Cambridge Audio bemutató Budapesten

2013. május 29., szerda, 17:25

Cambridge Audio audio hifi házimozi lejátszó Cambridge hifi hangrendszer beszámoló

Az Audiophyl Kft. meghívására Magyarországra látogatott Dan Poulton a Cambridge Audio nemzetközi kereskedelmi vezetője és egy előadás keretében bemutatta nekünk a céget, annak történetét, jelenét és megvillantott néhány érdekes irányt a most is zajló fejlesztések közül.

A Cambridge Audio nem fiatal, története egészen 1967-ig nyúlik vissza, mégis megőrizte ifjonti karakterét. A cég alapítói a Cambridge Egyetemen (University of Cambridge) végezték műszaki tanulmányaikat és a hely szelleme annyira megfogta őket, hogy vállalkozásukat a városról, Cambridge-ről nevezték el. A növekedés és fejlődés az évtizedek során nem volt töretlen. A lelkes zenerajongók és mérnökök által megálmodott cégek gyakran bukdácsolnak az üzleti élet kegyetlen realitásában. Így teltek a Cambridge Audio első évtizedei is, hol szárnyalva, hol kapaszkodva a puszta életben maradásért, egészen 1994-ig, amikor az Audio Partnership részévé válva végre biztonságot adó háttér került mögéjük. A hagyományokat tiszteletben tartva elmondhatjuk, hogy a mai, ha úgy tetszik modern Cambridge Audio története majd' húsz éve kezdődött. Igen, a stabil háttér hatalmas előnyt jelent és jól használva, szabadságot ad a fejlesztőknek, tervezőknek, hogy jobbat alkossanak. Itt azt is mindjárt megjegyezhetjük, hogy az Audio Partnership egy jó fajta szakmai befektetőként jelent meg a cég életében, nem holmi kasszában turkáló pénzvilági szereplőként, aki csak a márkanévvel megszerezhető bevételekben érdekelt. Az anyacég egyéb vállalkozásai is az otthoni szórakoztatás eszközeivel foglalkoznak.

Brit márka a briteknek?

Tény, hogy a Cambridge Audio a hazainak számító brit piacon stabilan, saját kategóriájának első számú szereplője, Magyarországon azonban sokáig szinte ismeretlen volt a boltokban. A kilencvenes évek második felében ugyan fel-felbukkant kisebb kereskedések polcain. Ám a multik térnyerésével egyidőben ezek a hifi szaküzletek szinte eltűntek és a márka csaknem észrevétlenné vált. Az angol nyelvű szaklapokból fordított cikkek és a magazinok (pl.: HiFi Choice) megszűnésével pedig a szaksajtó is szinte teljesen elfeledkezett róluk. Ha néha valahol mégis találkozni lehetett a Cambridge Audio egy termékével, arról szinte súgva mondta a kereskedő, hogy azt érdemes megvenni, mert ár/érték arányban az a legjobb. Olyan volt ez, mint a nyolcvanas évek pult alól árult hiánycikkei.

Ez a korszak szerencsére lezárult mivel az új importőr teljes mellszélességgel kiáll a márka mellett, őszintén vállalva annak előnyeit. Bizony ez is egyfajta kockázatvállalás, hiszen tudjuk jól, hogy egy lusta kereskedő inkább hagyná, hogy a vásárló elvigye az ismert márkát, ezzel élvezve a kiszámítható és kényelmes üzletmenet előnyeit. Vannak ilyen kereskedések minden nagyvárosban, hektárban mérhető eladótérrel.

No de térjünk vissza a Cambridge Audióra! Arra a márkára, ami éveken át csak titkos favorit lehetett, amiről a kilencvenes évek végén némelyik kereskedő csak annyit tudott mondani, hogy az egyetlen erősítőgyártó, amelyik kék LED-et szerel az előlapba. Igaz, a kék LED ekkor még nagyon drága és ritka dolog volt.

A Cambridge Audio ma

Mivel büszkélkedhet a Cambridge Audio? Nagy-Britannia legnagyobb hifi márkája. Több mérnököt alkalmaz, mint bármely másik brit konkurense. A Minx hangsugárzó család jelenleg kategóriájában a szigetország piacvezetője, ami az eladott darabszámokat illeti. A Cambridge Audio több pénzt oszt szét alapítványoknak, mint amennyit dolgozói prémiumára költ. (Hoppá!) Nyilván nem arról van szó, hogy saját alkalmazottait éhezteti a cég! Aki mostanság találkozott olyan a munkaerő motiválhatóságával foglalkozó cikkekkel, (ez ma már igen komoly tudományág) annak alighanem ismerős a módszer. Ez ugyanis, a döntéshozatalba a dolgozókat is bevonva, azok szemében felértékeli a céget, a közösséget és saját munkájuk jelentőségét is, napi nyolc óra szintjéről "közös ügy" magasságába emelve. Aki ilyen cégnek dolgozik, az nem gályázni jár be, hanem hogy tegyen, alkosson valamit.

Miért jó ez nekünk? Azért, mert a tehetség és hozzáértés mit sem ér motiváltság nélkül! Így viszont biztosan nem nyugszanak a kedves kollégák, ha a legjobb hangzás elérése a cél! Igen, a cél a hangzás és nem (csak) a profit.

A Cambridge Audio persze még ennél rafináltabb módszereket is bevet a sikerért. A dolgozókat például zenerajongó, sőt, muzsikus szakemberek közül válogatják! Rendszeresek a közös koncertek, az együtt zenélés, a főhadiszálláson pedig a mérnökök, pénzügyesek és egyéb szakik hangszerei hevernek az irodák sarkaiban, várva az estét. A csapat már szinte egy családként működik. Az már tényleg csak a hab a tortán, hogy minden kollégától elvárják, hogy legalább egy Cambridge Audio terméknek büszke tulaja legyen. Nyilván, mérnökök esetében ezt nem nehéz elérni, no de gondoljunk csak egy könyvelőre, aki egész nap a számlákra fókuszál, és akinek napközben az élvezhető zene lehet, hogy csak elterelné feszült figyelmét!

Ilyenkor komolyan megfordul a fejünkben, hogy a hazai vállalkozóknak túrákat kellene szervezni néhány sikeres céghez, megismerni a módszereiket. A külföldi partnerekkel beszélgetve visszatérő érzésünk, hogy rengeteg meghonosítható praktika várja, hogy alkalmazzuk őket.

Elég a rizsából, hiszen az nem az angolok nemzeti étke!

Cambridge Audio gyár Nos, ha már szó esett a rizsáról, vagyis rizsről, a hír igaz a Cambridge Audio is kihasználja a kínai előállítás előnyeit, de csakis szigorú ellenőrzés mellett. A gyártást a cég egy külön, húszfős csapattal felügyeli és még arra is odafigyelnek, hogy csak olyan kínai céget bízzanak meg, aminek a régióban kimagaslóan jó a munkabiztonsága és ahol megfelelő a szociális juttatások kezelése is. Vagyis a Cambridge Audio felelős európai céghez méltóan viselkedik.

A szellemi munka viszont a londoni székházban zajlik. Itt egy épületben dolgozik a szoftverfejlesztő, az elektrotechnikus és még megannyi ember, akik irigylésre méltóan érdekes dolgokkal foglalkozhatnak.

A Cambridge Audio termékei a használat élvezete köré épülnek. Az elsődleges cél, hogy a hallgató libabőrös legyen a zene hallgatása közben. Az alapfilozófia a Less is More, vagyis a Kevesebb az Több. A hangsúly nem a csillogáson van és az érthetetlen, no meg haszontalan funkciók halmozásán. A márka termékei a hangminőségnek rendelnek alá mindent, ideértve a műszaki specifikációkat is. Érdemes megnézni egy Cambridge Audio és egy konkurens márka előlapját vagy csomagolását. A többiek lassan már nem találnak helyet a dobozon ahová még egy logót felbiggyeszthetnek, már nem tudják hogyan csoportosítsák a távszabályzó gombjait és a menüpontokat. Erősítők kínálnak Flickr-t és képjavító szoftvereket. No de minek? Már a tévék tesztelése és természetesen használata közben is állandó gondot okoz a felesleges képfeldolgozó szolgáltatások kikapcsolása, minek ebbe még az erősítőt is belevonni?

A legtöbb házimoziban érdekelt gyártó ma ott tart, ahol két-három évtizede a sztereóval és ezzel lényegében maguk is hozzájárulnak a Cambridge Audio-féle audiofil megközelítés megerősödéséhez. Ma nem az a versengés tárgya, mint egykoron, hogy 3 vagy 5, esetleg 10 sávos a hangszínszabályzó. Képzajszűrést, felskálázást és képnézegető alkalmazást kínálnak házimozi erősítők. Mi pedig tenyerünkbe temetjük az arcunkat. Azt kérdezzük: minek ez? Mi van, ha csak 5.1-es hangot szeretnénk és a jó képminőségről pedig más módon, a megfelelő tévé és Blu-ray lejátszó, valamint minőségi kábelek és filmek megvételével szeretnénk gondoskodni? Nos, többnyire az történik, hogy fáradtságos munkával kikapcsolunk mindenféle "javítást". Kiiktatunk rengeteg olyan funkciót, extrát, amiket a pénztárban kifizettünk. Vagy kutathatunk egy kicsit józanabb szemléletű gyártó után.

A Cambridge Audio termékei néha egyszerűnek, lecsupaszítottnak tűnnek, ám a mögöttük lapuló logika nagyon is összetett. A cél persze egyszerű. A valóban szükséges szolgáltatásokat kell ötvözni az elérhető legjobb hangminőséggel!

A megvalósításnak vannak egyszerű, visszatérő motívumai. Ilyen például a masszív toroid transzformátorok használata, ami a zene világában mindig jó pontnak számít. Azután a tagolt belső felépítés, amit már a Stream Magic 6 esetében is megcsodáltunk.

Ugyanakkor akad jó néhány merész részlet is. Ilyenek az elhagyott funkciók, a lemezjátszóknak szánt csatlakozók kihagyása bizonyos modellekből, aminek technikai okai is vannak. Külön megépítve jobb, nem csak a lemezjátszónak, hanem az erősítő egészének is. Szintén bátor lépés volt az aktív hűtés beépítése a házimozi erősítőkbe. Ugyanakkor a megfelelően zajcsillapított, jó minőségű ventilátor segítségével egyrészt jelentősen lehet csökkenteni az erősítő méretét és súlyát, másrészt a mozgásban tartott levegő miatt a környező elektronikák is jobban szellőznek.

Szintén a merész kísérletek közé sorolható a BMR hangsugárzók használata és az AFT2 felskálázás, amik igen komoly fejlesztést igényeltek. Ezek olyan részletek, amik a hangra jó hatással vannak, ám nincsen olyan reklámértékük, mint egy újabb (tizenhatodik) Dolby logó felfestésének, plusz 4 db háttércsatornának, vagy esetleg egy teljesen felesleges 4K felskálázásnak.

Bemutatóra ültünk be

Ezért azon sem lepődhettünk meg, hogy gyors léptekkel végig vezettek minket a kínálaton. Mi ezt mellőznénk, de a 752BD Blu-ray lejátszóval mégis csak elidőznénk. Az, hogy egy ilyen készülék magára vállalja a már szokványosnak nevezhető hálózatos és USB alapú hang és videó lejátszást is, senkit nem fog lázba hozni. Az viszont, hogy mindehhez mindjárt 3 db USB aljzatot is kapunk, több mint extra. Ahogy a HDMI, koaxiális, és optikai bemenetek igen különleges dolgok. A két darab ARC funkciós HDMI kimenet meg egyszerűen csak odafigyelésről és igényességről árulkodik. A mögötte álló logika tulajdonképpen sokkoló nyíltsággal vállalja fel napjaink hifi rajongóinak értékrendjét. Azt, amit amúgy a legtöbb gyártó lépten-nyomon próbálna letagadni. Vagyis az a legjobb egy házimoziban, ha az erősítő csak a hanggal foglalkozik, cserébe azonban tartós, időtálló szerkezet. Eközben a forrás, ha már amúgy is teli van fejlett elektronikával, magára vállal rengeteg más feladatot is. Minek is vennénk külön CD-, vagy médialejátszót, ha a Cambridge Audio valóban jó minőségűre készítette Blu-ray készülékét?! Most pedig jöjjön a sokkolóan őszinte rész! Lehet, hogy a lejátszó még 10 év múlva is vidáman ketyeg, de technikailag addigra már régen elavult lesz. Ahogyan az összes többi hasonló eszközünk is. Ha viszont ezek mind egyben vannak, akkor legalább csak egy készüléket kell levennünk a polcról és újabbra cserélnünk, nem a komplett rendszert. A régi lejátszó mehet a hálószobába, a nyaralóba vagy az aukciós oldalakra. A lényeg a funkciók és feladatok újraosztása mögötti logika, ami roppant szimpatikus.

A találkozó vége felé kerültek elő a Cambridge Audio új Minx Air 100 és 200 modellek és a Minx Go, amikről hamarosan teszttel is jelentkezünk. Illetve itt vettük tűz alá az előadót, olyan dolgokról kérdezve, hogy terveznek-e szebb kijelzőt szerelni a Stream Magic-be a jelenlegi, kétségtelenül nagy és praktikus, de retró kinézetű helyett? Várhatunk-e az új modellek között végfokot? A válaszok mosolygásba hajlottak, majd jöttek a kis fotók a különböző prototípusokról. Kicsit sajnáljuk, hogy ezeket nem oszthatjuk meg kedves olvasóinkkal. A végkövetkeztetésünk mindenesetre az volt, hogy nagyon hasonló a gondolkodásunk a Cambridge Audio mérnökeivel. Amit mi szeretnénk termékben látni, azon Ők már dolgoznak.

Kellemes délutánt töltöttünk Dannel és meggyőződtünk arról, hogy még sok Cambridge Audio terméket fogunk tesztelni.