifogás. Viszont nincsenek az alján semmiféle lábak, ha a megszokott módon (fektetve) szeretnénk használni, rá kell ragasztani a mellékelt tappancsokat.

Feltétlenül meg kell még említenünk, azt a jó iFi szokást, hogy mellékelik hozzá az alap kábeleket, amikkel azonnal használatba vehetjük, nem kell boltba rohangálni a beüzemeléshez!

Használat közben

Letöltjük a megfelelő drivert a gyártó honlapjáról, amire érdemes odafigyelni, ugyanis ahhoz, hogy a megfelelőt válasszuk, be kell pötyögni a sorozatszámot és ez természetesen azután derült ki, mikor már összekábelezte a rendszert a sorsüldözött tesztelő. Miután nagy nehezen kihalászta a hifi állvány legaljáról akkor jutott azeszébe, de hiszen ez a szám a dobozán is rajta van. Ugorjunk!

Probléma nélkül kezelt minden olyan formátumot, ami a leírásban meg van adva, a kijelzés is pontosan működött. Zavaró pattogást, zajt nem figyeltünk meg, melegedés egészen minimálisan volt tapasztalható.

Tesztkörnyezet

Cambridge Audio 851A, Naim SUPERNAIT 3 erősítők, Cocktail Audio X50D streamer és futómű, Silent Angel N8 Pro switch, Topping D70S, SVS SB-3000 szubláda, Satori és JVC hangfalak, QED, VIABLUE, Inakustik, Titan kábelezés.

Hangminőség

Mielőtt alaposan kivesézzük érdemes előtte egy kis visszatekintést megfogalmazni az iFi által ideálisnak vélt hangkép preferenciáiról. A régi szép időkben az induláskor, mikor még csak mindössze pár hordozható DAC (egyben füles erősítő) volt a választékukban, egyértelműen meg lehetett mondani, milyen hangot, hangstílust preferáltak a tervezők. Adott volt egy - az átviteli sáv két végén - picit kiemelő, loudnesses hang, ami igen "látványossá" varázsolta a hangképet. Barátságos, meleg hangot produkáltak és mellette még éppen elég részletesek voltak a kifinomult zenehallgatás élményéhez. Később és napjainkban a ZEN széria vitte tovább ezt a vonalat, nagyjából pont ugyanazokat az erényeket megtartva, mint a dicső elődök tették. Változás csak a külcsínben nyilvánult meg egy merész, ovális alakú formában - ami valakinek vagy bejön, másnak meg nem - de alapjaiban nem változott semmi más. Végeredményben kaptunk egy igen barátságos, hosszan hallgatható előadást, ami sokak számára elsődleges fontosságú még, ha ez minimálisan a többi paraméter kárára is ment.

A NEO szériával visszatértek az alapokhoz - legalábbis kinézetben - maradt a hagyományos szögletes téglalap forma, a megszokott minőségi alkatrészekből való felépítés, a remek ár/érték arány. Hangban viszont alapos változás lett tetten érhető, sokkal kiegyenlítettebb lett a frekvencia-átvitel, közelebb került a "valóságoshoz" a megszólalás és jóval részletesebb, fényesebb tónusú magastartománnyal kényeztette füleinket. A NEO Stream már bemutatta mire számíthatunk, ha ebből a szériából választunk magunknak készüléket, a NEO iDSD pedig tovább haladt ezen az úton.

Minden zenén jellemző volt az igen részletes és hangsúlyos felső tartomány, szépen megrajzolt cinekkel és széltében pazarul elválasztott hangszerekkel. Ez főleg az akusztikus zenéken volt hangsúlyosan megfigyelhető, Mike Oldfield és Dire Straits gitárja meggyőző erővel hasítottak a levegőben, markánsan körvonalazva a megszólaló húrokat. Frissen üdén és nyíltan zenéltek Vivaldi Négy Évszakának zenészei, főleg a Tavasz volt lehengerlően élvezetes és kottázható. Hans Zimmer prágai koncertfelvételén is hozta a maga stílusát viszont, mintha a basszustartomány egy kicsit visszafogottá vált volna. Tömören, megfogottan szólalt meg, de egy kis "hús" még elfért volna, ami szubjektíve a nagyjából a 70 Hz-100 Hz körüli részt jelenti, ez az, ami "meleggé" teszi a hangot. Érdekes módon itt a Cambridge Audio 851A jobban viselkedett, mint a NAIM Supernait 3. A legalsó szubbaszus tartomány földet és kanapét rengetően jelezte meglétét, durva mélységeket tudott megmutatni, az ember ki sem nézné egy ekkorka kütyüből mire képes a valóságban.

Az akusztikus műfajok mellett a heavy metáltól sem riadt meg, ez ritka erény ebben az árkategóriában. Mind Slayer, mind más hasonló együttes előadásában megvolt a kellő erő és dinamika, nem "fulladt le" nem (nagyon) mosódott össze a gitárszólók alatt. Az énekközpontú előadókkal sem volt különösebb gondja, élvezetesen, lábat mozgatóan mutatta be finn rokonaink egyik büszkeségének remekeit, nevezetesen a Nightwish zenéit. Tarja Turunen és Floor Hansen énekhangját a két hangszóró közé pakolta, ahol kézzelfogható nagyságban adták elő a produkciójukat, mélységben ugyan nem volt az a 3D hangzás, inkább széltében osztotta fel precízen a hangszereket és az előadókat.

Azokat a felvételeket, ahol elfért volna némi bársonyosság (Malia művésznő például) azokat letisztultabb, őszintébb oldaláról közelítette meg, inkább volt németesen precíz, mint franciásan romantikus. Értelemszerűen ez nem hiba, vagy félrehangoltság ez (sajnos) ennek az árkategóriának a jellemzője az ahol mindkét erény egyszerre jelen van, azok nem ennyibe kerülnek. Itt mindenképpen valami kompromisszumot kellett kötni és az iFi úgy gondolta, ez a helyes megoldás.

A hosszú távú meghallgatást valamelyik netes rádió hallgatásával töltöttük (Radio Paradise, NAIM Radio, Linn Radio, Mother Earth) ahol azt figyeltük, mennyire tud lekötni minket az adott "adó", mekkora időszak után válik fárasztóvá és kapcsoljuk ki a masinát. Bízvást kijelenthetjük, nagy gond nem volt vele. Viszont itt már feltűnt egy dolog, azaz a pocsék felvételeknek nem kegyelmezett, nem fedte el jótékony homállyal a hibákat, hanem kíméletlenül megmutatta őket (ez azt jelezte, alig torzított valamit és kiegyenlített volt a hangja, nem kente el az információt, de annak - ha elkenné - akkor csökkenne a hallgathatósága) de még egyszer hangsúlyozzuk, ez kizárólag a rossz minőségű felvételekre vonatkozik!

Konklúzió, ajánlás

A NEO széria szakított az elődök eddigi stílusával - már ami a hangot illeti - átállt a kiegyenlítettebb, semlegesebb irányba, ami természetesebb hangzást eredményezett. Nyílt, tiszta, inkább a közép és a felső tartományt hangsúlyozó stílusa több rendszerbe jobban illeszkedik, mint a ZEN széria, jobban lehet finomhagolni hangfalakkal, kábelekkel, netán egy szubládával. Példaértékű az összeszerelési minősége, számtalan formátum ismerete van még a mérleg serpenyőjében, ami univerzálisan használhatóvá teszi és a külcsín miatt sem kell szégyenkezni a leendő vásárlónak.

Ott van az ehhez a változathoz adott kiegészítők sora, USB, LAN és koaxiális zavarszűrő olcsóbban, mintha külön-külön vennénk meg őket, amik ráadásul hallhatóan javítanak a hangján.

1 2

Következő oldal >