Focal Chorus 807 V állványos hangfal teszt
Mindenhol jó, de legjobb otthon
2012. november 23., péntek, 07:00
Focal Focal hangfal Focal Chorus Focal 807 V 807V hangfal hangfal teszt JM Lab hifi sztereó
A Focal (JMlab) az utóbbi időkben elsősorban az Utopia sorozat megkérdőjelezhetetlen babérjain pihen, mellette kézzelfogható fejlesztéseket csupán a multimédia és az autóhifi területén mutat. A cég azonban a középkategóriában is bőven kiszolgálja az érdeklődőket, jó példa erre a Chorus 807 V állványos doboz, amihez 300 000 forint körüli összegért már hozzájuthatunk.
6 évvel ezelőtt a franciák átdolgozták a sikeres Chorus 700-as sorozatot, szorosan mellé állítva a Cobaltot, amit ezúttal már szintén Chorusnak neveztek el, csupán 8-assal kezdődik a számozás, tudatosítva ezzel a feljebbvalóságát. Azóta lényegében nem is nyúltak hozzá a jubileumi szériától eltekintve, ami a piros lakkbevonat mellett nem sok változtatást takart. Ez két dolgot jelenthet. A Focal elsősorban a high-end és PC rajongókat célozta meg - erre utaltunk a bevezetőben is - vagy pedig olyan jól sikerült ez a középkategória, hogy feleslegesnek tartják előállni valami konkrét újdonsággal. A 807-es a gyár szerint is a klasszikus DB 19 modellre hasonlít, ami a típusjelzéssel ellentétben nem Aston Martin, hanem egy termetes állványos doboz. A Focal a mai napig pártolja ezt a megoldást, aminek mi nagyon tudunk örülni, hiszen a monitorok precizitása és tere így keveredik a nagyobb termet által nyújtott testes basszussal.
180 mm-es Polyglass, sziliciumásvány-cellulóz membránnal és 25 mm-es alumínium-magnézium ötvözetű magassugárzóval kerülünk szembe, az utóbbi fantázianeve TNV, amely a módosított mágnesgeometria és a felfüggesztésként használt új habanyagnak hála kiemelkedő dinamikával, viszont jelentősen csökkent torzítással rendelkezik.
Az inverz dómot rács védi, a mélyközepet viszont a méretes reflexnyílással együtt egy ék alakú szövet takarja, ami ad némi stílust az egyébként eléggé mogorva megjelenésű 807-nek. A doboz elől-hátul fekete akryl lakk bevonatot kapott, az oldala pedig kávébarna vagy ébenfekete, anyaga 25 mm-es trapéz alakzatú MDF.
A keresztváltó a lehető legegyszerűbb, a csatlakozók szimplák, nincs itt kérem semmi felesleges cicoma. Ötletes megoldás ez, úgy látszik a tervezők nem csupán a méret terén igyekeztek egyfajta ?hibridet? előállítani. Keveredik a múlt és a jelen, a klasszikus megközelítés némi divattal megbolondítva. A végeredmény pedig egy olyan állványos doboz, ami kis szobák mellett nagyobb nappaliban is jól érezheti magát, melynek a berendezése lehet konzervatív, ugyanakkor trendi is. Az érzékenység, impedancia és terhelhetőség átlagosnak mondható, tehát az elektronikák terén - legalábbis a specifikációt tekintve - előreláthatóan nem lesz válogatós.
A Chorus 807 V nem csak a mérete miatt nyújtja a ?2 in 1? érzést. Monitor doboz, tehát a precizitáson nem lepődünk meg, főleg, hogy egy Focalról van szó, ami már nem egyszer bizonyította be azt, hogy könyörtelenül őszinte tud lenni. Ez a doboz viszont a pontosság mellett hatalmas lazaságot is produkál, igazán komolyan nem vesz semmit - ez ebben az esetben pozitív jelző. Egyszerűen csak zenél, közben minden hangot a helyére tesz, de nem áll egyik pártjára sem. A bejáratás alatt a 180 mm-es mélyközép ugyan még nem nagyon villogott, és be kellett látnunk, hogy a későbbiekben sem fog. JBL hívőknek túl pontosak a mélyek, PMC rajongóknak pedig visszafogottak lesznek. A 807 V nem hivalkodik, nem annak szánták. A gyártó ún. rock ?n? roll dobozként aposztrofálja őt, amit egy gyors és izmos erősítővel könnyedén hoz is, de 30-40 wattal ne is nagyon próbálkozzunk. A zenék között nem válogat, pedig Tori Amos melankóliáját a Metallica döngetése követte ?88-ból, majd jött egy kis Gary Moore blues, hogy az egyik Anastacia maxin lévő gépdobról ne is beszéljünk. A Focal mindet szerette, ami nagyon jó dolog, ráadásul hozta a cégtől megszokott feszességet és szigort, amit jelen esetben egy jókora magabiztossággal és játékossággal vegyített. A reflexnyílása elől van, ráadásul öklömnyi, ami által jelentősen megnőtt a mélyátvitele, viszont így a hátsó fal segítségét nem tudjuk igénybe venni. A vártakkal ellentétben a basszus csak szobahangerőn vagy annál hangosabban érezteti igazán magát. Halkabban is ott van ő, de inkább belesimul a zenébe, egyáltalán nem kérkedik, kiemelésnek pedig nyoma sincs. Házibuliban viszont nagyon lelkesen adagolja a talpalávalót, egy 20 négyzetméteres nappalit könnyedén betölt, de a tapasztalataink alapján akár 30-ig is megállná a helyét. A középtartomány tiszta, tulajdonképpen összetéveszthetetlenül Focalos, a magassugárzó pedig szintén példás, bár a kellő simulékonysághoz hosszas bejáratás szükséges. Elektronikák terén nem igényel nagy körültekintést, tényleg az ízlésünktől függ, hogy mit illesztünk hozzá. Nagyfelbontású készülékekkel és hanganyagokkal a precizitását fokozhatjuk, csövesekkel pedig akár egy sejtelmes jazzklub füstös atmoszférája is megjeleníthető vele. Kábelek terén érdemes kísérletezni, ajánlott egy mélyebb tónusú és mindenképpen jó minőségű rézdrót, de a legkézenfekvőbb talán egy mindenevő és semleges Van den Hul. Hab a tortán, hogy az elhelyezésével sem kell sokat vacakolnunk, egyszerűen letesszük, kicsit befordítjuk, és már szórakozhatunk is. Egyetlen kritérium a masszív állvány, hiszen a megfelelő stabilitás mindenképpen kell ezeknek a termetes és nehéz dobozoknak.
A Focal a nagyon is telített középkategóriában egy olyan nagy állványos dobozzal rukkolt elő, ami ugyan megőrizte a cég jéghideg valóságábrázolását, viszont sikerült azt sokkal barátságosabbá, közvetlenebbé és lazábbá tenni. Biztosan akad karakteresebb doboz ilyen árért, de ennyire allrounder és felhasználóbarát nehezen. Mindenhol jól érzi magát, de mint a címben is utaltunk rá, legjobban otthon. Akár a kedves olvasó otthonában.