FiiO M23 hordozható zenelejátszó teszt
2024. október 26., szombat, 14:15
FiiO audio hifi lejátszó zenelejátszó DAP audio lejátszó hifi lejátszó mobil hifi FiiO lejátszó FiiO DAP lejátszó teszt médialejátszó teszt zenelejátszó teszt DAP teszt FiiO teszt FiiO audio lejátszó mobil hifi lejátszó
A hagyományos hifi lejátszók hiába nyújtanak sok funkciót. Nem vághatók zsebre, csak otthon lehet kamatoztatni szolgáltatásaikat. A FiiO M23 olyan, mint egy kompakt, audiofil svájcibicska. Valahogy feleslegesnek érződik mellette minden DAC-os streamer és fejhallgató erősítő, hiszen benne van mindez. Számítógép/okostelefon nélkül teszi lehetővé digitális zenegyűjtemény elérését, de ennél sokkal többet tud. Papírforma szerint valahova az erős felső/középkategóriába kéne sorolni, de annyira jól szól, hogy könnyen elfeledteti velünk még sokkal drágább kihívóit is.
Mire jó pontosan?
Manapság egyre több gyártó (köztük a FiiO) kínál telefonra dugható, fejhallgató kimenettel rendelkező D/A konvertert. Ha csak az a cél, hogy a telefonon lejátszott műsor szebb hangminőséggel szóljon, vagy csatlakoztatni tudjuk hifi fülesünket egy mobileszközhöz, akkor valóban felesleges külön DAP-ban gondolkozni.
A FiiO M23 nem pusztán annyit tud, hogy lejátssza a rajta tárolt zenét. Összesen hat különböző üzemmódban lehet használni és ezek közül csak kettő jelenti a helyi (vagy helyi hálózaton tárolt, illetve online kliensekkel elért) média lejátszását. Ha vegyesen akarunk rajta mindenféle alkalmazást futtatni, akkor megkapjuk a korábbi generációkról ismerős Android felületet. Amennyiben átkapcsoljuk Pure Music módba, elrejti az Android-os főmenüt és csak a FiiO Music alkalmazáson belül enged mozogni. Ezáltal gyorsabb és stabilabb zenelejátszási élményt kapunk. Néhány érintéssel további lehetőségek nyílnak meg: Bluetooth vagy AirPlay vevővé alakul (Bluetooth kapcsolattal küldeni is tud), ugyanakkor USB D/A konverterként vagy Roon lejátszóként is helytáll.
1. Megjegyzés: A FiiO M23 Android és iOS mobileszközök USB DAC-jaként is működik. Utóbbihoz a DAC mód beállításaiban engedélyezzük az "iOS devices decoding" opciót! Egyébként ugyanez a beállítás kell Mac OS operációs rendszerű számítógépeknél is.
2. Megjegyzés: A Roon Ready tanúsítvány megszerzése folyamatban van.
Zászlóshajó DAC, csak másképp
A FiiO Q15 és K9 AKM mintájára, most is az AKM AK4191EQ, valamint AK4499EX DAC párosra esett a választás. Érdekesség, hogy más kétchipes kivitelektől eltérően itt nem ugyanazt a feladatot végzi a két áramkör. Ehelyett külön-külön dolgoznak az analóg és digitális folyamatokon, ami mai napig az AKM egyedülálló módszere. Mindezt kiegészíti egy "DWA ROUTING" nevű technológia is, mely állítólag segít a jel-zaj viszony javításában.
További kritikus alkatrészek
Az aluláteresztő szűrő és fejhallgató erősítő áramkörök is magas pontosságú fóliakondenzátorokat tartalmaznak. Előbbibe nyolc Panasonic kondenzátort építettek, melyek a FiiO leírása szerint segítik a részletes és stabil hangzást. Az érzékenyebb alkatrészeket árnyékolólemezek takarják, a torzítás minimálisra csökkentése érdekében. Az akkumulátort is ellátták egy fém (rozsdamentes acél) takaróval, ami jobb hőelosztást tesz lehetővé, továbbá az összes csatlakozót megerősítették egyedi tervezésű fémidomokkal. Nélkülük az aljzatok forrasztása (valószínűleg) hamarabb kilazulhat a rendszeres csatlakoztatásoktól, illetve a dugók oldalirányú feszítéseitől (ami egy zsebbe csúsztatott DAP esetében elég gyakori).
A különböző feladatokat végző áramkörökben még összesen 28 polimer tantál kondenzátor is található, melyek a gyártó leírása szerint hatalmas tartalékokat képesek felhalmozni az erőteljes, dinamikus hangrészletek visszaadásához.
DAPS - bithelyes lejátszás
A hordozható zenelejátszók laikusok számára csak telefon funkciót nélkülöző, nagy akkumulátorral rendelkező mobileszköznek tűnnek. A FiiO M23 esetében a belső alkatrészek és a logikai felépítés is egészen más egy telefonéhoz képest, inkább konvencionális hifi lejátszót testesít meg. Az eszközben egy saját fejlesztésű hangközpont dolgozik, amely az Android operációs rendszer által küldött (hang)jelet kihagyja. Kiegészíti egy alacsony jitterrel üzemelő órajel processzor is, amely azért kell, hogy PCM és DSD esetén is korrekt bithelyességgel legyenek visszajátszva a zenék, függetlenül attól, hogy a FiiO Music, vagy egyéb alkalmazással hallgatjuk azokat.
Küllem
A lejátszó nem titkoltan az M11 formatervét viszi tovább. Előlapja mindössze a nagyméretű, 18:9 képarányú kijelzőnek ad otthont, mely keskeny peremével és élénk színeivel a menürendszert, albumborítókat szépen jeleníti meg. Bal oldalán, a felső sarokban helyezkedik el a főkapcsoló/kijelző lezáró-feloldó gomb, alatta pedig egy 2. generációs, érintést érzékelő csuszka, amely jelszint vezérlésre (hangerő szabályzás) szolgál. Alatta egy multifunkciós gomb zárja a sort, de számos részlet vár a lenti részen is.
A gyártótól megszokott módon, ezúttal is microSD kártyarekesz fogadja digitális zenegyűjteményünket. A beillesztett tárolót fémlap fedi kívülről, olyan szinten beépül az eszközbe, mint egy SIM kártya. Elméletileg legfeljebb 2 TB kapacitás támogatott, ami valószínűleg a legtöbb zenegyűjtőnek elég. Indulásnak elegendő lehet a beépített, 64 GB-os tárhely, melyből megközelítőleg 46 GB áll a felhasználó rendelkezésére. Ha csak online, streaming alkalmazáson keresztül hallgatunk zenét, nem feltétlenül kell külön kártya. A rekesz után két USB-C aljzat következik, melyekkel szükség szerint elkülönítve tudjuk biztosítani a számítógépes adatkapcsolatot és áramellátást/töltést. Az USB 3.0 feliratú csatlakozó USB HOST és USB OTG kapcsolatot egyaránt támogat, utóbbi által lehetséges, hogy az M23-at akár egy okostelefon külső D/A konverterének szerepét is betöltheti. A FiiO leírásából kiderül, hogy terméke 30 wattos gyorstöltőket (PD 3.0 ajánlott hozzá) is fogad. Dual-mode támogatást nyújt, ami azt jelenti, hogy teljes töltöttséghez közeledve enyhén lassabb töltési sebességre kapcsol át, a hosszabb akkumulátor élettartam érdekében.
Jobb oldalán sorakozik a szokásos, zenei navigációhoz való három gomb. Alattuk a Desktop Mode feliratú kapcsoló olyan részlet, amit a FiiO először alkalmazott hordozható lejátszón. Feladata, hogy bekapcsolt állapotban a lejátszó csak külső tápról megy töltés nélkül, ezáltal nem használódik az akkumulátor, ami praktikus, ha huzamosabb ideig lesz otthoni környezetben használva. Az alatta lévő HOLD, azaz billentyűzár kapcsoló funkciója valószínűleg nem szorul külön magyarázatra. Említést érdemel viszont, hogy szoftveresen felül lehet bírálni, hogy mely gombokra ne legyen kihatással a billentyűzár.
A bal oldalon lévő gombok: főkapcsoló (a kijelző elalvására/ébresztésére is szolgál), jelszint vezérlő (vagy ahogy sokan hívják, hangerő szabályzó), alatta pedig egy olyan kezelőszerv, amihez tetszőleges funkciót lehet hozzárendelni (dal kedvencekhez adása, véletlenszerű sorrend aktiválása, épp lejátszott dal törlése, szűrő vagy EQ váltás stb.).
Fentre került a 3,5 mm-es és 4,4 mm-es Pentaconn hangkimenet. Előbbi nemcsak analóg, hanem digitális koaxiális jelet is kiad. Amennyiben az otthoni hangrendszerben már van a felhasználónak tetsző, hangkarakterű D/A konverter, a FiiO M23 olyan esetben egyszerűen csak digitális futómű vagy zeneszerver feladatkör ellátására is alkalmas.
Használat közben - fizikai részletek
Az M23 erős processzort, nagyméretű kijelzőt és igényes fém készülékházat kapott. Ezeknek köszönhetően masszív és precízen kivitelezett lejátszó benyomását keltette, mely minden utasításra fürgén, logikusan reagált. Mérsékelten napsütéses környezetben is könnyen tudtuk olvasni az 5,5 col képátlójú kijelzőt. A jelszint vezérlő (hangerő szabályzó) a FiiO speciális "hibrid" kivitele volt: érintést és nyomást egyaránt érzékelt. Előbbi esetén az ujjunkat kellett elhúzni rajta, erre halk kattanásokkal jelzett vissza. Szubjektív, hogy ki melyik módszert preferálja, mi inkább az alsó-felső szélek tényleges nyomását részesítettük előnyben, az érintés alapú csúszka néha pontatlanul reagált. Jó tudni azonban, hogy a hangerősség állítása közben egy virtuális csuszka is megjelenik a kijelzőn, melynek használata sokaknak kényelmesebb lehet.
A felhasználói élmény kapcsán nem igazán találkoztunk zavaró negatívumokkal, de néhány sajátosságot el kellett fogadni, leginkább a magas teljesítményért cserébe. Ezek egyike, hogy a lejátszó hajlamos volt kissé melegedni (különösen HiFi Boost módban), amire egyébként gyártója is felhívta figyelmünket. Emellett a viszonylag nagy, 300 grammos eszköz néha meglehetősen húzta a nadrágzsebünket, ezért mi szívesebben hordtuk övtáskában vagy hasonló alkalmatosságban. Mindez nem kimondottan hátrány, csak olyan tényezők, melyeket célszerű elfogadni az M23 tudásáért. A FiiO által mellékelt, átlátszó védőtok kissé visszavett az elegáns fémház hangulatából, de a gyártó nemrég bejelentett egy opcionálisan rendelhető (és hátsó szellőzőrácsokkal ellátott) bőrtokot, mely 13 000 forint körüli összegért már Magyarországon is kapható SK-M23 néven.
Használat közben - operációs rendszer, FiiO music
A FiiO M23 Android része hasonló élményt nyújt, mint egy okostelefon. Lehet rá külső alkalmazásokat is telepíteni (mint TIDAL vagy Spotify), de a FiiO Music eleve tartalmaz mindent, amire általános, helyi memóriából történő zenehallgatáshoz szükség lehet. A fentről legördülő menüben gyorsgombok engednek hozzáférést a jelszinthez, vonalszintű kimenetre kapcsoláshoz, módválasztáshoz, Bluetooth vagy WiFi engedélyezéshez és egyéb finombeállításokhoz. Említést érdemel a FiiO Cast nevű mini alkalmazás is, használatával le tudjuk tükrözni a képet egy okostelefonra és minden alapvető vezérlést (hangerő, módválasztás, dalok közti léptetés) arról tudunk elvégezni.
A FiiO Music legújabb verziójának menüi még jobb, logikusabb elrendezést kaptak. Ráadásul mi tudjuk meghatározni, hogy a szűrési kategóriák közül melyik legyen látható (minden dal, előadó, album, műfaj, mappa, kiadás éve, mintavételezés, formátum). Ha tetszik a zene, el tudjuk menteni a kedvencek közé, lejátszás közben látjuk az albumborítót, a fő gombok pedig a nagy kijelzőnek köszönhetően szellős elrendezésben jelennek meg.
A FiiO Music számos kényelmi funkcióval is rendelkezik, beleértve az elalvás időzítőt és autós módot. Utóbbi esetén nagyobbak a fő zenei navigációs gombok, ezáltal könnyebb azokat vezetés közben elérni. Az albumok, zeneszámok elérése viszonylag gyors, ahogy a kategóriától el lehet várni.
Az eszköz hozzáférést enged több aluláteresztő szűrőhöz is, bár mi nem nagyon hallottunk köztük eltérést. Érdekesebb azonban a parametrikus EQ, melyben minden egyes csuszkához mi tudjuk meghatározni a frekvenciát és Q (görbe meredekség) értéket is lehet módosítani. Akinek ez túl mély, az "Effects" fülre lapozva egyszerűen megtalálja a basszus/magas hangszínek, sztereó szélesítés és balansz virtuális potmétereit.
Hangminőség
A FiiO M23 meghallgatása során kerestünk hibákat, illetve hiányosságokat, de a teszthez használt fejhallgatóval (Sennheiser HD 800 S) nehezen találtunk kivetnivalót. Az egyedi AKM DAC és a fentebb ecsetelt, temérdek mérnöki döntés (melyeknek nagy részére ki se tértünk, de fellelhető a FiiO honlapján) kitűnő hangminőséget eredményezett. Unalomig ismert lejátszási listánkat magával ragadó, gazdag módon, finom felbontással és profi dinamika kezeléssel adta vissza. Ráadásul a fejhallgató széles színpad megjelenítő képességének köszöngetően a zenei teret szintén sikerült megtapasztalni. A FiiO lejátszója úgy továbbította a zenét, hogy mellőzze a ridegséget, színpad szűkösséget, vagy túlzott részletkiemelést. Közhelynek tűnik, de csak annyi dolgunk maradt, hogy gondtalanul elmerüljünk a zeneszámokban.
Santana - Black Magic Woman c. ikonikus művét hallgatva pezsgő atmoszférát kaptunk, profin elkülönített hangszerekkel és stabil, lebegő hangszínpaddal. Az énekhang gond nélkül beilleszkedett a fejünk közepén lévő virtuális tengelybe. A dob gyors volt, feszes és realisztikus. Az elektromos gitár minden egyes rezgését, visszhangját pontosan, könnyedén követni tudtuk. Azonnal átjött a mű analóg bája és Santana szenvedélyes, laza stílusa is, beleértve a dobjáték bohém, pattogós jellegét.
Cassandra Wilson - Red Guitar c. számát az ezredik lejátszás óta kicsit megutáltuk, de minden FiiO DAP tesztnél előkerül, így változatlanul éltünk a hagyománnyal. Azok a részletek és mélységek, melyeket korábban feltérképeztünk, szinte tökéletesen, közel érintetlenül jöttek elő az M23 hangkimenetéből. A rumbatök és az énekhang magas frekvenciás tónusaiban minimális élt, szárazságot vettünk észre, de óvatos EQ beállítással rendkívül könnyen megszabadultunk tőle. Minden hangszer eltérő távolságból játszott, a jazzgitár súlya, búgása és térben szétúszó teste is kifejezetten meggyőző volt.
Vivaldi - Tél c. művét hallgatva (Allegro non mol, Violin Concerto in F Minor) holografikus, könnyű, elegánsan úszó hegedűjátékot kaptunk, a magasabb és mélyebb tónust játszó vonósok gyönyörűen elváltak egymástól. Alapbeállításon kicsit hűvősebb ábrázolással jött át a zene, de a HiFi Boost mód engedélyezésével teltebbé váltak a mélyhangok és természetesebbé a hegedűk hangosabb, kiugró részletei. Nem maradt el a libabőr, csukott szemmel elhittük, hogy a színpad közepén álltunk.
Végszó
A FiiO M sorozatának szinte minden tagját kipróbáltuk korábban, melyekre visszaemlékezve érzékelni tudtuk, hogy az M23 egy jól átgondolt evolúciós folyamat eredménye. Kreatív módosításokat és fejlesztéseket kapott "elődjéhez" viszonyítva. Mindez jobban átgondolt külsőt és tisztább, magával ragadóbb hangzást eredményez. Szubjektív megítélésünk alapján nem tudtunk belekötni, simán Kiváló Termék az 500 000 Ft alatti DAP kategóriában.