Beyerdynamic DT 150 monitor fejhallgató teszt
Német Tank - stúdióba vagy zenehallgatásra!
2019. október 16., szerda, 05:10
Beyerdynamic audio hifi fejhallgató hifi fejhallgató monitor fejhallgató Beyerdynamic fejhallgató fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt Beyerdynamic fejhallgató teszt monitor fejhallgató teszt Beyerdynamic hifi fejhallgató
A Beyerdynamic fejhallgatók igen kedveltek és elterjedtek pro-audio körökben. Stúdiók, hangmérnökök, művészek használják nagy elégedettséggel modelljeiket, nem véletlenül. A DT 150 viszonylag alacsony áron kínál kiemelkedő minőséget hangzás és kialakítás terén is.
Bevezetés
A Beyerdynamic DT 150 tesztje elé nagy várakozással néztünk, hiszen előzetes ismereteink alapján remek darabról van szó. Éppen ezért izgatottan csomagoltuk ki dobozából, ami nem különösebben feltűnő, ám a célnak tökéletesen megfelel. A DT 150 formája meglepő, hiszen a fejhallgatók között ritkának számító, négyszög kinézetű fülpárnákban ülnek a nagyméretű membránok és a hozzájuk tartozó erőteljes neodímium mágnesek.
Kézbe véve elsőre feltűnik mérete - a DT 150 kifejezetten nagy darab. Súlya viszont nem kiemelkedő, 250 g. Kialakítása zárt, így használatával nem zavarjuk a körülöttünk lévőket - valamint a tomboló apokalipszis hangja sem tántoríthat el minket attól, hogy elmerüljünk az alkotásban, vagy zenehallgatásban. Igaz emiatt talán kicsivel kisebb teret kapunk, mint egy nyitott modelltől, de a basszusok ezért kárpótolhatnak - erről kicsit később bővebben. A fülpárnák kellően méretesek és puhák ahhoz, hogy a DT 150 használata hosszútávon se legyen kényelmetlen.
Tesztkörnyezet, tesztzenék
A DT 150-et mindenekelőtt alaposan bejárattuk az Audio Engineers kifejezetten fej- és fülhallgatókhoz tervezett lemezével. Ezután csatlakoztattuk Parasound Zdac V.2 fejhallgató erősítőnkhöz, amit minőségi táp és USB kábellel csatlakoztattunk a hálózathoz illetve számítógépünkhöz. A tápellátás tökéletesítésére bevetettünk még egy LessLoss Firewall 64x tápszűrőt is, így már biztosak voltunk abban, hogy a DT 150 tudása legjavát fogja nyújtani tesztünk során. A meghallgatás során a következő zenéket hallgattuk: Wintersun - When Time Fades Away, Jean-Michel Jarre - Equinoxe Infinity, Dream Theater - Dream Theater, Shota Osabe - Happy Coat, valamint felkerült a Yes - Close to the Edge lemeze is, Steven Wilson által újra kevert verzióban. Természetesen hangszeres gyakorláshoz és alapvető stúdiómunkára is bevetettük a DT 150-et, hiszen alapvetően egy professzionális felhasználásra is szánt modellről van szó. Lássuk mit tapasztaltunk!
Meghallgatás - hangszeres gyakorlás
Elektromos gitár gyakorlással kezdtük a DT 150 kipróbálását. A fejhallgató nagyon kényelmes, könnyen beállítható és valóban nem okoz gondot hosszútávú viselete sem. A megszólalás pazar volt: a gitár természetes hangja, nüánszai szépen megmutatkoztak a viszonylag zárt térben, amit a DT 150 kínál. Basszusokból sem volt hiány: az alsó húrokat pengetve, ritmusjáték közben határozott, kerek mélyek szólaltak meg még torzított gitár esetében is. Pregnáns, megfelelően pontos volt a megszólalás, ami tetszés szerint állítható szárazabb irányba is. A sztereó delay effekt panorámái is szépen szólaltak meg, valamint érezhető volt a hangszer minden rezdülése is hangban. Összességében pazar hangzást kaptunk, amikor gitározást gyakoroltunk a DT 150-nel.
Meghallgatás - stúdiómunka
Természetesen csak alapszintű felvételkészítésről és minimális masteringről beszélhetünk egy ilyen típusú teszt során. Ugyanakkor ez a próba is rendkívül sok mindenre rávilágított: a hangszerek megszólalása pontos volt, legyen szó virtuális vagy valós eszközökről. A vonósok szépen, részletesen szólaltak meg, a dobok erőteljesek és jól hallhatóak voltak az egyes nüánszok is, kiváló lecsengések mellett. A szintetizátor-hangok alapvetően is jól szólnak szinte minden stúdióeszközön, nem volt ez másként a DT 150 esetében sem, viszont annyi pluszt adott hozzá, ami által még éppen megmaradt a színezetlen karakter, de jó irányt adott mastering tekintetében. A tér végső kialakítása és a valós mastering most elmaradt, de a néhány órás session során meggyőződhettünk róla, hogy a DT 150 nem csak szónikus képességeivel, hanem kényelmével is hódít. Kifejezetten elégedettek voltunk, hasonló árkategóriában talán csak az Ultrasone egyes modelljei kerülnek a DT 150 közelébe.
Meghallgatás - zenehallgatás
Eddigi tapasztalatainkra alapozva bizakodóan indítottuk el kedvenc zenéinket - természetesen nagyfelbontású fájlok használatával. A DT 150 kifejezetten semleges arcát mutatta meg: nem válogatott stílusok tekintetében, mindig hozta azt a szintet, amire számítottunk az eddigiek alapján. Megfelelő térérzetet, remek basszusokat és tiszta magashangokat kaptunk, nagyon picit fedett középtartománnyal. Ugyanakkor minden a helyén volt: a hangszerek elhelyezkedése bőven megfelelt, a jazz esetében a jelenlétérzet is kielégítőnek volt mondható. A nagyon összetett hangszerelésű Wintersun dal esetében viszont elvesztettünk néhány részletet és a felbontásban is éreztünk némi hiányt. Ugyanakkor nem lehet panaszunk, mivel árához viszonyítva még így is remekelt a Beyerdynamic DT 150.
Összegzés
A Beyerdynamic DT 150-et olyan zenészkollégáknak és zenebarátoknak ajánljuk, akik egyrészt kedvelik a zárt kialakítású fejhallgatók hangzásvilágát, másrészt kimagasló ár/érték arányt várnak el, minimális kompromisszumok mellett - gondolunk itt a zárt kialakításból adódó, kisebb hangszínpadra. A DT 150 semmiképpen sem fog csalódást okozni, hangja remek, nem válogat stílusok között, viselete pedig sok-sok órán keresztül is kényelmes. Viszonylag kis súlya miatt a nyak számára sem megterhelő a használata. Erőteljes, kerek basszusaival és tiszta középtartományával igazi zenei élményt nyújt. Ahogy már említettük, árazása pedig több, mint baráti, így örömmel adjuk neki az Ajánlott Vétel elismerést!