Hegel H160 integrált sztereó erősítő teszt

2015. február 26., csütörtök, 10:05

Hegel H160 audio hifi sztereó erősítő DAC high end hifi erősítő sztereó erősítő Hegel erősítő fejhallgató erősítő erősítő teszt hifi teszt Hegel teszt integrált sztereó erősítő hifi erősítő teszt Hegel erősítő teszt

A digitális forráseszközök jócskán felkavarták a high end hifi világ állóvizét. A Hegel is fejet hajtott a mai követelmények előtt, de közben nem hagyta el saját értékeit. Az eredmény: egy ízig-vérig audiofil készülék, mely az egyszerűség, a funkcionalitás és a teljesítmény hármasát nyújtja tálcán a felhasználónak. Lássuk, mennyire sikerül neki!

Nem csak erősítő

Ma már egy mobiltelefon is alkalmas rá, hogy stúdióminőségű zenét tároljunk rajta, persze e felvételek tisztességes megszólaltatásához még egyéb kiemelkedő minőségű komponensek is kellenek, amennyiben tényleg audiofil hangzásra törekszünk. A gyakran emlegetett DA konverterek ilyenkor hasznossá válnak, hiszen általuk szinte bármiről tudunk akár a jó öreg korongnál is (lényegesen) jobb minőségű zenét hallgatni. Általánosan elfogadott tény, hogy ha valaki igazán audiofil hifit szeretne, az egyik klasszikus megoldást az előbb említett DAC, egy előfok/processzor és egy végerősítő beszerzése jelenti. Persze nem kell valóságos készüléktornyot építenünk, hiszen remekül megtervezett, integrált sztereó erősítők is léteznek. Utóbbiak táborát színesíti a Hegel H160, mely ráadásul beépített DAC-kal is rendelkezik. És a high end audio termékre szakosodott, skandináv céget ismerve, meghallgatás előtt is sejtettük, hogy tesztalanyunk hangja várakozáson felüli lesz. Kicsomagoláskor szinte hallottuk magunkban a tervezők gondolatait: ha már olyan jó erősítőket gyártunk, nem lenne egyszerűbb a DAC-ot is integrálni? A H160-at vizsgálva kijelenthetjük: de igen, egyszerűbb, és használat szempontjából jobb is.

Nagy szám a nagy szám?

Az erősítő külleme a Hegel klasszikus motívumaira épül, aminek köszönhetően tiszteletet parancsoló, ugyanakkor diszkrét megjelenést kapunk. Az előlap közepe ívelten kiemelkedik, ami az ötvenes években gyártott, kagyló formájú autók eleganciáját juttatja eszünkbe. A kijelző szokatlanul nagy, aminek köszönhetően egy teremnyi szoba túlsó sarkából is tisztán láthatjuk, hogy melyik bemenetről és milyen hangerővel szól a rendszer. Az erősítő elejéből mindössze két potméter áll ki ? a forrásválasztó és a hangerőszabályzó ? ezeket és a fejhallgató kimenetet leszámítva semmi sem bonyolítja az összképet.

A ki-bekapcsoló gomb nem az előlapra, hanem a padlólemezre került. Le kell nyúlnunk a baloldali talp mellé, és a gombot felfelé nyomva máris üzemképes állapotba kerül az erősítő. Eleinte tartottunk tőle, hogy nehézséget okoz majd hozzáférni a kezelőszervhez, de szerencsére a gomb helyett a ?billentyű? szó lenne találóbb, ami szokatlanul nagy méretének köszönhetően 2-3 próbálkozás után csukott szemmel is azonnal kitapintható.

Beüzemelés, előnyök

A H160 használata egyszerű, mint ahogy az integrált sztereó erősítőké általában. Aki használt valaha hifi készüléket, annak rövid időn belül minden világos, aki akadályokba ütközik, annak pedig nem szégyen felnyitni a felhasználói kézikönyvet. Elsőre például nem volt egyértelmű a kijelző elsötétítése, aztán kiderült, hogy a távkapcsoló ?DISP? gombjának hosszú lenyomásával érhetjük el a kérdéses opciót. Apropó, a ritka esetek egyike, hogy a H160 megjelenésével harmonizáló, fekete színű, fémházas távvezérlő tartozik hozzá. Utóbbi nem tökéletes, de jól használható, annak ellenére, hogy gombjai kissé kattogósak, és a tervezők a minimalizmusra törekedtek, ergo a bemenetválasztást nem dedikált gombok segítségével, hanem ?föl-le? lépkedős módszerrel végezhetjük.

A hátoldalon egymástól látványosan elhatárolva láthatjuk a digitális és analóg csatlakozókat, középen pedig egyetlen pár, high end minőségű, banándugó kompatibilis aljzatba köthetünk hangfalkábelt. Az összes bemenetet és kimenetet cikkünk végén soroljuk fel, most inkább az extra részeket emelnénk ki: analóg oldalról sokaknak pozitívum lehet az XLR bemenetek megléte, melyekre ráköthetjük a manapság kapható, csúcskategóriás BD-játszónkat (pl. Arcam UDP411) is. A Hegel H160 rendelkezik fix és szintszabályzott kimenetekkel, ráköthetünk aktív mélyládát, de a házimozi erősítőnkhöz is használhatjuk, kiegészítő végfokként.

Hangminőség

Akinek van érzéke a jó zenéhez és a jó hangzáshoz, annak elég néhány másodperc a Hegel H160 bemutatkozójából. Az első dallam, az első énekhang közben azonnal hallható az elektronika által kreált emelkedettség, a légiesség és természetes nyugodtság. Magától értetődően, az első néhány zeneszám meghallgatásával még nem hagytuk annyiban, de akkor sem kellett sok idő az erőviszonyok felméréséhez. Ez bizony egy profin megépített erősítő, amely ha szeretnénk, ha nem, csak ultra-kifinomult módon képes megszólalni.

A H160 hallgatása közben folyamatosan érezni az óvatosságot és a rendelkezésre álló teljesítmény aprólékos beosztását. A készülék alacsony hangerőn kicsit bátortalan, a hiteles koncertélményhez bizony feljebb kell merészkedni a hangerővel, cserébe, ha merészek vagyunk, 40-50 % fölött, szó szerint megnyílik a hangszínpad. Mélysége és nyitottsága nagyon tetszett nagyzenekari felvételnél, ugyanakkor a rendkívül természetes és gyengéd, élethű basszusok és elképesztő felbontású magas frekvenciák árulkodtak igazán a tervezők eredményességéről.

Sokszor úgy éreztük, hogy teljes, hiánytalan hangélményben részesít minket a rendszer. Valószínűleg azért feltételeztük ezt, mert a teszteléshez használt hangsugárzókból (Revel Ultima2 Gem2 és B&W CM6 S2) és a teszteléshez használt számokból szinte mindent előcsalogatott az erősítő. Közel 20 olyan felvételt kipróbáltunk vele, amiket korábbról jól ismertünk, és minden esetben elismerő bólogatás lett a végeredmény. Talán frissítenünk kéne a referencia zenei könyvtárunkat? Vagy talán csak a hangfalak határaihoz érkeztünk el, de ettől függetlenül a H160 több ízben is meggyőzött minket arról, hogy bármennyire jó hangot szeretnénk, nem feltétlenül kell nála komolyabb vasra áldozni. Kiegyensúlyozottsága és nyílt hangszínpada, közel egymilliós áráért cserébe, jócskán elvárható, mégis néhol zavarban éreztük magunkat, hiszen a norvég cégnek jóformán ez az ?induló? terméke. Rajta kívül több nagyobb típust is tartalmaz a Hegel paletta, melyek nagy része elérhető az Audio Centrum bemutatótermében is. Némelyikükkel szívesen megismerkednénk, tekintettel a biztató ?kezdésre?!

Végszó

Vannak éttermek, ahova csak öltönyben lehet belépni, vannak autók, melyeket csak bizonyos környezetben lehet vezetni, és vannak erősítők, amikkel csak a kellő albumgyűjteménnyel rendelkező, megszállott zenerajongóknak érdemes foglalkoznia. A Hegel H160 nem a szokványos értelemben vett integrált sztereó készülék, jóval inkább ?integrálható?, hiszen processzorként, végfokként, fejhallgató erősítőként és DAC-ként is használhatjuk, az AirPlay és DLNA támogatottságról nem is beszélve. Nagyon megkérik az árát, cserébe tudja mindazt, amit egy 21. századi hifi elektronikának tudnia kell; zökkenőmentesen fogadja forrásainkat, és zseniális felbontással ábrázolja kedvenc zenéinket. Aki szívesen megismerkedne a szépítések és csillogások nélküli, natúr high end hifi világával, de lehetőleg a fájdalomküszöb alatt maradó összegből szeretne komplett rendszert építeni, annak érdemes elsők között meghallgatnia ezt a terméket. Le a kalappal, Hegel!

1 2

Következő oldal >