FiiO JH5 fülhallgató teszt
Újkeletű keleti dallam
2024. április 19., péntek, 00:00
FiiO JadeAudio audio hifi fülhallgató Jade Audio FiiO fülhallgató JadeAudio fülhallgató hifi fülhallgató fülhallgató teszt FiiO fülhallgató teszt JadeAudio fülhallgató teszt hifi fülhallgató teszt
Nemcsak a FiiO, hanem más gyártók esetében is ritka, hogy 50 000 forint alatt többhangszórós hibrid fülhallgatót nyújtsanak. A JH5 oldalanként négy BA (Balanced Armature) és egy 10 mm-es dinamikus hangszórót tartalmaz, három független kamrára tagolva, precíziós 3D nyomtatással készült műgyanta házban. Mindez úgy hangzik, mint valami audiofil egzotikum, holott egy hétvégi nagybevásárlás áráért a miénk.
Nem mindenki akar drága fülhallgatót
A FiiO folyamatosan jelentkezik új termékekkel DAC, DAP és füles kategóriában egyaránt. Jelenleg taglalt, hallójáratba illeszkedő fülmonitorja, a JH5 külön ágazaton helyezkedik el, mely Jade Audio nevet visel. E mellékösvényen olyan termékekkel színesíti kínálatát a FiiO, melyek a hangminőség, ár/érték arány és megépítettség háromszögét megpróbálják egyenlő oldalúvá tenni. A korábbi évek során tapasztalható drágulás, emelkedő nyersanyagárak láttán talán felesleges részletezni, hogy az árérzékeny vásárlórétegek kényessége (érthetően) nem csökkent. Mióta sikerült kipróbálni az alig 30 000 forintos FiiO JT1 fejhallgatót, megértettük, hogy a Jade Audio szegmens nemcsak egy ígérgetés híg lével, hanem olyan potenciális termékkör, amire a FiiO-nak ma már egyszerűen van gyártói kapacitása.
Mit jelent, hogy hibrid?
Tesztalanyunk a mélyhangok számára egy 10 mm-es, szénalapúnak nevezett (carbon-based) dinamikus, a felsőbb frekvenciákon pedig négy Balanced Armature hangszórót tartalmaz. Hogy a különböző elven működő, eltérő sávokat lefedő hangszórók hatékonyan működjenek egymással, a gyártó az FH9 és FH7 fülhallgatókban alkalmazott részletekből kölcsönzött. 2,8 kHz-es csúcsrezonanciát állítottak be a BA hangszóróknak, ami állítólag az emberi fül formájából eredően rezonancia frekvencia is.
A mélysugárzó esetében kettős mágnest alkalmaztak. A hivatalos honlapon lévő leírás arra is kitér, hogy amikor a hangszóró mozog, előtte és mögötte is létrejön hanghullám, gyakran problémaforrást jelentve a fülnek. Egy negative feedback bass enhancer-nek nevezett megoldással a hátul kialakult hanghullámokat előre terelik, ami felszabadítja a nyomást és a hagyományos kivitelekhez képest kevésbé eredményez fárasztó, bántó érzetet a dobhártyának. Nem mellesleg a FiiO arra is törekedett, hogy minél közelebb jussanak a HARMAN 2019-ben közzétett hallójárati fülmonitor (in-ear) frekvenciagörbéjéhez. Érdekes, hogy ilyen részletekre is ügyeltek, de minket elsősorban a végeredmény érdekelt, ezért hamar szikét ragadtunk, hogy kihámozzuk dobozából tesztalanyunkat.
Küllem
Az ízlésesen, szivacslemezben elhelyezett fülhallgatón kívül összesen hat pár fülillesztéket találtunk, kiegyensúlyozott és basszuskiemelő darabokat egyaránt. Egy átlátszó műanyag tároló dobozkát is (HB11) helyeztek a csomagolásba, mely talán nem olyan praktikus, mint a lapos, kerek, cipzáras alternatívák, de legalább bele tudtuk tenni használaton kívül a fülest.
A FiiO JH5 kifejezetten esztétikus, igényes megjelenésű. Gyógyászati minősítésű műgyanta háza állítólag 3D nyomtatásos eljárással készült, mely 0,05 mm-es pontossággal képes megalkotni az eredetileg megtervezett formát. Oldalról nézve, erősebb megvilágításban jól láttuk a benne lévő összekötő kábeleket és az elkülönített kamrákba zárt hangszórókat (ezek szeparációja az interferencia, végső soron a torzítás csökkentését szolgálja).
Használat közben
Ahogy a fotókon is látható, a FiiO mérnökei éltek a 3D nyomtatásos technológiában rejlő lehetőséggel és meglehetősen komplex formát alakítottak ki a hangszórókamrának. A különös nyúlványok, ívek és kitüremkedések arról gondoskodtak, hogy a fülhallgató szilárd háza ellenére gyurmához hasonlóan töltse ki a fülkagylóban lévő teret. Az eredmény olyan volt, mintha fülünkbe tapadt volna, persze bántó érzet nélkül. Néhány ponton enyhe nyomást fejtett ki a fül porcos pontjaira, de összességében a JH5 jó komfortot biztosított akár hosszabb távú felhasználáshoz is. A masszív, tömör ház másodlagos előnyként füldugóként funkcionált. Jó tudni hangos környezetben tartózkodó személyeknek, hogy utcai felhasználás esetén a külvilágban lévő események 40-50%-os terhelés esetén alig szűrődtek be. Más kérdés, hogy éppen ezért jobban kellett ügyelni az esetlegesen közeledő járművekre. Séta közben a kábelt érdemes csipesszel rögzíteni a ruhához vagy a pulóver alá bújtatni, különben a mellkashoz érő szálak rengő, dobogó mellékzajt okoztak.
Hangminőség
A FiiO JH5 gazdag, energikus módon jelenítette meg teszteléshez használt referencia zeneszámainkat. Rendkívüli sebességgel kezelte a középső és magas frekvenciákat, amit korábbi tesztek során is elkönyveltünk a BA hangszóró technológia pozitív sajátosságaként. Észrevétlenül a fej közepén lévő pontba varázsolta a színpad centrumát. Ez holografikus, szinte hipnotikus hangélményt eredményezett. Egészen apró, halk részletek is megjelentek, ami friss színben mutatta meg az unalomig ismert muzsikákat. Amit tudomásul kellett venni, hogy a FiiO mérnökei inkább az élvezetességet helyezték fókuszba. Utóbbi azt eredményezte, hogy a basszusra építkező, mélyhangokat középpontba helyező műveknél díszített, hevített alsó frekvenciákat kaptunk (már a kiegyensúlyozott fülillesztékkel is). Utóbbi előny, ha valaki kedveli az erőt és lendületet 50 Hz alatt. Tesztalanyunk izmos, telt basszusai inkább populáris zsánerek, könnyűzenei számok esetén mutatkoztak meg előnyösen. Komolyzene, jazz, énekes-akusztikus művek hallgatása során előfordult, hogy a nagybőgőt a kelleténél súlyosabb és keményebb módon adta vissza. Ez könnyen kezelhető szoftveres EQ használatával.
Marcus Miller - Papa Was a Rolling Stone c. számát hallgatva finom részletességgel jelentek meg az ütős hangszerek és az alkalmanként belépő billentyűs, fúvós kíséret. A színpad középpontja és irányítottsága a drágább IEM alternatívákat közelítette meg. A frekvenciák azonban talán túlságosan is a HARMAN célgörbének próbáltak megfelelni, ami alatt a túlzó mélyhang kiemelés és a lágyított magas frekvenciák értendők. A dobjáték fakónak érződött a basszusgitárhoz képest, a lábdob pedig többszörösen túldominálta a többi hangszert alapbeállításon. Szoftveres EQ alkalmazásával erősen lefojtottuk az 50 Hz alatti részt, aminek köszönhetően Marcus Miller játéka és a kísérő hangszerek textúrája jobban tudott érvényesülni.
Könnyűzenei stílusok esetén (Post Malone - Wow.) az érintetlen frekvenciagörbe olyan elementáris erővel tolta dobhártyánknak a morajló ütemeket, amihez hasonlót korábban csak mélyládáktól tapasztaltunk. A JH5 lehengerlő intenzitással és vadsággal jelenítette meg a mélyebb ütemeket. Van, aki ezt szereti, a klubhangzást és féktelen erőt, ütemekre irányuló fókuszt. 50 és 80 Hz-nél is lefaragtunk az alapkarakterből, még úgy is bőven maradt textúra és erő a mélyhangokban.
A The Dave Brubeck Quartet ikonikus Take Five c. művét hallgatva lenyűgözően élénk atmoszférát, tágas teret kaptunk. A jellegzetes szaxofonhang finom, lágy módon jelent meg. Logikusan nem rajzolódott kis olyan domború, közvetlen módon, mint a korábban kipróbált, többszörös összegért kapható FiiO fülhallgatók esetében és a hangszerek közti szeparáció sem volt olyan szellős. 40 000 forintért nem csodát vártunk, csak kellemes hangzást és a FiiO utóbbit energikus, jóindulatú módon (egy kis hozzáadott tömeggel a nagybőgőn) végezte el.
Alternatívák
Akik jazz rajongók és könnyedebb karaktert keresnek, azoknak a FiiO FH3 teszt elolvasása ajánlott. Utóbbi komolyzenéhez szerintünk jobban illő, kiegyensúlyozottabb hangzást kínál, de cserébe 20 000 forinttal drágább, mint a JH5. A levegősebb hangzást keresők számára érdemes rápillantani az iBasso IT00 fülesről készült írásunkra is. Utóbbi esetleges gyenge pontja a kábele, mert könnyen gabalyodik.
Végszó
Egy kis EQ beiktatásával 50 és 80 Hz körül, komolyzenével is megmutatkozik a BA hangszórók által nyújtott, holografikus középpont. A FiiO JH5 gazdagított, mézes-mázos módon kezeli a mélyhangokat, amihez képest a cég magasabb szintű fülesei jobban integrált, könnyedebb basszust és mélyebb zenei térhatást nyújtanak. A műgyanta ház picit feszesen illeszkedik, de stabilitás és passzív zajszigetelés szempontjából remek munka. Bámulatos, hogy ilyen kedvező összegért is letett az asztalra a FiiO egy háromutas hibridet, nem a legpontosabb, de kétségtelenül szórakoztató, erőteljes társ könnyűzenei gyűjtemények életre keltésére.