Grado SR225x fejhallgató teszt

A hanghűség formát ölt

2022. február 26., szombat, 19:40

Grado audio hifi fejhallgató hifi fejhallgató Grado fejhallgató fejhallgató teszt Grado fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt

A Grado SR225x izgalmas fejhallgató a brooklyni cég kínálatában, hiszen 100 000 forint alatt kapható, ami több magyar zenekedvelő számára elérhető, mint a manapság domináns, csillagászati áron kínált high end koronadíszek. Az előző évszázadot idéző külső ne tévesszen meg senkit, az SR225x hangkaraktere tartogat meglepetéseket!

Egy határmenti Grado

Az SR225x a Grado legdrágább műanyagházas fejhallgatója. Fölötte már fém, illetve fa hangszórókamrájú modellek találhatók. Ez a viszonylagos kompromisszum tette lehetővé, hogy a gyártó egyszerűbb kivitelben is tonális egyensúlyt és életteli karaktert ígérhessen. A fejhallgató cikkünk írásakor 90 000 forintért vásárolható meg, így olyan jól ismert referenciáknak üzen hadat, mint például a Sennheiser HD 600. Az SR225x a korábban általunk is tesztelt SR225e továbbfejlesztett változatának tekinthető. Mi változott azóta?

A Grado nemrég eszközölt néhány módosítást, amely a teljes Prestige Series palettára vonatkozik: a korábbi, meglehetősen fapados fejpánt végre béléssel egészült ki, továbbá a nyolceres kábel rézvezetőjét is jobb minőségűre cserélték, illetve húztak rá egy harisnyát, ami kétségtelenül elegánsabb, mint a korábbi fekete PVC. Végül, de nem utolsósorban az SR225x a legújabb, negyedig generációs X Series hangszórót tartalmazza. A mágnes erősebb, a lengőtekercs könnyebb, ugyanakkor a membrán is más (azt nem tudjuk, hogy melyik részletét, de átalakították).

A 44 mm-es dinamikus hangszórókat (amelyeket 0,5 dB pontossággal igazítottak egymáshoz) tartalmazó ház továbbra is nyitott, ahogy a legtöbb Grado fejhallgató. A gyártás továbbra is Brooklyn városában, kézzel történik 1953 óta.

Küllem

A Grado SR225x külseje nagyrészt műanyag, ami nem feltétlenül baj, de 90 000 forintért találkoztunk már elegánsabb megjelenésű fejhallgatókkal is (mentségként fel lehetne hozni, hogy a hifi világában a külső nem minden). Az 1,8 méter hosszú kábel kissé vastag és nem moduláris, de legalább strapabírónak tűnik. A méret beállítása továbbra is fémpálcikák segítségével lehetséges. Viszont ahogy fentebb említettük, a fejpánt immár szivacs belsővel rendelkezik, ami nemcsak a komfortot segíti, hanem szebb kivitelezésű, mint a korábbi műanyag "csík".

A fülpárna ugyancsak ikonikus Grado motívumnak számít: nincsen rajta semmilyen kárpit, lényegében egy szivacskarika, melynek közepén mindössze egy vékony háló és védőrács választja el tőlünk a fejhallgató lelkét. Erősebb fényben még látható is a membrán és a mögötte lévő tekercs. Ezek a funkcionális részletek, a giccset és luxust nélkülöző küllem jellemzik a cég valamennyi termékét, legalább tudhatjuk, hogy eredeti Grado termékkel van dolgunk.

Használat közben

A Grado SR225x kábel nélkül könnyű, mindössze 200 gramm. A hangszórókamrák kiforgathatók, sőt, bármeddig forgathatók. Utóbbira akkor jöttünk rá, amikor a sokadik felpróbálás alkalmával már összevissza tekergett a fejhallgató alatti kábelrész. Ezért használaton kívül érdemes állványon, vagy akasztón tartani a fülest. A kábel meglehetősen vastag és nehéz, amit eleinte szokni kellett, de néhány nap után minket már nem zavart.

A fejhallgató függőleges (felülről, a fejpánt irányából érkező) nyomása és komfortérzete egyértelműen jobb volt bélelt pánttal, mint a korábbi kiadásoké. A fülre fekvő párnák eleinte erős nyomást gyakoroltak a fülünkre, ami (szemüveggel együtt különösen) bosszantó volt. Azonban a fémbetét óvatos, enyhe feszegetésével sikerült úgymond kitágítani a pánt ívét, hogy kevésbé fogja satuba kobakunkat a füles. Úgy máris sokkal jobb komfortban volt részünk, még szemüveggel együtt is. Fontos tudni, hogy a kitágított pánt nem szűkíthető vissza, tehát kisebb fejjel rendelkezők, akiknek eleve kényelmes a fejhallgató, inkább ne kísérletezzenek vele!

Akár egy órán keresztül is gondtalanul viseltük a fejhallgatót, amely használat közben nem hallatott semmilyen zörgő, kotyogó, kerregő hangot. Eleinte szokni kellett, hogy a hangszóró rács lényegében közvetlenül a fülünkhöz ért.

Hangminőség

A Grado SR225x hangjának titkos fegyvere, hogy rendkívül közvetlen. Használata közben nem úgy éreztük, hogy fejhallgatóból érkezett a zene. Nyílegyenesen a fejünkbe repültek a részletek, az énekhangsávok pontosan középre igazodtak. Az SR225x mellőzte a lágyítást, puhítást, őszintén, gyorsan és határozottan reagált a legkülönbözőbb zenékre.

A korábbi kiadáshoz képest pontosan olyan pozitív változásokat tapasztaltunk, amelyeket régen kifogásoltunk. Végre az SR225x nem akarta gyeplőbe fogni a mélyhangokat, helyette lehetővé tette, hogy a morajló, búgó ütemek, aláfestő effektek stabil alapot nyújtsanak. Nem tituláltuk volna kimondottan zúzós karakterű, basszus-imádóknak való fülesnek sem, de az "új hangzás" által hip-hop és elektronikus zsánereket is szívesen fogyasztottunk, az SR225x adott hozzá egy kis erőt, húst és lendületet. Nem kezelte olyan kelletlen, technikai módon a mélyhangokat, inkább hagyott azoknak egy kis teret kibontakozni.

A középső frekvenciák holografikus tisztasággal szólaltak meg, Grado fejhallgató nem létezik tiszta középhangok nélkül. Egyértelmű, konkrét, szinte száraz, de mégsem túl unott énekhangokat és hangszer tónusokat, tiszta zeneélményt kaptunk, elvégre a zene nagyrésze e régióban található.

Az új hangszórónak köszönhetően a magashangok pontosabb, élénkebb és jobban fókuszált jelleget kaptak. Összességében a Grado SR225x pontosabb karaktert, több transzparenciát és légiességet volt képes megjeleníteni, mint saját, hasonló kategóriát képviselő (de valójában kicsit drágább) Sennheiser HD 600 fülesünk. Hogy jobban érzékelhető legyen a teszt során szerzett élmény, következzen néhány konkrét zenei példa!

Cassandra Wilson - O Sole Mio

A Grado frappánsan ábrázolta e szám óriási dinamikai határait. Az énekesnőt teljesen elkülönítette minden egyéb részlettől, a kísérő zenészek friss érzettel léptek be, mintha tényleg a fejünk közelében játszottak volna. A kísérő basszus meghökkentően nagy lélegzettel, testtel melegítette fel az összképet, ellensúlyozva a Cassandra Wilsont kísérő shakerek sziszegését. A félúton becsatlakozó klasszikus gitár mézédesen, közvetlenül és remek felbontással egészítette ki mindezt. Izgalmas, színes, kalandos túrára invitált minket a Grado, csábító svédasztalos reggeliként tálalva a mély-, közép- és magashangokat egyaránt.

Linkin Park - Numb

A Numb keményebb hard rock és numetal elemeket tartalmaz. Szkeptikusan indítottuk el, tartva attól, hogy a Grado tisztasága túl fárasztó lesz a fülnek ilyen zenével. Kicsi és közepes terhelésen meglepően magabiztos és határozott lábdob játékot hallottunk, az ének ismét jól elkülönült és a basszusgitár dallamossága, lágysága kellemes tónusként kompenzálta a kicsit szárazabb elektromos gitárt. A hangsávokra külön-külön is figyelhettünk, de a színpad egysége is végig fennmaradt, nem hullott szét, illetve nem mosódott össze egyetlen masszába a zenei tér. Erős terhelésen laposodott a dinamika és kissé elszaladt a ló a magas frekvenciákkal, de "erős terhelés" alatt olyan jelszintre gondolunk, ami már kellemetlenül hangosnak számít.

Post Malone - Rockstar (feat. 21. Savage)

Kíváncsiak voltunk, hogy a Grado hogyan reagál a basszus szempontjából kihívást jelentő hip-hop zenével, ezért törvényszerű volt a Rockstar meghallgatása is. Kellemeset csalódtunk, meglepően magabiztos és definiált basszust hallottunk. Utóbbi nem okozott mélysugárzókra emlékeztető dübörgést, tehát nem volt kimondottan erős, de jól átadta a zene sötétebb, keményebb hangulatvilágát. A dinamika a Linkin Park-hoz hasonlóan itt is mérsékelt, illetve közepes terhelésen volt a legjobban kiegyensúlyozva. Erősebb terhelésre képes volt kissé fokozni a basszust is az SR225x, cserébe kicsit élesebb és szárazabb volt az összkép. A lényeg, hogy lehet rajta elektronikus és hip-hop zenét is hallgatni, ésszerű terhelés mellett! Az atmoszféra ábrázoló képesség ugyanolyan hatásosnak bizonyult a Rockstar hallgatásakor, mint klasszikus zenékkel, tehát nem csak annyit tudott a fejhallgató, hogy "bírta a mélyhangokat", hanem közben egyidejűleg élénk, tiszta színpadképet biztosított, még nem kimondottan audiofil műsorral is.

A Grado SR225x általunk mért görbéjén az derült ki, hogy 4 kHz-nél kevésbé "süllyed mélyre", mint korábban általunk is tesztelt, olcsóbb testvére, az SR125x. Az SR225x nem annyira száraz, emiatt egyúttal életszerűbb karakterű. 10 kHz-nél kicsit megugrik, de 12 kHz fölött egész jól kontrollált.

Végszó

A Grado SR225x hangminősége bármely konkurensével felveszi a versenyt, amelyet eddig ebben a kategóriában kipróbáltunk. Kimagaslóan tiszta karaktere, kellemesen informatív basszusa nemcsak zenekedvelők, hanem zenekészítéssel foglalkozó személyek számára is hasznos lehet. Pontosságra törekszik, ami megbízható alapot képez rengeteg zenei stílushoz és halk járatáson is jó dinamikát nyújt. Pozitív, hogy frissítettek a kábelen és a fejpánton, de az összképre, az alapvető formatervre is ráférne némi korszerűsítés. Nyitott kivitele miatt utcai használatra nem ajánlott, de csendes, nyugodt körülmények között képtelenség megunni a hangját.

1 2

Következő oldal >