Hamarosan úgy vesszük a hifi készülékeket, mint ma a telefont!

2018. június 16., szombat, 18:45

Közhelyes dolog azt állítani, hogy a hifi világ változik, ám ettől ez még igaz és hamarosan nem csak a termékekre, illetve a zenélvezet módjára, de alighanem a piac egészére is nagy hatással lesz.

A Windows és Mac, illetve az Android és iPhone harca vár a hifi világra is

Régen simán eladható volt - ha nem is egymás mellett, de - egy piacon belül a ZX Spectrum, a Commodore C64, a Macintosh és az IBM PC. Ezek a korai személyi számítógépek hasonló piaci szegmensekért versengtek, végül a Windows alapú PC és az Apple féle Mac szerezte meg ennek a színes piacnak szinte egészét. Hasonló dolog zajlott le akkor is, amikor a PDA és telefon összegyúrásából megszülettek az első okostelefonok, majd jött az óriás Apple az iPhone-nal, a hatalmas Google az Android operációs rendszerrel. A két nagy piaci szereplő, bár eltérő startégiával, de lényegében mindenkinél jobban, hatékonyabban volt képes működni, ezért a konkurensek egymás után adták fel a harcot, és eltűnt a Bada, a Symbian, a webOS és még a Windows Phone is.

A hifi az más

A hifi világára ma még a viszonylagos sokszínűség jellemző, amit alapvetően mi magunk is jónak tartunk, de a küszöbön álló fejlesztések sokasága egyre nagyobb terhet ró a gyártókra. Az otthoni (pl.: NAS) és online (TIDAL, Spotify, Deezer, stb.) forrásokból történő lejátszás már ma is annyira komplex feladat, hogy a szükséges hardver és szoftver fejlesztését jellemzően külső cégekre bízzák a gyártók.

Egy-egy ilyen külső cég pedig többnyire sok-sok tucat hifi márkát szolgál ki, tehát, ha úgy vesszük, a sokszínűség csak egy külsőség, aminek árnyékában néhány kisebb, de nagy hatású fejlesztő iroda dolgozik. Ehhez jön hozzá a multiroom világa, amit már ma is néhány cég terméke ural. Itt élen jár a Sonos, de ott lohol a nyomában a HEOS és MusicCast is.

Miért is olyan érdekes, hogy csak néhány cég fejleszti a multiroom és egyéb szoftvereket?

Ma a multiroom képesség már nem csak egy-egy házimozi erősítő extra szolgáltatása, hanem a nagy mozi elektronikáktól, a kis aktív hangfalakon és konyhai és ébresztőrádiókon át, tucatnyi termékkategóriában jelenik meg. Most azok a cégek, amik már felépítették a maguk multiroom rendszerét, megnyitják a kapukat korábbi konkurenseik előtt. A Sonos együttműködik az Onkyo-val (ami jó eséllyel bevonzza a Pioneer és TEAC márkákat is) és még az IKEA-val is. A Bluesound együttműködik a DALI-val, pedig az anyacég, a Lenbrook csoport rendelkezik saját hangfal márkával a PSB képében.

A Sound United csoport könnyű helyzetben van, hiszen saját HEOS rendszerét a Denon és Marantz márkák mellett a Polk, Boston Acoustics és Definitive Technology és a nemrég megvásárolt Classé márka termékeibe is beépítheti. Tehát egy-egy multiroom rendszer egyre nagyobb és nagyobb támogatói háttérre tehet szert, hogy a vásárlók is egyre inkább használják és igénylik ezeket a szolgáltatásokat.

Együttműködések, márkacsoportok, erőközpontok

Ahogy az már a fentiekből látszik, a magányos gyártók helyett a hasonló piaci szegmenseket lefedő márka csoportok erősödnek. Így megy ez az Onkyo-val, ami kissé eltérő piacokra dolgozó Gibson után inkább a hasonló profilú Pioneer felé fordult. Illetve nemrég kötött együttműködési szerződést a Sonos mellett a német Teufellel is. A Sound United egy évvel ezelőtt szerezte meg a hifi világ két ikonját, a Marantzot és Denont, amelyek mellé az idén felsorakozhatott a korábban bezárásra ítélt Classé is. A McIntosh csoport, aminek tagja a Sonus faber, az Audio Research, a McIntosh Laboratory, a Wadia és a Sumiko az elmúlt években valósággal szárnyal. A Harman csoport, aminek egyebek között tagja az AKG, a JBL, a Lexicon, az Infinity, a Mark Levinson és a Revel mellett, 2017 óta az Arcam is, egyébiránt a gigászi Samsung tulajdonában van. S bár a Samsung a felvásárlás idején úgy nyilatkozott, hogy elsősorban az autóipart kiszolgáló részlegben rejlő potenciál motiválta, a jelek szerint a hagyományos audio üzletágat is tovább erősítik. Számítanak annak jövőbeni sikereire.

A következő, könyörtelenül nagy pofon a sokszínűségnek már szélsebesen közelít

Nagyon úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia és a hangvezérlés, megállíthatatlanul száguldanak otthonaink felé. Ennek ma éllovasa az Apple-féle Siri, az Amazon Alexa és a Google Assistant és talán még esélyesnek számít a Microsoft féle Cortana is. Emellett akad még néhány, ma kevésbé népszerű versenyző, élükön a Samsung Bixby-vel, ami minden erénye ellenére, tökéletesen megmutatja, hogyan is működik a piac. Itt érünk el történetünk kulcsfontosságú pontjához!

A vásárlók nem akarnak újabb asszisztenst!

Aki mostanában vette a fáradtságot, hogy telefon bemutatókat vagy teszteket nézzen, annak feltűnhetett, hogy a Samsung Galaxy S9 és S9+ kapcsán a kamera, a kijelző és a teljesítmény véget nem érő dicsérete mellett egy dolgot, a Bixby gombot, illetve annak a gyártó általi erőltetését szinte egybehangzóan mindenki elítéli. Hosszú bemutatók születnek arról, hogyan lehet azt kikapcsolni és minden második YouTube videóban arról fantáziál a narrátor, hogy talán, egyszer a távoli jövőben a Samsung majd megengedi, hogy a Bixby helyett a Google Asszisztensét érhessük el a gombbal. Tehát lehet, hogy maguk az egyszerű felhasználók sem akarnak egy újabb digitális asszisztenst.

Pedig...

Márpedig a hangvezérlés és a mesterséges intelligencia rohamléptekkel költöznek befelé a hifi és házimozi készülékekbe is. Nemrég jelentette be a Marantz, hogy az erősítőnek egy részét felvértezi az Alexa alapú távvezérléssel. Sőt, még a Bixby-t megalkotó Samsung tulajdonában álló Harman csoporthoz tartozó JBL is bemutatott a januári CES-en olyan hangszórót, ami a Google Asszisztens rendszerére épül. Bizony, nem a Samsung Bixby-re!

Persze egy ideig még rendezhetjük a kérdést egy vállrándítással

Mondhatjuk azt, hogy a klasszikus hifit ez nem érinti. Annak ellenére, hogy egyre több házimozi erősítő rendelkezik valamilyen hangvezérléssel, hogy már ma is van olyan high end erősítő, amit egy házautomatizálási rendszeren keresztül irányíthatunk Alexával. Hiába is éli reneszánszát az analóg hanglemez, még a legnagyobb audiofil lemezjátszó gyártó, a Pro-Ject is inkább egy új digitális lejátszóra, illetve egy tradicionális hifi márkanév felvásárlására koncentrált az elmúlt hónapokban.

Hamarosan úgy vesszük a hifi készülékeket, mint ma a telefont

Tehát, hamarosan alighanem egy kicsit úgy választjuk majd ki a hifi és házimozi rendszerünket, mint ma a telefonunkat. Tehát elsőként eldöntjük, melyik nagy csapathoz szeretnénk tartozni? iPhone, vagy Android? Sonos, vagy HEOS? Alexa, vagy Google? Ezek után, a megmaradt kínálatból majd kiválasztjuk, ami leginkább tetszik, miközben a másik rendszer által kínált termékekre rá se nézünk. A piac pedig óriások hadszínterévé változik...

További cikkek: