Denon AH-MM400 mobil hifi fejhallgató teszt

2015. április 22., szerda, 17:35

Denon audio hifi fejhallgató hifi fejhallgató mobil fejhallgató Denon fejhallgató fejhallgató teszt Denon fejhallgató 2015 Denon fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt mobil fejhallgató teszt

Képzeljük el, hogy egy cég több ezer ember zenehallgatási szokásait, és hangzásbeli igényét figyelembe véve, elkészít egy luxus színvonalú fejhallgatót, ami kellően kompakt utcai viselethez, de otthon ülve, esténkénti zenehallgatásra is megállja a helyét. A végeredmény gyártásba került, és Denon AH-MM400 néven bárki hozzáférhet. Mi is kézhez kaptuk, és jól leteszteltük!

Zenemánia, vagy sznobizmus?

Úgy tűnik, hogy a Denon ügyesen alkalmazkodott változó világunkhoz: miközben saját hifis gyökereitől nem vált meg, napról napra hallani aktuálisan csepegtetett, trendi megoldásairól. Mint számos más nagy cég, ők sem akarták lehagyni saját tortaszeletüket a prémiumkategóriás fejhallgatók asztaláról. Mai tesztünk szereplője, az egyszerűen Music Maniac sorozatként elnevezett família zászlóshajója, aligha tartozik a hétköznapi fejhallgatók közé. Laikusok számára úgy tűnhet, hogy a japán cég túlzásba esett, és csak saját maga dicsőítéséért döntött ilyen patinás eszköz megalkotása mellett, de a látszat néha csal. Ha tíz évvel ezelőtt rákerestünk volna a "prémium kategóriás fejhallgató" kifejezésre, valószínűleg a Google kereső még az óbudai temetőnél is üresebben kongott volna. Ma már több százezer találat tárul elénk, mert ez egy létező, és keresett termékkategória - érdemes megtekinteni az AV-Online fejhallgatós rovatát. Tehát az AH-MM400 nem a vállalat pillanatnyi kirohanásáról szól, sokkal inkább beilleszkedés egy olyan termékkörbe, ami a zenemániásoknak készült. Felmerülhet az olvasó fejében a kérdés: és ha valaki zenerajongó, máris a fizetését kell ráköltenie egyetlen fejhallgatóra? Van egy alapvető különbség a zenekedvelők és a hétköznapi felhasználók igényeire kialakított fejhallgatók között. Az egyiknél mindössze az a fontos, hogy "szóljon", ha valaki hív minket Skype-on, míg a másiknál sokkal több kritériumnak kell megfelelni. Legyen kiváló hangzású, legyen strapabíró, nézzen ki jól, legyen kényelmes, és zárja ki a zavaró külvilágot. A Denon szakemberei láthatóan sokat dolgoztak azért, hogy az AH-MM400 e feltételeknek megfeleljen, és most nem csak a csillogásra gondolunk.

A pompa, és ami mögötte rejlik

A Denon AH-MM400, borsos árcédulájáért cserébe több ízben is tudomásunkra adta, hogy ő minőségi sztenderdek szülöttje. Teljesen mindegy, hogy honnan nézzük: a hangszórókamráit borító amerikai diófa lemez, a puha fülpárnák és a csendes, kotyogást-zörgést totálisan nélkülöző készülékház az igényességet szónokolja akkor is, amikor nem használjuk. Valahogy olyan ez, mint mikor hangszert vásárol az ember: egy bizonyos minőségi szint fölött természetes, hogy minden legyen tükörsima, kézre álló és csillogó.

Szerencsére az AH-MM400 külseje vagy selyemfényű, vagy matt, nincsenek potenciálisan karcolódó, lakkozott felületei. No azért krómoztak egy picit az emblémán és a körülötte lévő kereten, hogy az utcán járva, fényes nappal szó szerint villoghassunk szerzeményünkkel. Minket sokkal jobban érdekelt a felszín alatti tartalom, és mint kiderült, a belvilágot is odafigyeléssel készítették el: az alumínium öntvény keretbe foglalt, üvegszállal merevített faborítású kapszulák alatt speciális, perem nélküli hangszóró található. Az úgynevezett Free Edge technológiával készülő, neodímium mágnessel hajtott 40 mm-es membránok, papír és szénszál keverékből készültek, a jelet pedig tiszta, oxigénmentes rész vezetéken keresztül kapják. Nem árt tudni, hogy mobilhívások lebonyolítására is remekül helytáll az AH-MM400, moduláris kábeleket mellékel hozzá a gyártó, melyek közül az egyiken mikrofonos hangerőszabályzó is található.

Hangminőség

Az AH-MM400 hangzásához nem elég egyetlen zenei stílust kipróbálnunk, érdemes szerteágazóan válogatni, ha valakinek lehetősége nyílik a meghallgatására. Ezzel természetesen azt is értjük, hogy a füles főleg univerzális ízlésűek számára lesz szimpatikus. A zárt fejhallgatókra jellemző szűk hangszínpad itt sem kivétel, persze ez a mobilitás velejárója. Ugyanakkor az AH-MM400-ra alapjáraton jellemző bizonyos fokú szelídség, nem akar teperni a basszusokkal, és érces magashangokra sem számíthatunk. Mindennek ellenére a hangja napról napra egyre jobban meggyőzött minket. A kezdeti, bizonytalan "nem rossz" jellegű bólogatások szép lassan átalakultak csendes, elismerő pillantásokkal teli hallgatózássá. A tesztelés java nem a hibák keresésével, hanem az AH-MM400 felderítésével telt, és az ő érdeme, hogy fenn tudta tartani az érdeklődésünket - a sok-sok, korábban publikált fejhallgató teszt után ez eleve dicséretnek számít.

Szóval a hang. Majdnem "személyre szabottnak" akartuk elnevezni, de a valóság az, hogy az AH-MM400 csak úgy tett, mintha pont a mi hangulatunknak próbálna megfelelni. Az igazság az, hogy a Denon tervezői csupa olyan karakterisztikai adottságokat helyeztek az étlapra, melyek (az ő elképzelésük szerint) minden jól halló személy számára jóleső érzést okoznak. A jól kivehető, mégsem bántó magas frekvenciák leheletnyi puhasága segített, hogy a Spotify-ról, TIDAL-ról streamelt, vagy 320 kbps adatsűrűségűre tömörített MP3 felvételeket hallva se hagyjuk abba a zenehallgatást. Ugyanis, mint tudjuk, a veszteségesen tömörített zene valójában borzalmasan szól. De ez a fejhallgató megpróbálta azokból is kihozni a legjobbat, és gyakran tényleg nagyon ügyesen sikerült neki. Nyilván most az audiofil olvasók kétkedően rázzák a fejüket, de egy pillanatra érdemes belegondolni: biztos, hogy az utcán járva, egy átlagfelhasználó számára fontos a referencia hangzás? A Denon máshonnan közelítette meg a kérdést. A cél nem az, hogy az igazságot halljuk, hanem hogy azt, amit szeretnénk hallani. A fejlesztők úgy döntöttek, hogy minden frekvenciatartományból kihozzák az arany középutat, és ami azt illeti, sikerült nekik. A füles "se nem sok, se nem kevés" jellege lehetővé teszi, hogy hosszú távon hallgassunk vele zenét. Nem a pontosságra törekvő, részlet-orientált nyert japán stílusban, hanem egy egyedi, felhasználóra összpontosító stílussal szólalt meg. Nagyon jóleső érzés volt, és bizonyos rételemben a teljesség érzetét keltette, amikor elindítottunk rajta egy akusztikus jazz-felvételt. Aztán jött a többi: Bononbo, Gramatik, Gorillaz, Deadmau5, Mahler, Ludovico Einaudi... és érdekes módon mindenhol pont elég basszust, pont elég középfrekvenciát, és kellő részleteket kaptunk. Dinamikai árnyalatok terén az AH-MM400 a stúdió fejhallgatók higgadtságát nyújtotta, kiegészítve a dögös, hip-hop fülesek lágyságával és a mostanában gyártott, luxusminőségű utcai fülesek finomkodásával.

Végszó

A Denon felszállt a "populár-expressz" vonatra anélkül, hogy a "gagyiság-expressz" vágányokat még csak felületesen is érintette volna. Magyarán, megcélozták azt az irányt, amire a zenekedvelő felhasználóknak tényleg szüksége van, és ahelyett, hogy a teljesítményadatok, hertzek és egyebek határát feszegették volna, a rendelkezésre álló fűszerekből készítettek el egy különleges, egyben ütős receptet. Az AH-MM400 hangja nem tökéletes, mégis megdöbbentően jó, mert univerzális. Mindenből ad valamennyit, így nem lesz hiányérzete a diszkósoknak, a rockereknek, de még a szimfonikus zenén vagy jazzen nevelkedett felhasználóknak sem. Mire sopánkodnánk, hogy mondjuk a térképzés csekély, érkezik a frenetikusan kellemes dinamikakezelés. Amint bánkódnánk a kicentizett basszusokért, máris kiteljesedik a felvétel, és ha CD-minőséget vagy annál jobbat hallgatunk, a füles játékos frekvenciamenetének köszönhetően rá fogunk jönni, hogy a hangélmény sokkal többről szól, mint brummogásról és csattogásról. Ráadásul filmnézéshez és videojátékhoz is számos előnnyel kecsegtet az AH-MM400, órákon keresztül élvezhető, kissé puha, de összességében tiszta stílusa.

1 2

Következő oldal >