Bluesound NODE X hálózati zenelejátszó teszt
2023. július 24., hétfő, 12:20
Bluesound lejátszó zenelejátszó streamer zónalejátszó Bluesound zónalejátszó Blesound zenelejátszó hálózati zónalejátszó hálózati zenelejátszó Bluesound teszt streamer teszt zenelejátszó teszt zónalejátszó teszt
A Bluesond a NODE termékcsaláddal elárasztotta a piacot megfizethető és bőven elfogadható minőségű streamereivel. Kaptunk egy olyan szériát, ami tökéletesen megfelelt a középkategóriás szintű zenehallgatás ismérveinek, könnyű megbízható kezelést és az átlagnál jobb hangot. A NODE X streamer a Bluesound 10 éves évfordulóját ünnepli más belsővel, mint az előző széria. Más lett a DAC chip, TI Burr-Brown helyett Sabre 9028Q2M felel a digitális adatok átalakításáért, a többi lényegi dolog nem sokat változott, a kinézet maradt ugyanaz.
Idén tobzódik a piac, egy rakat gyártó adott ki teljesen új fejlesztéseket és/vagy ráncfelvarráson átesett, mára már legendává átlényegült masináikból. Ebből a sorból a Bluesound sem maradhatott ki, a 10-éves évfordulójukra megjelentették a NODE X névvel fémjelzett streamert, aminek az elődje (elődjei) nagy sikert arattak a zenehallgató közönség soraiban. Nem tervezték át teljes mértékben, az alapfelépítés és a belső nagyjából ugyanaz maradt, a lényegi különbség a DAC chipben rejlik, a TI Burr-Brown helyett ESS Sabre 9028Q2M lett a kiválasztott átalakító, a külső nem igazán változott meg.
Kinézet, csatlakozók
Lekerekített sarkokkal, méretes kijelzővel, ami a kis lapos téglalap tetején helyezkedik el, jelentkezett be hozzánk a tesztre, olyan összhatásilag elegáns megjelenéssel, amiről példát vehetne sok másik gyártó. Mondhatnánk a purista hifistáknál ez nem számít, lényeg a hang a küllem másodlagos, de ez a legtöbb esetben nem így van. Ma már minden szinten elvárható egy olyan megjelenés, amitől nem rohannak ki a szobából sikítva a vendégek, amikor meglátják a masinánkat a nappaliban ékeskedni.
Meglepő módon (igaz az elődöknél is így volt) az érintésérzékeny képernyő felül van, a készülék tetején, ami némileg behatárolja az elhelyezését (már persze, ha onnan szeretnénk leolvasni az információkat és nem a vezérlő appról).
A hátulja nincs telezsúfolva csatalakozókkal, de minden ott van, ami lényeges. Analóg RCA kimenet, subwoofer, koaxiális és optikai digitális kimenet, egy öszvér optikai és analóg bemenet, egy trigger aljzat, egy távvezérlő dugalj, LAN RJ45 és USB bemenet, egy HDMI eARC és kissé meglepő módon (igaz legalább cserélhető a hozzávaló kábel) egy sima borotva tápegység aljzat zárja a sort.
Természetesen van még vezeték nélküli csatlakozási lehetőség is: WiFi, Bluetooth aptX HD, AirPlay 2 képében.
A felépítés minőségi összerakást sejtet, a gyártás folyamán figyeltek a részletekre az alumínium ház gondosan van összerakva.
Kezelés, szolgáltatások
Szerintünk az egyik legjobban eltalált vezérlő szoftver az a BluOS App, amivel kezelni tudjuk, az eddigi összes, az ezzel az appal felszerelt masinával hiba nélkül elbánt gyors és intuitív a felülete. Itt sem csalódtunk benne, csak párosítani kellett és máris elértünk vele minden funkciót. Természetesen irányíthatjuk az opcionális távirányítóval is, de sok értelmét nem láttuk, mivel a telefonunk amúgy is kéznél van és teljesen mindegy neki, hogy Apple vagy Android ökoszisztémát használunk, mindkettővel elbánik. Akinek netán még ez sem lenne elég, az akár Windowsra is letöltheti. Kapunk még Amazon Alexa hangvezérlést is, amivel kiválthatjuk mind a távirányítót, mind az appot.
Zenei szolgáltatások tekintetében közelít a végtelenhez a választék, Amazon Music, Bugs, CustomChannels, Deezer, IDAGIO, KKBOX, Napster, Neil Young Archives, nugs.net, Qobuz, A QPlay (QQ音乐), Qsic, Spotify, SOUNDMACHINE, TIDAL, Tunify és internetes rádiók ezerszám. Külön érdekesség az exkluzív MQA hozzáférés és lejátszás a Radio Paradise streamjéhez, a normál CD minőségű FLAC mellett.
A Bluetooth 5.0 aptX HD és az AirPlay2 közel tökéletes átvitelt és hangminőséget biztosít, de akinek ez nem lenne elég annak ott van a vezetékes összeköttetés lehetősége is a teljesen kompromisszummentes lejátszás érdekében. Natív DSD lehetőség sajnos nincs, de ez sem igazán nagy gond, a legtöbb modern lejátszó program és így a BluOS is röptében átkódolja PCM-mé az egybites adatfolyamot.
Mint, ahogy feljebb már jeleztük, profi módon összerakták a BluOS szoftvert, fennakadás nélkül tette a dolgát pontosan és főleg gyorsan működött mindvégig, hallható zajok nélkül.
Tesztkörnyezet
Naim SUPERNAIT 3, Norma Audio REVO IPA-140, Cambridge Audio 851A, Pioneer SX-N30AE sztereó erősítők, Topping D70S, Ziddo Eversolo DAC Z6/Z8, FiiO K9 DAC-ok, Cocktail Audio X50D hálózati futómű és streamer, SVS SB-3000 szubláda, AudioQuest, VIABLUE, InAkustik kábelezés.
Hangminőség
Amit elvártunk az ebben az árkategóriában helyet foglaló streamertől, az teljesült is. Becsülettel hozta azt a hangminőséget, amivel "haza lehet érni", azaz, ha nem várunk tőle high end hangot (miért is várnánk?) akkor tökéletesen együtt lehet vele élni a megbízhatóan és minden zenén jól működő előadásával.
De milyen is ez a hang?
A Sabre chipnek köszönhetően kaptunk egy friss, gyors "látványos" prezentációt, ahol a hangsúly kicsit a felső tartomány felé tolódott el, de még az ízléshatáron belül. Ez a stílus igen jót tett Mike Oldfield harangjainak és sziporkáinak, a tisztaság érzetét keltette minden egyes hangszerhangon. Finoman adagolt egy kis fényt, határozottságot oda, ahol a fül kifejezetten érzékeny erre, de valahogy mégis sikerült neki elkerülnie az erőszakosság érzetét, nem tette tönkre a füleinket másodpercek alatt.
Ugyanez a tendencia folytatódott Mark Knopfler gitárjain is, előrébb lépett velük a zenész, ki a két hangfal síkjából némi fejhallgató érzetet kölcsönözve így a zenének. Csak éppen a füleseknek nincs ekkora levegőjük az előadó mögött, míg itt ez is jól hallható volt. Néha egészen meghökkentően kézzelfoghatóvá vált a szólógitár, hangsúlyosan éreztette a jelenlétét. Itt viszont már feltűnt a némileg visszafogott középtartomány, az énekes hangja inkább volt tenor, mint bariton.
A hatalmas térrel és földrengésszerű basszusokkal megspékelt prágai koncert Hans Zimmeréktől lejátszása közben az volt az érzésünk, mintha egy negyed oktávval feljebb hangolták volna a hangszereket. Picit hiányoltuk a legalsó és a felette lévő mélytartományt, nem a mennyisége ellen volt kifogásunk, hanem a mélységét nem éreztük eléggé határozottnak, ezért kísérletképpen elővettük az InAkustik egyik hangfalkábelét. Betéve a helyére és azzal meghallgatva ugyanezeket a felvételeket, már sokkal jobb lett a hangulatunk. Kezdett helyre billenni a hangkép egyensúlya, megjött az a testesség és az az érzet, hogy van a hangszereknek alapja. Sokat javult a sztereó kép, nagyobb tér nyílt meg hátrafelé és több levegő fért el a hangfalak között. Az SVS SB-3000 szubládával még tovább hangolva és azzal belőve a mélyhangokat, már nem nagyon volt mibe belekötni, megjöttek a fotelt és a gyomrunkat megmozgató szintetizátorhangok oly módon, ahogy ennek a zenének szólnia kell. Itt figyeltünk fel az érzelem átadó képességére is, ami nélkül nem nagyon van értelme hifi berendezést venni, ha az nincsen, akkor inkább ne hallgassunk zenét, az ugyanis erről (is, meg persze másról is, de ez a legfontosabb) szól. Szerencsére a Bluesound NODE X megugrotta ezt az akadályt, eltűnődtünk a film mondanivalóján, megkönnyeztük a zárótémát a zongorával az Inception filmzenéjében.
Munka közben a megszokott (és most MQA-ban hallgatott) Radio Paradise adását füleltük meg, mennyire tud háttérben maradni és közben "szólni", ha van valami érdemleges, nekünk tetsző zene. Ez a hosszútávú meghallgatás nem nagyon okozott eddig gondot szinte az egyik eddig tesztelt szerkentyűnek sem, és ez alól a NODE X sem volt kivétel. Halkan eldudorászott előttünk, nem zavarta köreinket, csak akkor, ha muszájnak érezte és szólt, no most tekerd fel a hangerőt.
Bluetooth fülessel kipróbálva, az aptX HD protokoll egészen elfogadható minőséget produkált, váratlanul meglepő volt, amit hallottunk. Nyilván nem érte el a vezetékes összeköttetés minőségét, de kétségbe sem kellett esni a hallgatása során. Ha valaki ágyból szeretne zenét hallgatni, akkor túl nagy kompromisszum nélkül azt is megteheti.
Konklúzió, ajánlás
Mindig óvatos hozzáállással kezdjük el meghallgatni az évfordulós/jubileumi/MKXII névvel fémjelzett, újításnak eladott, hangzatos címkével ellátott készülékeket, vajon mit sikerült az addig jól működő kkészüléken elrontani? Nos, a helyzet ebben az esetben eléggé egyértelmű, megmaradt a megbízhatóan jó hangzás az ESS Sabre chipnek köszönhetően pedig kapott a felső tartományban egy pici színezést, ami látványossá "palifogóvá" tette a hangzást. Amit, ha valaki netán túlzónak érez, az remekül tudja hangolni kábelekkel, legyen az összekötő vagy hangfalkábel. Csábítóvá teszi még a BluOS megléte, ami talán a legjobb szoftver a választékban és minden platformra elérhető. Van még számtalan streaming lehetőség, legyen az szinte bármi a Spotify, TIDAL, Qobuz hármason kívül, egészen egzotikus zenei szolgáltatók érhetők el alapból a megszokottak mellett. A Bluesound NODE X mindenképpen megérdemel egy meghallgatást.