Harman Kardon Onyx Studio 3 Bluetooth hangrendszer teszt
Friss és ropogós, mégis ismerős
2016. szeptember 22., csütörtök, 12:25
Harman Kardon HK Onyx audio hifi hangfal hangszóró hangrendszer Bluetooth Bluetooth hangfal Bluetooth hangrendszer hangfal teszt hangszóró teszt hangrendszer teszt Bluetooth hangrendszer teszt Harman Kardon hangfal
Túl van második nagy frissítésén az Onyx Studio hangrendszer, ami ezúttal már másodmagával, párban is képes zenélni, de ne szaladjunk ennyire előre...
Jól ismerjük az Onyx Studio-t. Második generációját mi is teszteltük, és igazán elégedettek voltunk vele. Nem is hiányzott a frissítés, de a Harman Kardon főhadiszállásán úgy döntöttek, hogy ők akkor is tovább csiszolják a kis hangrendszert. Nem terveztek teljesen új változatot, csak kis dolgokhoz nyúltak hozzá. Az új verzió mérete például szó szerint csak milliméterekkel változott. Na azért a megjelenésén módosítottak egy keveset. Vagyis a korábbi változat élei eltűntek, körben teljesen lekerekítetté vált. A készülék eleje már teljes egészében hangszóró rostéllyal van lefedve.
Eltűnt a fekete keret és a pici nyílás is, amin benyúlva az előlapot korábban lepattinthattuk. Ez nem is hiányzik, előlap nélkül már a korábbi változat sem volt túl mutatós. Rejtve maradnak a 75 mm-es mélysugárzók és 20 mm-es magassugárzók, valamint a passzívmembrán is. Igaz, ha ugráló hangszórót szeretnénk nézegetni, azt továbbra is megtehetjük, csak épp a gép hátulját kell bámulnunk.
Belül semmi forradalmi változás nem történt, vagyis... Az alap szerkezet és koncepció megmaradt, ezért is nevezik az új változatot is Onyx Studio-nak és nem valami egészen másnak, mondjuk Zirkonium-nak. No de a viccet félretéve, az apró és szinte észrevétlen finomítások között ott lapul egy fontos és értékes új funkció. Az Onyx Studio 3 már párban is használható. Nem sztereó, csak kettős monó párban, de a hangerő így is nagyobb lesz. Aki ezzel szeretne otthon bulizni, az most biztosan örül.
Az Onyx Studio 3 is büszkélkedhet mikrofonnal illetve hívás fogadó gombbal, így akár telefon kihangosítóként is használhatjuk, ha épp ahhoz van kedvünk. No és van még itt egy Bluetooth párosító, hangerő plusz és mínusz, valamint egy bekapcsoló gomb. Ami nincs rajta, az forrásválasztó kapcsoló a hátlapi analóg bemenetekhez, de ez nem gond, mert ezt a készülék automatikusan végzi. A Bluetooth elsőbbséget élvez. vagyis, ha ott jön a zene, akkor az analóg bemenet elhallgat. Ha a vezeték nélküli oldalon épp szünet van vagy megszakad a kapcsolat, akkor ismét az analóg csatlakozóra kötött forrás szólhat. Egyszerű, logikus és teljesen használható megoldás ez.
Hangja miből van?
Az elődhöz hasonlóan, az előlapon lévő és kissé kifelé forgatott 7,5 és 2 centis hangszórókat 4 db 15 wattos erősítő táplál, ami a beépített akkumulátorral használva csatornánként 7,5 wattban maximálja a teljesítményét. Ez nem jár hatalmas hangerőbéli kompromisszummal. Alighanem így kevesebb akkumulátor cellát kellett beépíteni, ami könnyebb gépet és alacsonyabb árat eredményezett. A beígért 5 órás üzemidő nem nagy szám, de elfogadható. A készülék megjelenéséből és a levehetetlen lábakból ítélve, a gyártó nem igazán szánta úti hangrendszernek az Onyx-ot.
Hogyan szól a kicsike?
Kezdjük az első benyomással, pontosabban azzal, ami a legtöbbeknek az első benyomása volt. A teszt ideje alatt bárki is lépett be a szobába, mind megállapították, hogy micsoda "atom hangja van", mennyire "dögös" és "állat" ahogyan szól a kis fenevad. Igaz, ezeket a jelzőket nem szerkesztőségünk munkatársai, hanem betérő vendégek és a szomszédban dolgozó fotósok mondták. Akárhogy is, ha el szerettük volna adni nekik a kis H/K-t, az biztosan könnyen ment volna.
Tény, hogy az Onyx Studio 3 nagyon jól szólt. Szinte bármit rázúdíthattunk, a hang több volt, mint szimplán élvezetes. Kiegyensúlyozott, ha kell nyugodt, ha kell rámenős volt a zene.
Amikor a Gesaffelstein, Alpeh című kompozíciója került terítékre az Onyx Studio 3 szinte hátborzongató és velőtrázó módon tálalta a felvételben rejlő agresszív, dinamikus részleteket. A zenei spektrum másik végén, Jennifer Warnes - Somewhere Somebody című dalában a gitár pengése meglepően jó volt, de az énekhang volt egyértelműen a fénypontja.
Kellemes élményekkel gazdagodtunk Bat For Lashes dalait hallgatva is. Bár a Horses of the Sun alatt hallatszott, hogy a mélytartomány kimeríti a rendszer erőforrásait, és amint az ének is bekapcsolódott, a hangok éle, finom dinamikája kissé elkenődött. Ám ezek olyan apróságok, amiket a legtöbb vásárló nem fog kihallani a rendszerből. Kis túlzással, a kutya sem törődik azzal, hogy egy komplexebb szakaszban a finom részletek között hogyan osztja el az erőt a rendszer. A hang dögös volt és kész.
A teszt legnagyobb nyertese egyértelműen Amy Winehouse első lemeze volt. Help Yoursef, Stronger Than Me, You Sent Me Flying és még sorolhatnánk. Bitang jól szóltak!
Kari Bremnes dalai közül a Per og P?l og Janus is felcsendült és nagyon-nagyon szerethető volt. Még Miles Davis is élvezhető! Igaz, nem olyan kifinomult, mint egy hifi rendszeren, akkor is élveztük, ezért kalapunkat emeljük. Nem nevezhető szokásos tesztanyagnak, de meghallgattuk Vangelis mester néhány művét is és nem csalódtunk. A teszt végéhez közeledve Galantis, Röyksopp, Daft Punk, Miike Snow, Prodigy, Dixxy, Danijel Zambo, KRUPA, Flume és még rengeteg más előadó illetve formáció terítékre került. Az élmény pedig stabil, szinte megingathatatlan volt.
Hol a hiba? Ha egy pillanatra elfeledkezünk az Onyx Studio 3 áráról és csak szigorúan a hibákat keressük, akkor a gitárok nem eléggé hitelesek. Néha lehetne egy kicsivel izgalmasabb, részletezőbb és nyitottabb. Sőt, az is jó volna, ha nagyobb hangerőn a mélyek megszólaltatása közben nem veszítene a közép és magastartomány a teljesítményéből. Na de ebben a pillanatban, már kezdjük a nagy hifi rendszerek mércéjével mérni. Az igazság viszont az, hogy az Onyx Studio 3 ékes bizonyítéka annak, hogy a hifi világa igenis fejlődik. Ilyen, vagy ehhez hasonló hangról még csak álmodni sem mertünk volna 15-20 évvel ezelőtt egy hordozható készülékből. Sőt, még egy régen oly népszerű Panasonic vagy Sony kompakt torony sem feltétlenül szólt ilyen szórakoztató módon.
Miért ilyen jó, ilyen áron?
A mai vezeték nélküli hangrendszerek jelentős része képes felvenni a versenyt a régi, kompakt mini és mikro hifi készülékekkel. Annak ellenére is, hogy azok többnyire legalább részben fadobozos, különálló hangfalakat használtak. Na de miért? Ennek sok oka lehet, a korszerűbb termékfejlesztési módszerektől kezdve a hatékonyabb, jobb erősítőkig. Ám akad egy, ami egészen kézzelfogható. Ezekben már nincsen kétkazettás magnó és többlemezes CD-játszó sem. Így rengeteg drágán megmunkált és drágán, kézzel összeszerelt szerkezeti elemtől szabadultunk meg.
Ajánlás
Jó szívvel ajánljuk ezt a kis hangrendszert, ez nem kérdéses. A dizájn és a fehér változat miatt az IKEA fanatikusok imádni fogják, akár egy Lövbacken vagy Stockholm asztalon. Komolyan! Imádni fogják a tinik, mert ordításig megtölti a szobát zenével. Ráadásul, ha havernak vagy tesónak is ilyen van, kettővel már valósággal falat lehet bontani. Ha nem audiofil hangzás kell és nem is háttérzene, hanem egy vagány főszereplő, akkor hajrá, hallgassa meg és döntse el, szeretné-e! Sanszos, hogy megkedveli.