Emotiva BasX MR1 házimozi erősítő teszt

Az elsőszülött

2023. június 5., hétfő, 15:25

Emotiva audio házimozi erősítő házimozi erősítő Emotiva házimozi Emotiva erősítő házimozi teszt erősítő teszt Emotiva teszt Emotiva házimozi erősítő házimozi erősítő teszt Emotiva házimozi erősítő teszt

Itt van, megérkezett! Sokan várták az Emotiva első AVR-jének megjelenését, nemrég teljesült a vágyuk. A számtalan előfok/processzor és végerősítő után, kicsit kakukktojásként "mindent egyben" készüléket dobott piacra a népszerű és közkedvelt USA-beli gyártó. A Magyarországra érkezett legelső BasX MR1 Cinema Receiver példányok egyikét vallattuk egy hónapon keresztül, a szerzett tapasztalatokról, benyomásokról szól alábbi írásunk.

Akár furcsának, különösnek is tartható az Emotiva ezen lépése, hogy AVR-t (Audio-Video Receiver vagy házimozi erősítő) tettek fel a palettájukra. Mindemellett érthető is, hiszen egy profitorientált vállalkozásnak szem előtt kell tartania a legszélesebb vásárlói körök igényeinek kiszolgálását. Bármennyire csúcs-szuperek a processzor-végfok(ok) párosok, mind szolgáltatások, mind hangminőség és nem utolsósorban teljesítmény terén, sokan idegenkednek tőlük. Az Emotiva hozzáállása az évek során több irányban változott, a kezdeti kínálatot magasabb és alacsonyabb szintek felé egyaránt bővítették. Megjelentek a 16 csatornás processzorok és a Differential Reference végfokok, valamint a kedvező árú BasX készülékek. Utóbbiak sorát gyarapítja az MR1, amely egyesíti az összes olyan tulajdonságot és képességet, amire egy mai, igényes házimozi rajongónak szüksége lehet. Sőt, még annál is többet.

A készülék kinézete beleillik a többi Emotiva sorába, bár a hatalmas, fényes, tükröződő műanyag (lexan nevű polikarbonát) előlap betét kissé különccé teszi. Testvérein is láthatóak hasonlók, de nem ekkorák. Félreértés ne essék, nincs ezzel semmi bajunk, csupán szokatlannak találjuk. Használat, működés közben semmiféle hátrányát nem éreztük, legfeljebb némi plusz időt igényel a portalanítása és a gombok körüli felület tisztogatása. Akinek ennyi nem fér bele az idejébe, válasszon másik hobbit!

Mindössze 5 nyomógomb található rajta - 2-2 bemenet- és módválasztó, az elmaradhatatlan be-kikapcsoló - plusz a jelszint (hangerő) tárcsa, semmi egyéb.

A hátlap sem zsúfolt, könnyű eligazodni rajta. 2 db HDMI kimenet, az egyik eARC, mellettük 6 db 2.0b bemenet, mindegyiket portól és szennyeződéstől védő dugóval látták el a gyárban.

Hab a tortán a két XLR szubkimenet, amelyek alatt ezek RCA változatai találhatók. Utóbbiak, akárcsak az összes többi ilyen, átlagos kivitelűek, ránézésre nem tudtuk megállapítani, hogy aranyozottak-e. Felettük 4 pár analóg RCA és 2-2 optikai illetve koaxiális digitális bemenet, antennával felvértezett Bluetooth aptX vevő, trigger, USB-A és RS-232 aljzat zárják a sort.

A formabontó részletek sorában leginkább szembetűnő és érdekes a stabil és jó minőségű hangszóró csatlakozók elrendezése. Elfoglalják, vagy inkább uralják a hátlap 60-70%-át. Összesen 11 pár van belőlük, kettesével egy műanyag idomba foglalva, ebben nincs semmi különös. Ám nem függőlegesen, egymás alatt/felett helyezkednek el, hanem körülbelül 70 fokkal megdöntve, egyet, a centercsatornáét kivéve. Ez határozottan kedvező hatással van a csatlakoztatásra, legyen bármi vagy semmi a kábelek végein.

A BasX MR1 1000 VA-es toroidja 4x15000 µF támogatást és szűrést kapott, a tápegységet H osztályúnak nevezi az Emotiva, ezek látják el árammal a 11 darab AB osztályú erősítő csatornát. A műszaki adatok sorában impozáns számokkal találkoztunk: egyidejűleg 11 csatornán 100 W/8 ohm és 130 W/4 Ohm a leadott teljesítmény 0,1% THD mellett. Azt nem boncolgattuk, hogy ez miként lehetséges, de ismerve néhány fizikai és matematikai törvényszerűséget, felvontuk a szemöldökünket.

Csupán érdekességképpen hozzuk fel, az Emotiva alkotott elképesztő erőműveket is. Ha netán valaki kevesli a fenti számokat, az XPR-1 monoblokk transzformátora 2500 VA teljesítményű, 24x10000 mikrofarádnyi kondenzátor kapacitás társul hozzá, abból kerül 1x1000 W a hangszóró kimenetre.

A készülék szíve vagy inkább lelke az Analog Devices SHARC ADSP-21573 processzor. Ebből következik és talán említeni sem kellene, mert ebben a kategóriában kötelező: az MR1 alkalmas HDR 10+ és Dolby Vision átengedésre, plusz dekódol mindent, amit ráküld a felhasználója.

Az elismerést érdemlő részletek közé tartozik az erősítő rész kikapcsolhatósága, olyankor az MR1 tisztán 13.2 csatornás processzorként üzemelhet.

A távirányítóra - ami nem újdonság az Emotiva BasX MC1 processzor ismerői számára - a szokásosnál lényegesen több karaktert kell áldoznunk. Ránézésre figyelemfelkeltő, érdekes hasáb, mert nincsenek kiálló gombjai. Fekete felületre fehér színnel rajzoltak köröket és más idomokat, valamint az elérhető funkciókat piktogrammal vagy betűkkel. A kellemes tapintású vékony, matt fekete lap alatt rejtőznek maguk az érzékelők, amik meglehetősen erőteljes nyomásra reagálnak. Az MR1 sosem teketóriázott, mindig azonnal vette az adást. Az elérhető funkciókkal nagyjából elégedettek voltunk. Remek az előlap fényerejét sok fokozatban szabályzó dedikált gomb. Hab a tortán, hogy parancs vételekor teljes erővel világít, utána halványul az általunk beállított szintre. Hasznosnak bizonyultak a dedikált csatorna jelszint szabályzó gombok, pontosabban azok közül csakis kettőt használtunk, a szubkimenetét. Viszont a hangzásmódok beállítása mindössze egyetlen gombocskával lehetséges, ami tulajdonképpen nem tragédia, de sorban végig kell lépkedni rajtuk és csak a készülék előlapján látható, hogy hol járunk, a tévén/vásznon nem. A menüben a különféle hangformátumokhoz fixen rendelhető egy alapértelmezett megszólaltatási mód, ez klassz. Aztán ha például az éppen nézett film csak sztereó hangsávval rendelkezik, és úgy gondoljuk, élvezhetőbb lenne valamelyik térhangzás mátrixolással (Dolby Upmix, DTS Neural:X), netán az összes csatlakoztatott hangdobozt megszólaltatva (Multi-Channel) azzal a bizonyos gombbal válthattunk arra. Ezeken kívül Pure és Direct mód is választható.

Az EMO-Q elnevezésű önbemérő, kalibráló rendszer mikrofonjának Jack aljzatát is a hátlapra, annak felső-középső részére száműzték, feltehetően nem akarták vele megtörni az előlap harmóniáját. Elfogadható, hiszen, egy átlagos házimozi rendszerben nagyon ritkán van szükség ismételgetni a mérést. Viszont a mikrofon kábele lehetne hosszabb, a mi 3,5 méteres távunkhoz éppen csak elegendő volt. A mikrofon alsó részén sajnos nincs csavarmenet, nem lehet állványhoz rögzíteni. A fő nézői pozícióban ülve, kézben tartva folyt a kalibráció. Az első etap után egyenként a tévén/vetítőn megjelenő utasításokat követve, egymás után mindegyik hangsugárzó felé kellett fordítani a lapos, korong formájú, mikrofont.

Az imént említettük a menüt, ami szintén megérdemel pár mondatos ismertetést. Nem szokványos felépítésű, cserébe nagyon egyszerű grafikájú. Ha már sikerült a távirányító négyirányú gombjainak nyomáspontját megismerni, egészen jól kiismeri magát az olyan ember, aki már látott néhány hasonlót és végzett bennük beállításokat. Legérdekesebb a manuális szobaakusztika korrekció, ilyen szintűt kevesen kínálnak, pláne AVR-ben. A front és center csatornák frekvenciáját egyenként 11 sávos, teljes parametrikus EQ-val simíthatjuk ki. A háttér és plafonsugárzókhoz 7-7, a mélynyomóhoz 5-sávos tartozik. Leírni is sok volt, pláne beállítgatni! Durva, de roppant hasznos! Különösen az olyan, saját kalibrátorral nem rendelkező szubládák profitálnak ebből, mint az M&K X12+. Bő fél óráig tartott a gombnyomkodás, mire elégedetten, fáradtan hátradőltünk. Ötletes megoldás könnyítette a műveletet; a lejátszóról elindítottuk a teszthangot, közben az MR1 távirányítójával állítgattuk a parametrikus EQ-t, egyik szemünkkel a hangnyomásmérő kijelzőjét, másikkal a tévén/vásznon látható frekvencia-görbét, annak mocorgását figyelve.

Meghallgatás élesben

Szegény Emotiva BasX MR1 jókora hendikeppel indult, mert közvetlenül előtte Marantz processzor/Musical Fidelity páros szolgáltatta a hangot a tesztszobában. Megbocsájtható, hiszen közel két és félszeres áron kapható ellenféllel szemben nehéz talpon maradni. Ugyanakkor remek viszonyítási alappal rendelkeztünk, fülünkben, zsigereinkben volt a másfél hónapig hallgatott produkció. Az AVR AudioQuest tápkábellel, Reavon lejátszóval és M&K X12+ szubládával megtámogatva csatlakozott quadral Aurum hangdobozainkhoz. Sztereó zenével, koncert- és akciófilmekkel vizsgáltuk az MR1 képességeit, ebben a sorrendben.

Earth, Wind & Fire-től a September-rel kezdtünk a Hit Man Returns BD-ről. A sokcsatornás DTS-HD Master Audio hangsávnak, amit perfekt módon dekódolt az Emotiva, elég nagy színpadot láttunk magunk előtt. Simán meghallgattuk volna többször egymás után, de Celine Dion váltotta a legendás zenekart Pour Que Tu M'aimes Encore c. számával az A New Day lemezről, hogy Dolby TrueHD-t is kapjon a gépezet. Ezt is legalább ötvenszer hallottunk különféle rendszerek, alkotóelemek előadásában, nem volt hiányérzetünk. Talán azért sem, mert Celine hangját még - némi túlzással - laptop körömnyi cicergőivel megszólaltatva is imádjuk. Jött a szokásos libabőr effektus, amihez kellett a már emlegetett színezetlenség. Picivel több apró finomságnak, nüánsznak örültünk volna, de házimozi erősítő viszonylatban nem szabad maximalistának lenni, ha nagyfelbontású (8328 Kbps, 24 bit/96 kHz), veszteségmentes tömörítésű zenéről van szó.

Következőnek a DALI 4. CD-jéről szólaltattunk meg néhány dalt, Eva Cassidy - Ain't No Sunshine a nyitó szám, rengetegszer hallottuk, ahogy mondani szokták, kívülről fújjuk. Tetszett az MR1 előadása, hiteles, élethű, színezetlen ének és gitárhúr pengések kényeztették füleinket. Itt még nem tűnt fel, csak Tom Jones - Did Trouble Me hallgatása közben, hogy minden a két hangdoboz közötti területről szól. Az érzés erősödött He Xiu Tan - Earth Drums-ának dob kavalkádját figyelve, a seregnyi hangszert hallottuk már lényegesen szélesebb színpaddal is. Emiatt nem voltunk bánatosak, elkönyveltük, hogy házimozi erősítővel ülünk szemben. Hans Zimmer - Wheel of Fortune szerzeményét jókora zenekar adta elő, mégsem a színpad szélességét figyeltük, mert magával ragadott minket a dal sodró lendülete, aminek tolmácsolásában remekelt az MR1.

Dolby Atmos hangsávú filmjeink közül válogatva a Terminator: Genisys-t választottuk kezdésnek. Nem vagyunk elkötelezett hívei a plafonsugárzós rendszereknek, egy valóban jó 5.1 vagy 7.1 fülmagasság + 60-90 cm-re elhelyezett háttérsugárzókkal rengeteg effektet tesz a fejünk fölé. Ezért a frontsugárzók tetejére helyezett Klipsch RP500SA II Atmos dobozkákkal folyt a tesztelés. Ebben a filmben bőven jutott nekik szerep, főleg akkor tűnt fel, amikor odaballagtunk hozzájuk. A gipszkarton plafonról visszavert hanghullámok halványan járultak hozzá az élvezethez, amiből bőséggel részesültünk a többi hangdoboz jóvoltából. A szubláda is elemében volt, ami nem csoda, hiszen túlzás nélkül high end termék, hamarosan önálló tesztet olvashatnak róla itt az AV-Online-on. Kísérleteztünk streames Dolby Digital Plus Atmos hangsávú anyagokkal (Beef, Night Agent), de lepkepukinál finomabb jelzőt nem tudunk kitalálni arra, amit azok produkáltak. No, nem mintha a többi csatorna hangminősége elérte volna az ingerküszöbünket. Szerencsére az említett sorozatok cselekményét rendben lévőnek találtuk.

Sima 5.1 filmek következtek, elsőként a Blade Runner 2049. Ha falrengető hangot kell említeni, akkor ennek a filmnek az elejét szinte sosem hagyják ki a felsorolásból. A BasX MR1 megmutatta, hogy miért: valóban lenyűgöző hangorkánban volt részünk. Hasonló effektekkel pakolták tele a San Andreast, úgy robbant, dübörgött nyikorgott, csikorgott minden, ahogy kell. Még nem szóltunk a beszéd érthetőségről, amit leginkább az alsóbb kategóriákban szokás figyelni, ott előfordul botlás, de nem az 1 milliós házimozi vasak között. Egyetlen pillanatig sem éreztük, hogy bármiről lemaradtunk.

Összefoglalás, végszó

Az MR1 az Emotiva "belépő", BasX családjának tagja, azt a színvonalat nyújtotta, amit elvártunk tőle, sőt, annál picivel többet. Erőtől duzzadó, dinamikus, pörgős hangot, nem nélkülözve az időnkénti finomságok tálalását, némi krémes-habos desszertet felszolgálva. Kellemes, természetes ének és hangszerhangokkal fűszerezett zenét hallottunk, árkategóriájának követelményeit ebben a versenyszámban is bőven teljesítette. Szolgáltatásai, beállíthatósága elismerést érdemel, csak a mérőmikrofont és a távirányítóját valamint az applikáció hiányát kifogásoltuk, de ennyi belefér.

Dedikált házimozi szobák hangosítására is ajánljuk, 11 csatornája és tekintélyes teljesítménye nem hagy kérdéseket megválaszolatlanul!

1 2

Következő oldal >