Epos ES-7N állványos hangfal teszt
Koncert a polcról
2024. december 24., kedd, 14:30
Epos audio hifi hangfal hifi hangfal Epos hangfal Epos teszt hangfal teszt Epos hangfal teszt hifi hangfal teszt
Az Epos ES-7N, mely leginkább az újhullámos mini monitor megtestesítője, több rubrikát bepipál a korrekt hangsugárzótervezés listáján. Nosztalgikus arculata tudatos tisztelgés az Epos hőskora előtt, de ami a technikai oldalát illeti, meglehetősen naprakész. Könnyen, élvezettel hallgatható, közben simán tudja azt a felbontást, ami a levegős térhez, mikro-dinamikához és mélyebb rétegek ábrázolásához kell. Sok kihívó létezik már ebben az árkategóriában, de úgy tűnik, hogy a német-angol tervezésű kis hangfalat ez nem különösebben hatja meg.
A megújuló név
Az Epos Loudspeakers a FinkTeam ágazataként működik. Utóbbit Európa egyik legtekintélyesebb hangsugárzó tervezőgárdája, a Fink Audio Consulting hozta létre, élén a több évtizedes tapasztalattal rendelkező Karl-Heinz Fink hangfalépítő guruval. Számos közismert gyártó keresi meg a csapatot együttműködés céljából, részben azért, mert már a belépőtől a high end kategóriáig rengeteg fajta hangsugárzót terveztek és azon okból kifolyólag, mert kimagaslóan jól felszereltek szimulációs felszerelést és mérésre szolgáló létesítményeket illetően. Ezzel párhuzamosan sok hangsugárzógyártó saját kutatás/fejlesztési csapatának kiterjesztéseként is tevékenykednek. Mivel e kapcsolatok többsége bizalmas, nincsen tudomásunk minden egyes névről, de például a Tannoy, Mission és Q Aoustics feltehetőleg sok olvasónak ismerős.
A 2014-ben alapított Fink Team egyfajta önigazolási céllal jött létre, hogy a tanácsadó szervezet tagjai saját kézzelfogható termékekkel is demonstrálják tudásukat. Fink 2020-ban megvette az Epos Loudspeaker márkanevet előző tulajdonosától (Michael Creek), hogy teljesen megújítsa, de közben a gyártó ikonikus múltját is tiszteletben tartsa. Ahogy a beharangozó hírben említésre került, három tagot számlál az aktuális Epos kínálat, közülük fizikailag a legkisebb és a legkedvezőbb ár/érték arányú a jelenlegi cikkben bemutatásra kerülő ES-7N.
Koncepció
A kompakt hangsugárzóknak ellentmondásos követelményeknek kell megfelelnie. Többségük nem nyújt egyenletes frekvencia-választ, ha az angol elnevezés szerint (bookshelf), könyvespolcra beszuszakolva használják. Ilyenkor a szobaakusztikai tényezők miatt gyakori jelenség, hogy felerősödnek az alsó frekvenciák és búgó, túlszínezett basszus nyomja el a részleteteket. Van, aki szereti ezt a brummogást, de a hagyományos hifi elméleti lényege a pontosság és a zene hiteles megtapasztalása kellene, hogy legyen. Fink és csapata tudatosan úgy tervezték az ES-7N-t, hogy ilyen szituációkban, polcokra helyezve, falhoz közelebb téve is egyenletes hangzásra legyen alkalmas.
De hogyan?
Hátul kétállású kapcsolót látni, mellyel a keresztváltó szűrője állítható. Faltól 30-50 centire, állványon lévő hangfalnál a felső állás ajánlott. Ha falhoz közel, illetve bútoron helyezkedik el, akkor érdemes lefele néző kapcsolóval használni. A hétköznapi megoldásoktól eltérően nem egyetlen, hanem "doboz a dobozban" elven, kettős MDF felépítéssel rendelkezik, melyek közé új generációs, vibrációcsökkentő ragasztóréteg kerül. A belső térben egy keresztléc és egy tetőhöz rögzített fatömb végez további merevítést, utóbbi állítólag a sztereó térhatás javításában játszik szerepet. Említést érdemel az előre néző (ezáltal akár szekrényben történő elhelyezést lehetővé tevő) reflexcső is, melynek görbített alakja és belső furatai mögött is hangminőség érdekében hozott döntések állnak.
13 centis mély/középsugárzó díszeleg az előlapon, melynek membránja ásvány (mica) tartalmú polipropilén. Mögötte magas hőtűrésű, nagy elmozdulásra alkalmas pille és kettős mágnes dolgozik, utóbbi a magasabb tekercs-erőt szolgálja, miközben kiiktatja a keresztváltó felé irányuló mágneses szivárgást. A magassugárzó ferrit mágnessel hajtott, alumínium ötvözet dómot tartalmaz, kerámia bevonattal. Ugyanez a hangszóró található az Epos (többször) drágább modelljeiben is.
Nem túl gyakori, hogy hangsugárzó gyártó őszintén megosszon mért eredményeket a termékéről. Az ES-7N-nek nincs rejtegetni valója. Egyenletes lefutású legalsó mélyhangjai a honlapon lévő ismertető szerint azért ilyenek (ahogy a mellékelt ábra mutatja), hogy kompenzálja a fal és sarokközeli szobakörnyezetek jellemzően mélyhang kiemelő tulajdonságát. A piros vonal a fali, a zöld pedig a szabadon álló (állványra helyezett) beállítás frekvenciagörbéje. Egyébként a hangfal folyamatos 4 Ohm körüli ellenállással rendelkezik, hogy csöves erősítők számára se jelentsen kihívást.
Küllem
A fejlesztők diszkrét és letisztult megjelenés mellett döntöttek, megőrizve az Epos alapításának idejében népszerű, fadobozos formatervet. Szemből matt fekete előlap látható, benne az aszimmetrikus elrendezésű hangszórókkal, reflexnyílással és egy diszkréten megcsillanó emblémával. Nincs hang szempontból felesleges szépítés, a csavarfejek látszanak, az előlap lábait fogadó lyukak szintén. Az összkép nem kimondottan lifestyle inkább professzionális hangulatot sugall. Meg kell jegyezni, hogy a dió kiadás (mely a mellékelt fotókon is látható) kifejezetten igényes megjelenésű. Pacsi jár a tervezőknek, amiért a fekete és fehér opciókat (egyébként egy meglehetősen funky narancs kiadás is rendelhető) nem tükörsima lakkozással, hanem könnyebben takarítható, selyemfényű külsővel látták el.
A doboz hátulján lévő csatlakozó sajátossága, hogy nincs rajta menet és szorítófej, besüllyesztették a dobozba és a hagyományos kivitelekhez képest kisebb a fémtömege. Ez is egyike a korábbi Epos modellek leleményes részleteinek, amit Fink tudatosan őrzött meg. A padlólemezben négy darab 4 mm-es menet fogadja a tartozék vibrációcsökkentő, becsavarozható talpakat. Az összkép tehát funkcionális, giccsektől mentes. Vizuálisan talán nem ordít róla, hogy 800 000 Ft/pár fölötti összegbe kerül, de az illesztések pontosak, a furnér is fotogén. Érdemes még koppintani egyet a mérethez képest egészen masszív, közel nyolckilós dobozon. Váratlanul tömör és csendes, ami egyértelműen a korábban említett dupla fal és ragasztós csillapítás érdeme.
Használat közben
A hangfalakkal történő ismerkedés két helyszínen történt. Először a Házimozi Stúdió bemutatótermében, ahol előzetes egyeztetést követően minden érdeklődő személyesen ki tudja próbálni. Itt viszonylag nagy alapterületű szobában, Lyngdorf TDAI-1120 erősítővel hajtva sikerült első benyomásokat szerezni. Először stabil basszusával váltott ki elismerést a kis Epos, mélyláda nélkül is testesen kezelte a lábdobot és basszusgitárt. Önmagában nem rázta meg az ülőgarnitúrát, de információmennyiségben bőkezűbb volt a vártnál, ráadásul a kis Lyngdorf erősítővel neutrális, szinte selymes jelleggel körvonalazta a magas frekvenciákat, harsányság és zavaró él nélkül.
A második kör otthoni körülmények között, 13 négyzetméteres szobában történt, ami a bemutatóteremhez képest sokkal kisebb, átlagfelhasználói szempontból pedig életszerűbb volt. Itt rendelkezésre állt egy olyan IKEA-bútor, amivel az Epos is szokta demózni a hangfalat hifi kiállításokon, kapóra jött az ES-7N "falbarát" beállításának kipróbálásához. Valóban tisztább és pontosabb frekvenciákat sikerült elérni a kapcsoló alkalmazásával, de meg kell jegyezni, hogy a vékony rostlemezekből gyártott polcrendszer nem tudott versenyre kelni egy dedikált hangfalállvány vibrációcsökkentő hatásával.
Igen, a Kallax-on is rendkívül meggyőző térszélességet és dinamikát sikerült megtapasztalni ahhoz képest, ahogy más, hátsó reflexes (és olcsóbb) dobozokat homályos, túl brummogó karakterűvé torzított ugyanez a bútordarab. Viszont, ha kvarchomokkal töltött és soundcare tüskékkel felszerelt vasállvány került a dobozok alá, a magas frekvenciás közlés tisztább, vele együtt az atmoszféra visszaadás mélyebb, tágasabb lett. Ha már mindenképpen falhoz közel kerülne a hangfalpár, amennyiben tömör a falszerkezet, érdemes megfontolni (amennyiben lehetséges) inkább falipolcon, vagy szekrénybelső helyett például komód tetején elhelyezni.
Hangminőség
Az Epos ES-7N mágnesként vonzotta a fókuszt, hamar egyértelmű vált, hogy szakemberek hangolták. Alapvető karaktere elsősorban kontrollra és egyensúlyra épült, transzparens középső hangokkal és könnyed, artikulált magas frekvenciákkal. E tulajdonságoknak köszönhetően szinte bármilyen zene került a lejátszási listára, azonnal "beszippantotta" a hallgató figyelmét. Nem volt válogatós a műfajokat illetően, zsánerek preferálása helyett hiteles, szinte stúdiós tárgyilagossággal történő megjelenítésre törekedett. Tetszett, hogy még minimalista ambient vagy low temp darabok esetén is kihozott zenei részleteket, hogy ne legyen unalmas a tesztelés, de közben mellőzte a túlzott izgága jelleget, bizonyítási kényszeres színezést. Meg kell említeni azt is, hogy kis terhelésen remek dinamikára volt képes, ezért nem feltétlenül kellett hangosan hajtani ahhoz, hogy meghatározó motívumok kijöjjenek belőle, háttérzenei szintű terhelésen is szinte ontotta magából a részleteket.
A tervezők tiszteletben tartották a fizikai korlátokat, viszont törekedtek arra, hogy a józan karakter megtartásával minden lehetséges mélyhangot kipréseljenek a kis dobozból. Utóbbit meglepő magabiztossággal tette, amit a Házimozi Stúdió bemutatótermében szerzett tapasztalat is igazolt. Alapos bejáratás után néhány intenzívebb műsor is került az étlapra, köztük a szlovén Gramatik zsánereket összeolvasztó, Bluestep c. száma (egyszerre blues és dubstep elemekkel). 3 perc, 10 másodperc körül masszív digitális darálás vette kezdetét, rendkívül mélyre nyomuló basszusokkal. A kis Epos váratlanul megvadult, elképesztően tömény és erős koktél robbant ki belőle, de közben a részletekben mozgó, fiom részletek semennyit nem vesztettek a tisztaságukból.
Az élvonalbeli eszközeiről és gyártási módszereiről ismert, német Stockfisch Records kiadót valószínűleg nem kell bemutatni a hangminőség megszállottjainak. Sara K. - Stars c. művét hallgatva kristálytiszta részlet megjelenítésre került sor, bár a tisztaság, mint jelző, ennyire magas minőségű hangfelvétel esetén nem mond sokat. A kis Epos abban mutatott fel pluszt az olcsóbb kompakt hangdobozokhoz képest, ahogyan a részletek intenzitását és térbeli elhelyezését kifejezte. Az átvezetőkben játszó harangok lecsengése hosszú volt, finom átmenettel, pontosan követhető vibrálással. Az énekhang összefüggő burokban jelent meg, a hangfalak tengelyétől függetlenül. Sara K. dalszövegét nem fedte fátyolréteg vagy bizonytalan elmosottság, ezáltal közvetlen, bensőséges élmény volt hallgatni a dalszöveget.
Különösen utóbbi igazolta, hogy az ES-7N komolyabb ligában játszott, mert korábban, egyszerűbb rendszereknél nem valósult meg ennyire holografikus és leváló ének megjelenítés. Helyette egyértelműen a dobozok irányából érkezett az ének, ami visszavett a jelenlét illúziójából. Ezúttal másképp történt: minden egyes hangszert laza természetességgel, ügyes szeparációval rajzolt meg a rendszer. A mélyhang testes volt és gazdag tonalitású. Erősebb terhelésen kissé vadabb basszuskezeléssel dolgozott, de kimondottan zavaró, domináns búgás egyáltalán nem jelentkezett.
Bármelyik CD került le a polcról, újra és újra kellemes meglepetésként hatott, hogy az Epos olyan műsorokat is frissen, újszerű energiával jelenített meg, amelyek nem kimondottan vájtfülű tesztelőknek készültek. Ilyen volt a Blink 182 amerikai punk banda Take Off Your Pants and Jacket c. albuma is. Jó érzést váltott ki, hogy precízebben jelentek meg a hangszerek részletei, jobban átjött az a törődés, amint az együttes és stúdió belefektetett a lemezbe. Ugyancsak meghatározó pillanat volt a Led Zeppelin - How The West Was Won c. koncertalbumát hallgatni, olyan összetevők jelentek meg, amelyek valójában nem zene hangok voltak: a gitárerősítő zizegése, a dobos visszhangja, a stúdióhoz képest spontánabb, hevesebb éneklés dinamikája. Ezek a kis hibák, elásott összetevők ügyesen visszahozták a koncert pezsgő, izgalmas atmoszféráját. Közben minden hangszer kissé eltérő pozíciót kapott a térben, nem csak egy unalmas kétdimenziós síkban szólt a koncert, ami tovább fokozta az élményt.
Végszó
Az Epos ES-7N remek mindenes azoknak, akik a neutrális hangzást preferálják és kisebb alapterületen, vagy mérsékelten közeli hallgatói távolságra keresnek monitor jellegű hangsugárzót. Sokféle erősítővel megmutatja előnyeit, de közben az elektronika (és kábelezés) saját hangzását is, ezért tudatos rendszerösszeállítással könnyű olyan karaktert elérni, ami lefedi a hallgató ízlését. Nem igazán voltak kifogásolható tulajdonságai a hangminőséget illetően. A méretből eredően mindössze annyit kellett tudomásul venni, hogy kemény (ami azt jelenti, hogy még egy házibulihoz is sok) terhelésen enyhén csökkenhet a mélyhangok tagoltsága, illetve a kis hangszóróméretből eredően függőleges szórása kevésbé nagy. Ám e korlátokat hétköznapi szituációkban temérdek pozitívummal feledteti el, ezért a kritikus meghallgatás mosollyal, elégedettséggel zárult. Kétségtelenül indokolt az Ajánlott Vétel cédula.