Bowers & Wilkins 603 álló hangfal teszt

Bedobozolt dívák

2018. december 10., hétfő, 17:50

Bowers Wilkins BW audio hifi hangfal hangszóró high end hifi hangfal BW hangfal Bowers hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt BW hangfal teszt Bowers hangfal teszt

A B&W 600 Series családja 23 év után 6. generációjába lépett. Most történt igazán látványos modellfrissítés, hiszen a jól megszokott sárga kevlár hangszórótól is búcsúzhatunk. Az eredmény egy minden eddiginél fegyelmezettebb és őszintébb hangú rendszer lett.

A nagyoktól tanul

A 600 Series számos motívumot és hangszóró felépítési koncepciót örökölt a legendás zászlóshajó 800-asoktól. Ezekből legkönnyebben észrevehető az új középsugárzó. A korábban megszokott, jellegzetes aranysárga kevlár helyett immár titkos összetételű, ugyancsak szőtt szerkezetű, nyolc év alatt kifejlesztett Continuum anyag adja vissza a kritikus középső frekvenciákat.

Az ún. kettős dóm magassugárzón is végeztek apróbb frissítéseket. A basszus hangszórók a zászlóshajó sorozat Aerofoil profilú kónuszainak elvét alkalmazzák, csak egyszerűbb anyagokból.

A korábbi álló 600-asoknál alkalmazott alumínium helyett papír-kevlár anyagúra változott a mélyfrekvenciás membrán. Utóbbira szükség volt ahhoz, hogy a Continuum gyorsabb, levegősebb karakteréhez igazodjon a többi hangszóró.

Küllem

A hangfal összességében letisztultabb, mint bármely elődje. A takaróselyem mágneses, így az előlapi lyukak eltűntek, a reflexport hátra költözött. A doboz külseje egységes, matt árnyalatú, fekete vagy fehér színek közül választhatunk. Az összkép tagadhatatlanul modern és minimalista. Nem is hifi eszköz, hanem egyetlen tömbből kifaragott szobor látszatát kelti a 603. Egyesek hiányolhatják a korábbi generációknál alkalmazott, melegebb fahatású cseresznye, wenge stb. színopciókat, de a gyártásban valahol nyilvánvalóan meg kellett húzni a határt.

A hangfal minden részletében igényességet sugall. Magassugárzója elé vékony fémrácsot szereltek, hogy kíváncsi ujjak ne rongálják a dómot. A hangszórók körül nem látni csavarfejeket. Jár mellé egy szélesített talp is, amely nem csak extra stabilitást nyújt, hanem a felmosórongytól/porszívófejtől is távol tartja a tényleges dobozt. A talpra tetszés szerint szerelhetjük a mellékelt tüskéket vagy szilikon alátéteket.

Hátul negyvenöt fokos irányban felfelé néző, nikkelezett, kettős kábelezésre. ill. kettős erősítésre alkalmas, banándugó kompatibilis, fém szorítófejes aljzatot találunk. A hasonló generációkhoz hasonlóan ezúttal is a csomagolás része egy szivacsdugó, amellyel betömhetjük a reflexnyílást, ha túlgerjed a basszus a hallgatói pozícióban.

Meghallgatás

A hangfalakat az Aymara Kft. bemutatótermében hallgattuk meg. Rotel RA-1572 erősítő és CD-1572 CD-játszó töltötte be az elektronika szerepét. Összekötő kábelnek AudioQuest Mackenzie volt segítségünkre. Az erősítő és a hangfalak közé szimpla AudioQuest Rocket 44-et használtunk. Vittünk magunkkal néhány lemezt, amelyekről 1-1 kedvenc számunkat indítottuk el.

A Yuja Wang által előadott Fréréric Chopin - Piano Sonata no. 2 in B flat minor hallgatásakor azonnal észrevettük, hogy levegősebb és szélesebb a színpadkép, mint a régi szériáé. Magas terhelésen sem bántott a zongora, érzékiség és izgalom áradt a rendszerből. A 603 itt végig objektív közlésmóddal szerepelt, úgymond a háttérben maradt, mintha nem is a doboz szólaltatta volna meg a zenét.

A félig populáris, félig country-s hangzású Angus & Julia Stone - Big Jet Plane fülelésekor kicsit ridegen jelent meg az ének. Jobban csillapított szobaakusztikával és/vagy melegebb elektronikával, kábelezéssel bizonyára még finomíthattunk volna ezen. Itt sem bántott a rendszer, de hűvös, analitikus arcát mutatta. A bevezető után érkező basszus ütemek egyszerre voltak finomak és erősek. A cinek közben kicsit feltűnően csapkodtak, ami újfent csak nagyobb hangerőn vált zavaróvá. Ami a térábrázolást illeti, itt az ének erőlködés nélkül nyújtózott ki a térbe. A 603 nem tolta felénk erőszakosan a részleteket, inkább úsztatta azokat. Összességében ez a zeneszám lehetett volna kevésbé klinikai, de a hangsugárzók megállás nélkül érzékeltették a bennük rejlő potenciált.

Ezt követően egy jóval profibb keverésű Stockfisch Records lemez következett. Steve Strauss - Just Like Love c. számával az az érzésünk támadt, hogy az előbb nem is a magassugárzóval, hanem a CD minőségével volt a gond. Itt a pengetések szép könnyedén röpködtek a térben, a világosság ezúttal kizárólag előnyt jelentett. A középső hangok természetességgel, légiesen jelentek meg, közben az apró részletek friss, csilingelő módon egészítették ki a testes, puha basszust. A részletek gondosan elkülönültek egymástól, de nem túlságosan.

Mike Sheridan - Med Sma Skridt c. darabja igényesen kevert, monoton, de tiszta skandináv elektronikus zene. Precíz, kimért stílusban jelent meg, épp olyan fegyelmezetten és könnyedén, mint az előzőek. A feszes, kidolgozott ütemek közben becsatlakozó ének szinte az arcunkba ugrott. A dobozok gyors, megfogott stílusban közölték ezt a számot, éppen ebben reménykedtünk. Ezúttal is picit kifent volt a középmagas frekvencia tartomány, de nem éreztük bántónak.

A tesztelés csúcspontja a szokványos jazz formációt tartalmazó Tsuyoshi Yamamoto Trio - Caravan c. szám volt. Ez a melegebb, dinamikusabb stílusban kevert, tisztán akusztikus anyag ki tudott váltani libabőrt, teljességgel meggyőzött minket. Szüntelen éberséggel, azonnali reakcióval érkező dinamikát kaptunk, képes volt a zene magával ragadni minket. Végezetül az elektronikus gitárral átszőtt Joe Satriani - Wind In The Trees következett. Ezzel kissé pedánsan bánt a rendszer, de a mozgalmas, tágas térből és a finoman adagolt basszusból lehetett érzékelni, hogy némi finomhangolással kihozhattuk volna a benne rejlő potenciált. Összességében a sztereó tér, a dinamika és a gyorsaság volt számunkra a 603 három legmeggyőzőbb tulajdonsága.

Végszó

A Bowers & Wilkins 603 karakterét mérnöki precizitással formálták meg, hogy őszinte, tárgyilagos, ugyanakkor sok esetben mégis magával ragadó hangot kapjunk. A részleteket fegyelmezetten képes egymástól elhatárolni és elképesztő erőtartalék szunnyad benne, ezért rendszer építésekor nem tanácsos az elektronikával spórolni. A közép/magas frekvenciákban érezni lehet egyfajta általános világosságot, amely nagy hangerőn élessé válhat. Utóbbi ellenére nem harsány és ésszerű terhelés esetén egy pillanatra sem fárasztó a 603 hangja. Egyetlen tesztlemezünk kivételével mi csak élvezni tudtuk az előadását. Enyhe színezettségével együtt is felnőttes, audiofil közlésmódra képes. Tágas sztereó térrel dolgozik, miközben képes a hallgatóhoz közelebb vinni a zenét. Eközben egy pillanatra sem válik unalmassá. Akik ilyen őszinte, direkt karaktert keresnek ebben az ármezőnyben, azoknak bátran javasoljuk a 603 meghallgatását!

1 2

Következő oldal >