DALI OBERON 1 állványos hangfal teszt

2019. október 1., kedd, 08:10

DALI OBERON audio hifi hangfal hangszóró DALI hangfal hifi hangfal hangfal teszt DALI hangfal teszt hifi hangfal teszt DALI OBERON hangfal teszt

Alig egy év telt el azóta, hogy a DALI bemutatta vadonatúj sorozatát OBERON néven, ami a legolcsóbb SPEKTOR, és a már audiofil régióba tartozó OPTICON között foglal helyet és a ZENSOR-t váltja ki. Az OBERON 3 nemrég vendégeskedett nálunk, nagyon is jól szerepelt, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a másik, kisebb állványos hangdoboz mit is tudhat.

A DALI OBERON 1-et a külseje terén nagyon jól eltalálták. Eleve pont az a méret, ami nem akar uralkodni, a fekete kőris, dió, tölgy vagy fehér fólia pedig biztosan beilleszthető a meglévő lakókörnyezetbe.

A hangszórók tulajdonképpen a teljes felületet felhasználják, hiszen a 162 mm-es szélességű és 274 mm magasságú területbe építették a túlméretezett 29 mm-es magassugárzót és a 133 mm-es mélyközepet.

A lágy dóm magassugárzót kifejezetten ehhez a sorozathoz tervezte a dán cég, ultrakönnyűre készítették a tekintélyes méret mellé, hogy nagyobb sávszélességet fogjon át, nagyobb hangnyomást produkáljon, viszont kilengésből a legkevesebb legyen. Az ezt körbe vevő alumíniumperem, valamint a csavarok nem csupán jól mutatnak, hanem szintén szerepük van a stabilitásban.

A mélyközép-sugárzó minden DALI rajongónak ismerős lehet, hiszen a farost szálakkal erősített papírmembrán olyan színt produkál, amit csak tőlük láthatunk. Az egészet a matt előlap teljesíti ki, ami minden cicomát nélkülöz, védelmükre pedig egy nagyon jóminőségű és sűrű szövet szolgál, amit zenehallgatás közben természetesen illik eltávolítani.

Az OBERON 1 belül minden oldalról akusztikai csillapítóanyaggal van ellátva, az MDF doboztest oldalán és hátulján a fóliázás minőségi, ahogyan a szimpla, de természetesen aranyozott csatlakozók, vagy a lekerekített peremű reflexnyílás is.

Az OBERON 1-et falra is szerelhetjük, ha házimozi rendszer háttársugárzójaként szeretnénk használni, mi ezzel a lehetőséggel most nem éltünk, hiszen a zenéé volt a főszerep. A zenéé, amihez nagyban hozzájárul még az SMC mágneses rendszer, ami minimalizálja a vas negatív hatásait, csökkentve a mechanikai torzítást.

A cég legfőbb célja az volt a tervezéskor, hogy egy olyan hangdobozt hozzon létre, amit nagyon könnyű pozícionálni, tehát sem nagyon drága állványt, sem kísérletezgetést nem kíván, továbbá hosszútávon is hallgatható legyen. Az OBERON 1 érzékenysége 86 dB, impedanciája 6 Ohm, frekvencia-átvitele pedig 51 Hz-26 kHz közötti. Tömege mindössze 4,2 kg, de furcsa mód, bőven többnek érezzük, amikor a kezünkbe vesszük.

Az OBERON 1 azon hangsugárzók közé tartozik, amelyek nem igénylik a hosszas bejáratást, a megfelelő, nagy teljesítményű erősítőt viszont igen, ezek a tulajdonságai azonnal kiütköztek. A hangképe a meghallgatás során nem sokat változott, csupán finomodott, letisztult, mindehhez viszont a wattokat alá kellett pakolni, mert az alacsony érzékenység bizony érezhető volt. Sheryl Crow-é volt először a főszerep a korai időszakából, amikor még a letisztult, nemritkán countrys rockot hallhattuk tőle. A hangja itt is elvarázsolt, bár egy kicsit háttérbe szorult. Ez persze köszönhető az énekesnő adottsága határainak is, de ebben az esetben inkább annak, hogy az OBERON eggyé kovácsolta a produkciót, azt akarta, hogy a dalé, vele együtt a hangszereké is legyen a főszerep, ne csupán az orgánumé, és ez bizony így is van rendjén. Arányokat állított fel már a legelején és ebből nem engedett. Szerencsénkre, hiszen a produkciót nem Sheryl Crow viszi egymaga a vállán. Két teljes albumot is sikerült meghallgatnunk, utána pedig nem azért váltottunk, mert untuk volna a DALI előadását, hanem azért, mert másra is kíváncsiak voltunk.

A Toto lényegében hasonszőrű zene, mégis teljesen más. Gitár és dallamcentrikus, de a lényeget másképpen közelítik meg. A zene és maga a felvétel dunsztosabb, nagyobb levegőtömeget igényel, továbbá a hangerővel sem szabad spórolnunk. Itt már akadt olyan pillanat, amikor az OBERON 1 zavarba jött, viszont csupán a kritikusabb pontoknál. Egyedül a lábdob mélységét nem sikerült teljesen visszaadnia, illetve azt, amikor a zenészek egyszerre akarták megmutatni a tudásukat. Ez kicsit sok volt neki, de teljesen mégsem tudta kizökkenteni. A Muse viszont igen.

Náluk elengedhetetlen az intenzitás, a még nagyobb hangerő, ráadásul a banda sosem arról volt híres, hogy spóroljon a basszussal, vagy az elektronikával. A zene lényege ugyan átjött, de ennek az igazi élvezetéhez bizony nagyobb termet kell, valamint feszesebb és szigorúbb mélyhangok. A DALI azt sugallta, hogy ne bánts, én sem bántalak, tehát ne feszegessük a határait, és akkor minden rendben lesz. Mindehhez George Michael lemeze kellett, ahol a hangfal újból visszatért átmenetileg mellőzött komfortzónájába. A középhangok nagyon szépen terjedtek szét a levegőben az énekhanggal együtt, a magashangok, főleg a cintányér minden árnyalatban tiszta és természetes maradt. Maradtunk ugyan a nagyobb hangerőnél, de nem tudtuk összezavarni a hangdobozokat, magától értendően tették a dolgukat, tehát zenéltek, szórakoztattak, közben pedig elmélyülést is nyújtottak. Igazán pazar volt a produkció, eddig talán a legjobb, legteljesebb. Be kell vallanunk, ez a lemez is végig pörgött, eszünkbe sem jutott, hogy lecseréljük, akár egy dalt is átugorjunk. Az érzés Babos Gyula albumán csak fokozódott, hiszen maga a felvétel eleve levegősebb, még könnyedebb volt, a sok esetben kiemelt gitár pedig mindvégig pontos, határozott és lendületes maradt. A zongora és a nagybőgő kicsit megbújva biztosította az alapokat, de a jelenlétük mindvégig érezhető volt, mi több megfelelően stabil és dinamikus. Az OBERON 1-nek még az árnyalatokra is futotta a folyamatos teljesítmény mellett, ebben az esetben is tudott a produkció egészére pontosítani.

Meg kell jegyeznünk, hogy a meghallgatás közben játszottunk a hangdobozok elhelyezésével, de a gyártó ígéretéhez méltóan, pozitív értelemben végig "igénytelen" maradt. Teljesen szemben, vagy kissé befelé fordítva sem változott mérvadóan a hangkép, ráadásul a magassággal sem akadt sosem baj, tehát akár egy asztal, akár állvány tetején is jól érezte magát, továbbá azt sem akarta, hogy falhoz közel helyezzük el a teltebb mélyek érdekében.

A DALI OBERON 3 kiérdemelte az ajánlott vétel státuszt, nem lehet másképpen ez a kisebbik családtagjával sem. 20 m2 alatti szobában, tulajdonképpen bárhogyan elhelyezve jól érzi magát, és nagyon hosszútávon hallgatható lesz. Mélyhangok terén nem vállalja túl magát, de amit nyújt, az bőven elég, főleg úgy, hogy tényleg összhangban van a közepekkel. Mindehhez jön a széles magassugárzás, ami ebben a típusban még jobban ki is tud teljesedni. Hiába, nem mindig a méret a lényeg. Ebben a kategóriában nagyon is domináns darab, ráadásul úgy, hogy nem produkálja, mindössze adja magát. Amennyiben valaki nem lőtte volna el a plug and play szlogent, akkor mi bizony megtennénk. Dugd össze és indítsd el a zenét, sokáig nem fogod kikapcsolni.

1 2

Következő oldal >